Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-10 / 180. szám

1921. augusztus 9. JNtYÍRVIDÉK. 3 A kereskedelmi miniszter ez árvizsgáló bizottságról H-I 1 tiszóntali gazdák a bizottság megszünte­tését kérték. Nyíregyháza, aug. 9. Saját tudósítónktól. Az árvizsgáló-bizoltságok működését nem régen szabályozta a kormány. A bi­zottságok most már nem szabják meg a maximális árakat, csak véleményezik azo­kat a hatóságoknak. Árak emeléséi ezen­tul is a bizottságoktól kérelmezik, akik szakemberek bevonásával döntenek az ár­emelés kérdésében. A tiszántúli gazdák nem régen lei­írtak a kereskedelmi miniszterhez, hogj' a szabadforgalom behozatalával szün­tesse meg az árvizsgálóbizoltságot. A ke­reskedelmi miniszter terjedelmes leiratban válaszolt. Ebben kifejti, hogy az árvizsgáló bi­zottságok ujabb átszervezése nem akadá­lyozza a szabadikereskedelmet. A kiadott rendjelet az árvizsgáló bizottságok hatás­körét nagyban korlátozta, a maximális ár­megállapitási jogát elvelte, az egész in­tézmény a termelök érdiekei és a jogos ke­reskedelmi érdekek szolgálatába terelte­tett s teljesen elvesztette eddigi bürokrati­kus jellegét. Ha az Országos Központi Ár­vizsgáló bizottság iránya ellen valamely termelő csoportnak vagy fogyasztónak ki­fogásai lennének, felebbezhet a kereske­dielmi miniszterhez. »Mindaddig — irja a miniszter — míg az árdirágitási visszaélé­sekről szóló 1920. évi XV. t.-c. hatályban van; éppen a termelők, a tisztességes ipa­ros és kereskedő elemeknek áll elsősorban érdekében az árvizsg. bizottság intéményé­nek fennmaradása. A szakvéleménye­kért, illetve ármegállapítások után sze­dett 1 százalékos díj a közszükségleti cik­kek áralakulására befolyást nem gyako­rolhatnak. Sem a termelőknek, sem a fo­gyasztóknak, valamint a tisztességes ke­reskedőknek és iparosoknak nincs tehát oka az átszervezett árvizsgáló bizottságok jövőbeni működésével szemben aggodal­makat táplálni, annál több oka lehet azon ban erre azoknak az elemeknek, kik a ke­reskedői cégér alatt a kereskedelmi lisztes­seggel össze nem egyeztethető tevékenysé­get fejtenek ki s ezáltal épen a legitim és hivatásuk magaslatán álló kereskedőknek s a termelőknek okoznak kiszámíthatatlan anyagi és erkölcsi károkat. Egy járásbirú tragédiája Vérlázító eset tartja izgalomban Fo­garas vármegye intelligenciáját: Fehér Gyula, fogarasi volt járásbiró idegbajával a nagyszebeni elmegyógyintézetbe ke­rült. Itt az első osztályban helyezte el csa­ládja és egy hónapi ápolási dijat fizetett érte. Másnap annak ellenére, hogy álla­pota nem volt súlyos, váratlanul meghalt Halála gyanús volt, azért a hatóság vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat során kidferült, hogy a szerencsétlen betegnek az volt a rögeszméje, hogy ő a Horthy megbízottja és állandóan erről beszélt, Az oláh ápoló saját bevallása szeriül — hazája iránti szeretetből — nekiesett az elgyengült, magával tehetetlen beteg­nek és oly súlyosan megverte, hogy se­beibe belehalt. Először fejbeütötte, azután, amikor összeesett, cipősarokkal összetiporta. A holttest nyakán és mellén, a látlelet sze­rint a cipősarok nyomai tisztán kivehetők voltak. A vizsgálat még folyamatban van s remélhetően szigorú büntetéssel sújtják a magáról megfeledkezett gonosztevőt, aki embertelen érzését hazafiúi érzése mögé bujtatta. HÍREK Szivárvány ive fogta át tegnap Nyíregyháza lelett % keleti égboltot. Teljes, fényes, rég nem látott pompás szivárvány. amelyben mostanában nem gyö' nyörködtünk. Ezt a nyári zápoi után felragyogó diadalmas szivár­ványt fájó sóhajtással néztük sokan. Hol késik az a béke, amelyet a szivárvány jelképez? Mi julius 26 a óta éljük a trianoni békét. Béke ez P Nyomor, munkanélküliség, elszaki tett testvérek után való hasztalan vágyakozás, meghasonlás, gyűlöl­ködő visszavonás az itthonmaiad­tak közt. A magyar lelkek boltoza­tán még sokáig késik a szivárvány. A szivárványhoz napsugár; a bé­kességhez sok sok szeretet kell. Nem tudunk szeretni. A köztisztviselők fogyasztási és termelő Szövetkezeiéiül arról értesültünk, hogy a kedvezményes áru talpbőrök f. évi augusztus hó 9~ikétől szolgáltatnak ki a Bessenyei-téren levő fiókárudában a számfejtőhivatal által záradékolt és a ki­rendeltség által lebélyegzett elismervé­nyek ellenében. — Életmentő hadnagy. Szombathely­ről jelenti tudósilónk: A Rábának Sárvá­rott elhuzódló ágában fürdött Huszár Já­nos földbirtokos, Huszár apátplébános bátyja. Az idősebb embert elkapta az ár s már fuldokolt, amikor a parton tartóz­kodó Filadelfi Jenő, a nemzeti hadsereg hadnagya utána ugrott és saját élete ve­szélyeztetésével partra hozta Huszár Já­nosi. A bátor életmentőt a fürdőző kö­zönség megéljenezte. — Házasság. Kun Sarolta és Balázs Jenő folyó hó 9-én házasságot kötöttek Paszabon. A korona esése és az ingatlanfor­galom. Megállapították, hogy mig 1920-ban ban a korona esésével egyidejűleg csök­keni az ingatlanforgalom, 1921-ben a ko­rona emelkedése is csökkentette a for­galmat, mig most, mióta csökken a ko­rona értéke, mindenütt élénk birtokvásár­lások tapasztalhatók. — Rendelet a mezőgazdasági kamarák felállításáról. A községi járási és várme­gyei gazdasági érdekképviseletek megvá­lasztása nagyjában a mult hó elején befe­jeződött és valószínűleg augusztus köze­pére a vármegyei érdekeltségek az egész ország területén megkezdhetik működésű­ket. Éppen erre valör tekintettel a földmű­velésügyi minisztérium most küldötte kiaz utasítást az egyes vármegyei érdekeltsé­geknek, bog}' a minisztérium állal a meg­állapított számarányban válasszák meg a kamarai delegáltjaikat. — A kedvezményes lüzifa kiosztása céljából a köztisztviselők fogyasztási szö­vetkezete egy raktárkezelőt és több mun­kást, illetve őrt keres, ez utóbbiakat a tű­zifa összerakása és kimérése céljából napi­díj mellett. A Szövetkezeti Kirendeltség (Károlyi-tér 8. szám) felhívja azon nyug­díjas altiszteket, akik erre hajlandók, hogy igényeik bejelentése melleit jelentkezzenek a kirendeltségi irodában. A raktárkezelő 'és őr köteles készpénz biztosítékot is le­tenni alkalmazása idejére. — Köszönetnyiltáiíitás A nyírturai Hangya fogyasztási és értékesítő szövet­kezet az 1920. évi mérlegének nyeresé­géből 183 korona 72 fillért juttatott a nyír­egyházi Leányegyletnek. Fogadja érte az elnökség hálás köszönetét. | — A Dehreeeni Egyetértés, Színjátszó Társaság kirándulása a nyíregyházai Nyárfás mulatóba. Tudomásunkra jutott, hogy a debreczeni »Egyet­értésí szánj átszó társaság egy, kedvesnek ígérkező kirándulást tervez a nyíregyházai Nyárfás mulatóba folyó hó 14-én, ahol is az országosan közkedvelt tár saság, ugy a művészetet kedvelő közönség­nek, mint a saját szórakoztatásukra magas színvonalon álló előadást fog produ­kálni délután 4—6-ig és este 8—10-ig. Fel­lépnek a társaság legjobb erői. Ki kell emelnünk előre is Nagy Böskét, Tanner Viliit, Papp Marcsát énekeikkel és táncos duettjeikkel, aztán Szvitlik Ferenoel, deb­recen közkedvelt Duczi bácsiját, Osváth Gyulát az országosan ismert bariton éne­kest, ki irredente dalaival könnyekre fakasztja a hallgatóságot. Lesznek énekek, szavalatok, kuplék, csodásan kacagtató jelenetek, táncos kuplék. Előreláthatólag a nagyközönség egy soha el nem felejthető estét fog magának szerezni. E lelkes gárda megérdemli, hogy méltó ünneplésben ré­szesítsük megjelenésünkkel. — „Chick" védjegyű harisnyák minden divatszinben egyedül Fodor Ferenc divatáru üzletéhen kaphatók. KÖZGAZDASÁG A méhészetről A titkár ur azt állítja, líogy »a petera­rakás rögtön kezdetét veszi mikor az anya a nászúiról visszatéri Ez az állítás semmi esetre sem felel meg a valóságnak. Ugyanis napok telnek abba, — legalább is 3 nap — mig a leszakadt hímvessző annyira elszárad, hogy az anya a záróle­mezek közül eltávolíthatja, amit több­nyire a munkás-méhek végeznek el. Van eset, hogy beavatkozás nélkül kihull, az elszáradás folytán. A pelézést csak ez­után kezdheti meg az anya, ami, amint említettem, a termékenyüléstől számítva a harmadik nap folyamán következik be. Amint fentebb emiitettem, a foszlányokat ,a nászutról való visszaérkezés után nyom­ban letakarítják a munkások. Azt mondja a titkár ur, hogy hibás szárnyú, vagy hibás lábu anyát ne tűr­jünk meg Ezen tanácsa megint felületes tudáson alapszik, mert az az anya, mely­nek szárnya, vagy lába megsérülhetett, le­hel a legjobb petézőképességben, lehet a legjobb anya, számtalan eset bizonyítja ezt. Hogy az anyát meddig tűrjük meg, an­nak megítéléséhez nem ezek a körülmé­nyek a mérvajdók. A titkár ur a dolgozók­ról a következő valótlanságoktól valóságo­san hemzsegő badarságokat mondja: — ...ezek is, mint az anya az első két hétben nem tudnak repülni. Tapasztalatok sze­rint a régi helyüket csak ugy találják meg, ha a kaptár régi helyen és a régi elhelye­zésben marad ; ellenkező esetben nem is­merik fel'a helyüket és képesek visszare­pülni — másoidperc. alatt 8—10, sőt 20 méter utat is megtesznek. Ha idegen kasba kerülnek, az idegen kas méhe megöli őket.« Ez az ismertetés valóságos köd 1 és homály, lépten-nyomon ellentmondó, mindenekfelett valótlan. Végjük egyen­kint a fenti kijelentés egyes tételeit. Láttuk már, hogy az anyáról nem áll az, hogy két hetik nem tud repülni. Az anya a kikelés után már tud repülni, amit igazol az is, hogy a másodí, vagy har­mad rajoknál az ugyszólva abban a percben kikelő infans-nők — leendő ki­rálynők — a rajjal kiszaladnak, kirepül­nek, gyakran 5—6, sőt 7 is. Pedig ezek egyenesen a bölcsőből jönnek ki. Rajzás nélkül bölcsőjüket addig el nem hagy­hatják, mig korábban kikelt, már termé­keny anya a kaptárban van, mert az fel­tétlenül leszúrná őket. A munkás méh kikelésekor még gyá­moltalan, színe szürke; kikelés után aa

Next

/
Oldalképek
Tartalom