Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-04 / 175. szám

2 MMBKMMHmfPSKBnffSHnBfllWaMGMBICg Siittia a koironaéiték A koronának az utóbbi időkben Zürichben mind alacsonyabban álló curzusa sok szóbeszédre adott alkalmat és hivatalos és nem hivatalos helyen is sok nyilatkozat hangzott el, amely ennek az értékcsökkenésének okát kivánta megállapi tani. E nyilatkozatok szerint a korona értékcsökkenést okozhatták a magyar parlamentben történt zavaró hatású felszólalások. Okozhatták a németek által, a jó-vátételre fizetendő idegen valutáknak a a németek birtokában levő magyar valutával való vásárlásai, amely uton magyar koronában a külföldön nagy kinálat van. Vannak akik azzal okolják meg a korona, értékesését, hogy a jóvátételi bizottság most kezdi meg a munkáját nálunk és bizonytalanságot okoz az, hogy mily összegben nyer megállapítást a jóvátétel. Sokan politikát keresnek az értékcsökkent tésben és azt mondják, hogy, az értékcsökkentés pénzügyminiszterünk kezében van, annak ellenére, hogy ezt tagadásba vette és nemesen azt célozza kimutatni, hogy, ez az ország annyira reá szorul a saját erejére, hogy abból jóvátételt fizetni nem tud, tehát valószínű, hogy, bennünket is 'Ausztria módjára felmentenek a jóvátétel kötelezettsége alól. Mindezek a kombinációk, ha birnak is igen kevés alappal, hihetőleg a .valódi okot nem tárják fel. .Valamely állam pénzegységének értékére, a forgalomban levő bank-, nálunk most az államjegyek mennyisége bir döntői súllyal. Csonka hazánkban egyelőre még a hC'Jacm vont bankjegyek és a kibocsátott államjegyek összege az, amely a fizetőeszköz értékét megállapítani hivatott. De befolyással bir kétségtelenül az is, — habár lényegtelen mértékben és csakis a spekulácció szemszögéből — hogy minő a fizető eszköznek kereslete, vagy, kínálata a jegyzést végző piacon. Tudjuk, hogy az 50 milliós lakosú volt Monarchia bankjegyforgalma 2180 millió koronát tett. Egy lakosra jutott 43.6 korona. Most, az 1921. év juliusának harmadik harmadában egy szaklapban megjelent kimutatás szerint, a hét és fél milliónyi lakossal biró Csonkamagyarország jegyforgalma 18 milliárdot tesz. ami egy lakosra 2100 leromlott koronát jelent. Ebben az időben a koronát Zürich-ben 1.85 centime~n jegyezték. Ha már most azt akarjuk tudhi, hogy mennyit ér a korona, akkor az előbb em

L litett számokat egymással viszonyba állithatjuk a következőleg: A lakosszámnak megfelelőied és békeforgalmat feltételezve, szükség volna Csonkamagyarországon 327 millió koronára, la forgalomban levő 18 milliárd helyett. Ha tehát ezt a 327 milliót elosztom a forgalomban levő 18 milliárddal', akkor kapok 0.0181 arany koronát, ami schveizi frankban az 1.05-ös békekurzust számítva. 0.019 schveizi frankot tesz, yagyis 100 mai korona megér ma 1.81 aranykoronát, illetve 1.90 schveizi frankot, ha a magyar jegyforgalom 18 milliárd koronát tesz. Azt mondottuk, hogy ugyanakkor, a mikor a 18 milliárdos jegyforgalmi kimuta tás megjelent, Zürichben 1.85-ön állt a korona. A különbség az 1.85 és az 1.90 között teheti azt a differenciát, amelyet a spekuláció vagy a vásárlással összefüggő költség és nyereség okozhat, a börzén vásárló banknak, vagy magánosoknak. Okoskodásunk a »quantilás elméletiét követi. Azért ezt, mert a bankjegy fedezeti elmélet, már szakkörökben is elavultnak van elismerve. Azonban ha a »qualitás elmélet« alapjára helyezkednénk akko rsem volna eltérés a korona értékelésénál. ha biztos adatok állanának rendelkezésre. Ha la lakosság egységére eső békeidei és mai pénzmennyiséget állítjuk egymással viszonyba, a 43.6--et osztva 2400-al, akkor is eredjménnyül 0.0181-et kapunk • mint fenntebb kimutattuk. Ez a csökkenés tehát aiddig tart, amig az államjegy kibocsátás növekszik és értékemelkedés következik el, amint a jegybevonás megkezdődik, a hadinyereség és vagyonváltságadók befizetésével, ha az igy befolyó összegek újból forgalomba nem hozatnak. Az állami kényszerkölcsönKereskedők és a vasárnap Nagytiszteletü Paulik János ev. esperes l elkész ur cikkét mély megilletődéssel olvastam a Nyirviidék julius 31-iki vasárnapi számában. Engedtessék meg szerénységemnek, hogy néhány egyszerű szóval hozzászóljak és rámutassak, menynyire szentségtelenitik meg a vasárnapot a kereskedők üzletük nyitvatarlásával. Keresztény irányzatunk nagyobb dicsőségére vasárnap délelőtt 10 óráig minden szakmabeli üzlet nyitvatarthat és nyugodtan folytathatja hétköznapi kalmárkodlását — Ezek a vasárnapi kalmárkodások borzasztó károkat okoznak minden keresztény felekezet hívőiben, jó néhány száz keresztény kereskedelmi alkalmazottat von ej teljesen az istentiszteletektől, mert bár igaz. hogy csak 10 óráig vannak nyitva az üzletek, de mire az alkalmazottak el tudnak szabadulni fél 11 óra és mire egy kissé megmosdanak és átöltöznek fél 12 óra lesz. Ez az időpont pedig nagyon alkalmas arra, hogy a "ker. liivőket elcsábítsa a corsó katonazenéje vagy a kiskorona habzó söre, de nem alkalmas arra, hogy bármely felekezet istentiszteletét végighallgassa. Nem is beszélek arról, hogy sok üzletben rengeteget kell mérgelődni egy vasárnap délelőtt ós így teljesen lehetetlené válik a .vasárnap tiszteletben tartása. Tudomásom szerint a jobb érzésű kereskedők a közelmúltban ugy nyilatkoz- j tak tagtársaim 'kéréseire, hogy szívesen zárva tartanák vasárnap üzleteiket, ha erre barátságom uton megtudnának egyezni. Mit kell azonban látnunk, hogy lassanként még a legnagyobb keresztény vevőkörrel rendelkező üzletesek is kezdik kinyitni vasárnap üzleteiket. Bizlositom ezeket az ujabban kinyitó kereskedőket, hogy jelenleg ugyan anyagi haszonnal jár ez a vasárnapi nyitvatártás, de erkölcsi hírüket rövidesen lejáratják. Igen sokszor hallom járókelőktől, hogy milyen elitélőleg nyi198 ; augusztus 4. nél láttuk, hogy a bankjegymennyiség bevonásakor némi emelkedés, annak ujabb forgalomba hozatalakor és szaporításakor ujabb értékcsökkenés következett el. Egyébként Zürich spekulálhat. Ennek a nemzetnek munkára, termelésre és ennek kapcsán lakosai jólétére vau szüksége. Ha ez elkövetkezik, akkor nem kell törődiiünk a külföld értékelésével, mert ha az életstanáard fenntartására a lakosság jövedelme megfelelő lesz, akkor Zürich nekünk nem számit. Pisszer János. latkoznák ezekről az ujábban nyitvatartó keresztény főnökökről. Főnök urak! Vegyék fontolóra, hogy mily szükség van az Isten által elrendelt 7-ik szabadságnapra; lássák be, hogy. ha valamennyien zárva tartanak, ugy egyáltalán nem háramlik semmi kár egy főnökre se. 70 keresztényszocialista kartársam nevében fordulok minden felekezet főtisztelendő és nagytiszteletü papjaihoz, hogy ne engedjék továbbra is a vasárnap megszentségtelenitését. Indítsanak társadalmi akciót, hogy minden üzletet csukva kelljen tartani vasarnap. Szerintem teljes eredménnyel járna egy olyan aláírást gyűjtő ivet kibocsájtani, melyen a 'kereskedők kötelezik magukat a Vasárnapi zárvatartásra. Ha egy ilyen ivet kibocsájtanának egy főnök sem tagadná meg az aláírást és hiszem, hogy előzékenységből éppen áz izraelita vallású főnökök fognak előljárni a jó példával. Közeledjünk már kereskedelem terén is a sokat emlegetett nyugathoz, vegyünk példát Ausztriától, ahol közelről sincs olyan keresztény, irány, zat. mint nálunk és vasárnap mégis minden üzlet zárva van. Jelszó most az, hogy »keresztények legyetek kereskedők«, azonban amelyik keresztény kereskedelmi pályára megy, az egyúttal szakithat is a bitével. mert kénytelen vasárnap is dolgozni Mi keresztények duplán szégyelhetjük magunkát gerinctelenségünk miatt és ezen a téren rengeteget tanulhatnánk a vallásos zsidóktól, mert ők a világ minden kincsé| ért nem nyitnának ki szombaton, pedig akkor egy egész napról és nem 2 óráró\ van szó. Tisztességes kereskedelmet csak ép lélekel lehet csinálni és épen azért a főnökök ugy maguknak, mint alkalmazottaiknak nyújtsanak alkalmat arra, hogy magukban ép lelket teremtsenek. Legyen már Magyarország egyszer tettekben -s nemcsak szavakban keresztény. Holczberger Andor, ker. alk. ( Nyírbátor főgimnáziumot kap A beregszászi főgimnázium Nyírbátorban. — Hadifogolynap. — Hegedűs miniszter Szabolcsban A nyírbátori és környékbelü szülők nagy érdeklődéssel vették azt a hirt, hogy, Nyírbátor főgimnáziumot kap. Alkalmunk volt e tárgyban Birtha József kormánybiztossal. a nyírbátori kerület nemzetgyűlési képviselőjével beszélni, aki a következőket mondotta: Nyírbátor a beregszászi menekült állami főgimnáziumot fogja meg

1kapni. Ez a főgimnázium most Tarpán mü ködík s ezt a helyet örömmel fogja felcserélni Nyírbátorral. A főgimnáziumot a minoriták most nem működő gimnáziumának "épületében helyezik el, amelyet az állam már le is foglalt. A főgimnáziumnak Nyírbátorba való áttelepítését megkönynyiti az a körülmény is, hogy, Nyírbátor képviselőtestülete elhatározta a főgimnázium legmesszebbmenő anyagi támogatását is. így a főgimnázium dologi kiadásait a község fogja fedezni, ugy, hogy az államra csupán a személyi kiadások fedezése marad. Megkérdeztük Birtha József ktormmybiztos képviselőt arra a hirre vonatkozólag is, amely szerint Hegedűs pénzügyminiszter legközelebb Nyírbátorba jöime. A kormánybiztos kijelentette, hogy] Nyírbátorban aug. 18-án nagyszabású Hadifogolynap lesz, amelynek megtartását az ő határozati javaslatára nem régen határozta el Nyírbátor képviselőtestületeA hadifogolynapra, amelyen nagy népünnepélyt is rendeznek a hadifoglyok hazaszállítása költségeihez való hozzájárulás céljából le fog jönni Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter és Haller volt közoktatásügyi miniszter is. s