Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-26 / 143. szám

/ 2 1911. junius 26 NMOMMaBanai a Nyíregyháza helyzete Szinte félva, bátortalanul szabad erről a kérdésről szőlanunk, hogy a triaooai béke minő helyzetet teremtett városaink jövő fejlődése ós azoknak uj viszonyában. Mart szivünk meg kell, hogy remegjen akkor, amikor ilyen mérlegeiéire is gondolnuak iehe*, sőt, talán kell is. Kétségtelen, hogy a bőbefércmü nagy eltolódásokat idézett elő a Csonkaországban maradt városok gazdasági jelentőségében. Kétségtelen sz is, hogy ideiglenes határok körül levő városoknak fokozottabb jelentősége lett, mint a minő NRgymagyarországban vált. Az ország fővárosa még a bókéban is már oda fejlesztetett, hogy a további fejlesztés nem volt kívánatos, mert más városok életerejét szítta el. A nagy koncentráció már veszedelmessé kezdett válai. Sajnos fővárosunk mai továbbfejlesztésére talán godolnunk sem szabad, ha a vidéki városoknak mai fokozottabb jelentőségét lerántani nem kívánjuk. Reánk nézve, Nyíregyházát tekintve, fontos, hogy minő szerep jut ennek a városnak, • a legközelebbi városokat, Debrecent és Miskolcot figyelembe véve Nyíregyháza a CsonkaOrszág északkeleti részének gócábafa foglal helyet. Nemcsak Szabo'.csmsgyének centru aa, hanem ida gravitál Csonkaszatmár ós Baregnek is lecsonkitott réssé. Vagyis azt mondhatjuk, hogy Nyíregyháza megnövek'edett körzetet nyert, mig ezzel szemben — sajnos — Debrecen elvesztette jelentős részét a körös mezői fővonalnak és az ebbe torkolló más forgalmi vonalaknak, amelyek Nyirábrábránytól keletre fekszenek. Miskolc kikapcsolódott abból a forgalomból, amely Gömör-, Abaujtorna-, Szepes- Sárosés Zemplén megyékből irányait oda, habár környékének legnagyobb részét egyéb tekintetekben meg Í3 tartotta. Első pillanatra is áttekinthető, hogy addig az ideig, amig nz ellenséges msgszállás tart, Nyíregyháza város gazdasági jelentősége és fontossága emelkedett, abból a szerencsétlen körülményből folyólag, hógy hazánkat darabokra szakgatták. Nyíregyházával szemben viszont Debrecen és Miskolc, jelentőségeikben csökkentek, gatdasági tekintetben. Ez.en niocsen mit tagadni, de sajnos, nincsen is mit örülni. Az adott kényszerhelyzettel azonban számolni kell és ezt a helyzetet ujy kell irányítani, bogy abból északkeleti Csonfeamaüyarorszápa .hátrány ne származzék. Hogy minő hatóerőt keli gyakorolnia Debrecennek és Miskolcnak » tőlük elszakított gazdasági körzetre, az Nyíregyházára nézve nem lehet elsőrangú fontosságú. mert hiszen ez amellett, hogy az illető városokra nézve elsőrendű érdek, általános országos szempontból bír nagy jeleatőséfrgel. Itt azt a gazdasági vonzóerőt értjük, amellyel az elszakított részekre hatni lehet. De Nyíregyházának és Szabolcamegvénak fokozott figyelmet kall arra fordítania, hogy az északkeleti részek ideiglenesen ide kapcsolt csonka vérmegyéi is kielégíttessenek gazdasági téren ugy, hogy a hozzájuk tartozott megyeszékhelyek, amelyek idegen megszállás alatt vannak, ezt a gazdasági kapcsolatot kevósbbő tudják érezhetővé tenni, mint mi, nehogy a lafeoaság ép8n gazdasági érdekeiből folyólag ugy találja, hogy a kereskedelmi forgalomnak köjjyebbé válásakor, idegsn megszállás alá tartozó területek felé irányítsa tevékenységét. Ebben a tekintetben tehát Nyíregyházának változott gazdasági helyzetében oda kell törekednie, hogy lekösse, ida vonzza a megcsonkítás folytán hozzánk tartozó csonka megfék lakosságát, azoknak kereskedelmi és általában gazdasági érdekeit- Odi kell hatni, hogy a vonzó erő addig, amig az idegen megszállás tarí, kedvezőilen halálát a megszállott részekre gyakorolja ós a meg nem szállott területek bírjanak vonzó erőrel, a megszállottakra. Eunek erkölcsi, gazdasági, sőt politikai su'.yát is, jelentéktelennek mondani, nagy hiba leane. Az említett három várost figyelembe véve, valószínűnek ke'l találnunk, hogy közöttük konkurenciának kell kifejlődnie, amely máris kezd érezhetővé válni. Ne gondoljunk egyébre, mirfí a vasutí forgalomnak olyan irányítására, amely a múltban és a jelenben is, inkább Debrecepnek igyekezett kedvezni, Debrecen nézőpontjából tekintve, talán nem is ok nélkül. A gazdasági sulypoaíoknak erőltetett áthelyezése azonban nem tehetségei, egységes területeket tekintve. Északkelet Csonkaország gazdasági suypontja ma Nyíregyházán van. Felesleges energia pazarlás lenne az adott helyzetben ezt a snlypontot áthelyezni akarai, ha az megkiaéraüetaék. E?eiméay alig lenne elérhető, vagy hs ra^gis néni erednény mutatkoznék is, airnai árit magasabb leheine az eredméayénél Ámde, amennyire hiba 'enne az előbb mondott törekvés, talán még nagyobb hiba lenne az adott kényszerhelyzetnek fel nem ismerése és ez alapon a& ida eltolódott részek érdekkörének, a természetesen és a kény3ze? folytan adódott súlypontba bele nem voazása is. Lehet mondani, hogy az itt kifejtetteket minden érdeknek, amely fculturá'i?, gazdisigi sőt állampolitikai is, kellő mörlegalésavel kell megfontolni, Nyíregyházinak pedig ezenfelül még várospolitika' szempontból sem szabad elhanyagolnia Há tehát ebbin az irányban intézményekre, alkotásokra és ha csak — ami természetesnek is kell, bogy mindenkor sje műnk előtt lebegjen, *— ideigienasen is szük ség van, azokat meg kell teremteni inkább ma, mint holnap, hogy bennünket soha, sem ni irányban Í3 szemrehányás na érhessen. Nekünk meg kell tennünk mindent, ami a lecsatolt részeknek hozzánk tartozását, ha osak az átmeneti időre is, kétségtelenné tegye, másfelől padig alkalmss legyen n magyar impérium vonzó erejének kimutatására. Ez nemcsak városi, megyei, hanem államérdek is. Pissaer János. k VÁROSI-SZINHÁZ-MOZGÚ szenzációs szombat vasárnapi fj műsorát ne mulassza el meg- | nézni, mert ez a szezon egyik kimagasló látványossága lesz. 1 ' i B HAVONTA koronáért olvashatja az Ujságbolt Kölcsönkönyvtárát. Az iskolára és községházára kiírták az árlejtést Nyíregyháza, jun. 25 Saját tudósítónktól. Vencsellő, az egykor olyan virágzó szabolcsi, tiszaparti község irajsár két esztendeje meg van bénítva ós leégett, rommá lett utcain csak tengődik az élet Meg nyaranta csak el volt valahogyaa a hajiékatói megfojtott lakosság, di a kegyetlen téli napok elől alig talált menedéket a fedéinélkül maradt falu népe. A' szerencsétlen község sorsa azonban olyaa igazán testvéri részvétre talált varmegyeszerte, hígy ezekben a rettenetes gazdasági vilságban sínylődő napokban sem maradt tétlea a segítés szándéka. A község sorsát elsősorban Szabolcsvircuegye alispánja vette részvéttel, a iegmesszebb menő támogatás elhatározásával gondjaiba és a község lakossága réssére elsőkben kiutalt nagyobb összegű vármegyei kölcsöa lehetővé tette á legszükségesebb házépítő anyagok beszerzését és a lakosság lassanként építgetni kezdte az oíáh tüz pusztította hajiékokat. A rendelkezésre álló tekintélyes összeg felhasználásával egymásután értékes faanyag szállítmányok érkeztek a községbe az államépítészeti hivatal üözvemUködésével és ennek képviselötéban kiváltképpen Vágó Diniéi műszaki tanácsos buzgólkodásával, aki a legzordabb téli napokon fáradt a szállítmányok áttételének ós átadásának lebonyojitásáv&l ós ellenőrzésével. A község sorsa azonban iem hagyta nyugodni a vármegye egyik legagilisabb nemzetgyűlési képviselőjét, a íiradh»tatlanul cselekvő . humanitás pé diadó emberét, Káílay András kemecseí kepviseiőt sam. aki Vencsellő érdekében szünet nélkül való ggitálással a legszebb eredményeket biztosította. Az ó indítványára Szabolcsvármegya törvényhatósági közgyűlése elhatározta, hogy Vencseiíő felépítósa érdekében megveszerte gyűjtést indít s ez a gyűjtés, amelyben valamennyi szabolcsi község részt vett, de a magánosok közül is sokan siettek az újjáépítés segítségére, tekintélyes összeget biztosított A mai óriási beszerzési neséziógek anyag és munkaköltsögek mellett azonban ez az anyagi támogatás is csak egy részletét tette a felépítéshez szükségei hatalmas tőkének. Közbe kellett lépnie a kormánynak is, amelynek illetékes köreiben Killay András fáradhatatlan közreműködésére, a . vármegye főispánjának ős alispánjának Vencsellő sorsát szivükön vise'ő közbenjárására, elhatároztak, hogy hathatósan segítik a szereacsetlenü' járt községet. Hegedűs pénzügyminiszter erre a célra öt miliiő koronát állított be költségvetésébe s ez az ősszeg, amint a Nyirvidék jelentette is már, kiutaltatott Vencsellő felépítésére a vármegyének Ez a tekintélyes anyagi támogatás most már megindítja a nagyobbszabásu építkezéseket is Vencsellőn, visszaadja az élet hitét ós a jobb jövő reménységét a sokat megszenve dett községnek. Az első nagyobb épitkezéa megindítására ma irta ki az árlejtést az államépítészeti hivatal. Falépitik a. rommá lőtt községházát és a két iskolát. Erre a három épü létra, amelynek költségvetését és tarvrejzáí Vágó Dániel műszaki taaácos készítette el kiváló szakavatottsággal, két millió koronát irányoztak elő. Az építkezés haladéktalanul mepETANAR HEGEDÜL szombaton este 7 és 9 órakor a HÁZ-MOZGÓBA