Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)
1921-06-26 / 143. szám
"V 1921. junius 26 kezdCdik s ma ennek nerrcafe Vencsellő, de a vármegye tétlenségre kárhoztatott építőipara és egyeb ipari munkásai szempontjából is nagy jelentősége van, matt benne a sorvasztó munkanélküliségben a békés évek pezsgő épitőkedvé nek újra éledését látjuk. A nagyjelentőségű esemény alkalmából szerettei köszöntjük Veccseliő nehéz kálváriát járt lakosságát és hálával gocdolunk mindazokra, ekik ennek a nemíokára újra virágzó községnek (elépítésén hazafias köteíességiudással fáradoztak éj cselekednek a jövőben.is. Proliig Vilmos előadása a Turáni Körben Nyíregyháza, junius 25. Saját tudósítónktól. Dr. Prőhle Vilmos egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő, a' Szabolcsvármegye! Turáni Kör örökös főtitkára tegnap délután 6 órakor rendkívül érdeklődéit keltő előadást tartott a Turáni Körben Csonkamagyarország aktuális politikai és tarsadalmi kérdéseiről. A Kör nagytermét szinültig megtöltő illusztris közönség mőíy figyelemmel, lelkes veleérzéssel hallgatta a kiváló előadót. Dr. Prőhle Viimost Énekes János a Szabolcsvármegyei Turáni Kör alelnöke köszöntötte szeretettel, majd dr. Prőhle mindennek előtt azért mondott hálUs köszönetet, hogy öi a Kör bár őt esztendeje nem végez titkári funkciót, örökös tiszteletbeli főtitkárává választotta Kijelentette hogy semmiféle tiiuiusi büszkébben nem visel, mint ezt a főtitkárságot. Előadását 1918. október 26-ára való visszaemlékezéssel kezdte, amikor a Körben* megjelent nagy közönség előtt arról beszélt, hogy elérkezett a független nagy Magyarország várva-várt kora. Nagyon kell azonban vigyázni mondotta akkor, mert ha tántoríthatatlan bonszerelem és politikai bölcsesség nem áll őrt, torzalakbnn születik meg a msgyar szabadság Nem örködött féltő honszerelem s az idők méhéből torzalakban született meg a független Magyarország. Kétségbeejtő, hány . áruló akadt aki eladta a magyar hazát. Talán a természet rendje érvényesült, hadd legyen meg a magyar érem forditott oldala is, Mert hiszen több szent vértanút egy nemzet sem adott s Ármány intézkedése volt, hogy árulója se legyen több egy nemzetnek sem, mint a magyarnak. Kegyetlenül megfizette .a magyar azt, hogy s„rss a kritikus pillatatban árulók kezében volt. Elkövetkezett a Trianoni béke, ez az ocsmány kapziri torzallrotás. És j jön a végrehajtás is, mely ha azictoly embertelen lesz, rettenete? megprópáitatás jut osztáíyészünküi. Mi lesz tehát velünk ? Hogyan viselkedik a külföld a magyar kérdéssel szemben. Egy ország sorsának alakulása nagy mértékben függ ugyan a külső tényezőktől, ds a nemzet sorsa rem kevésbbő függ a balső tényezőktől lem, a külső és belső tényezők eredője? sőt a belsők íontosabbsk. Hiába válna kedvezőre, a külső helyzet, ha belül nincs meg a teljes egység, felkészültség. Kőzzük a külső helyzetet. Az ezeréves területünkön osztozó, több százezer testvérünket rabigába hajtó szomszéd országokben a tulfaltsag minden tünetét, a belső betegségek szimptomait láthatjuk. A második mohácsi csata utári, amelyben a törökök rettenetes vereséget szenvedtek, eleink győzelmi érmet vetettek, amelyen egy túlságosan jól lakott kutya szolgált diszitőül. Körötte ez a felirat ékeskedett: „Amit nem trdtam megemészteni, kiadom." Ez a scrs fenyegeti gálád szomszédainkat is. Nem szabad engednünk, hogy belső nyavalyájukból hamarább kigyógyuljanak, mini amikorára itthon mi regenerálódunk, mert ez messze tolná ki jogos vágyaink beteljesedését. Cseb, oláh, iugcsaláv szomszédaink politikája, a Benes, Take Jonescu-féle politika oda irányul, hogy Magyarországot, aipelynek hatalmas erősödőse szemben az ő belső nehézségeikkel, fenyegeti bitorolt hatalmukat, teljesen felosszák, mert félve tudják, hogy amint ez a kis darab Magyarország bonsőleg megerősödött, szükségképpen helyreáll a régi nagy Magyarrország. Nekück nemcsak azt kelL látnunk, hogy a nagy bukás óta mennyit haladtunk, hanem látnunk kell hibáinkat is, és gondolnunk kell azok kiküszöbölésére. Első kötelességünk minden taktikával elhíritani a felosztással fenyegető veszedelmet, hogy ürügyet na szolgáltassunk a Magyarország végleges feldarabolását célzó politikának, ne tegyück olyant, amelynek alapján a körülöttünk leselkedő hatalmak az antant jóváhagyását is megnyernék Msgyarorfeldarabolásához. Dr. Prőhle érdekes előadása, amelyet idáig gondolatról gondolatra követtünk, de amelynek kimerítő közlését lapunk korlátozó szük terjedelme miatt mellőznünk kell, rámutatott errs, hogy Csonkam»gyarorszí.g fennmaradása az antántn&k is érdeke, de hogyha a Habsburgok restaurálásával r. régi monarchia restaurációjától kellene féiniök, ezt mindenképpen, Csonkamagyarország feldarabolása árán is meggátolnák. A kisantant éppen azért titkon őrült IV. Károly húsvéti megjelenésének, és titkon mrga is előkészítené annak megismétlődését, hogy casus bellit teremtsen. Éppen azért kikeli kapcsoljunk a királykérdést és szilárdan ahhoz a pillérhez kell ragaszkodnunk, amelyet a kormányzó személye képvisel s a melyen annak idején fel fog épülni a persorális uniótól is ment függeileD nemzeti királyság. Itt Prőhle rámutat a keresztény nemzeti egyesülés pártjából történt kilépésének okára is. A pártban éppen a hangadók között voltak olyanok, akik dinasztikus hűségüket a nemzet érdekei felé helyezték s ő amikor a pártból kilépett, nem oltárt, elvet hagyott el, hanem egy veszedelemben vezető útról tért le. Az előadás ezután feltárja Olaszország, Franciaország, Anglia belső helyzetét, a két utóbbi nagy hatalom válságait. Mily megilletődést kelt az anatóliai török nacionalisták gigászi küzdelmeinek feltárásával. A külső* helyzet ismertetése után a nemzet belső erősödésének kérdését tette komoly megfontolás tárgyává. A magyar nemzetet újra áthatja az istenfélelem és a nemzeti géniusz is visszatért a lelkekbe. A bukás tanulságai után temperamentumának megfelelő lendülettel cselekedett és a keresztény namzetirányu - politika útjára tért. Sokan azt vetik e politika szemére, hogy felhők között jár és nem számol a való élet követelményeivel. Ha ebben az országban lehet valamit reálpolitikának nevezni, az az önvédelem jogán azon való dolgozás, hogy a nemzet istenéhez és géniuszához visszatérjen. Ezt sem háború sem békeszerződés el nem rabolja, ez az a lelki erő, mely megsokszorozza a kar és fegyver számát és hatalmat elszánt csodatevésre a maroknyi magyarságnak, mint a forró nacionalizmus az anatóliai török hősöknek. A legégetőbb kérdés m8 a nemzet kohéziójának kérdése. Dr. Prőhle ezután mélyen feltárja a magyarság szertehuzásának okait, amelyek főként érzelmiek. Megrendítő képben szemléltette a keresztény vallásfelekezetek meghasonlásából eredhető nemzeti veszedelmet, majd a zsidókérdésről adott rendkívül érdekes fejtegetést. Dr. Prőhlét hatalmi s koncepciójú előadása után dr. Klekner Károly a Turáni Kör elnükü köszöntötte, s a kör tagjai lelkes ünneplésben adtak kifejezést ragaszkodó szeretetüknek. a kai^áiijábii A katonai parancsnokság .felhasználva az alkalmat, hogy a turáni gondolat egyik apostola Kőveskuti Jenő tanitőképző-intézeti képesítő vizsgálatokra kiküldőit miniszteri biztos városunkban időzik, felkérte őt, hogy tartson a legénység számára ismeretterjesztő előadást. Köveskuli Jenő csütörtök délután a tüzérség éa huszárság itthofr maradt legénységének ismertette a t uránizmus nemzeti önbizalmat gerjesztő nagy gordelatát. Közvetlen hangú s a katonák leikéhez formált beszédében az emberiség származánek tőiténetét előbb, majd az emberfajok rövid áttekintése után fajrokocunk hoazánk való meleg szeretetét, forró vágyakozását festette le valóban megtörtént események felsorakoztatásával. Rámutatott arra a felemelő gondolatra, hogy nem á lunk 'testvértelenül a népek nagy óceánjában. A turáni összetartozás érzésének felkeltése után egy uj s szebb magyar jövendő perspektíváját ragyogtatta meg hallgatói előtt. A mindvégig lebilincselő előadás után a katonák s a jelenlevő tisztikar nevében Vincze őrnagy mondott köszönetet az illusztris előadónak. A hold alatt Kis bolond meséket hallgatnék néha, Csöndes estén arany hold alatt, Fátylazva intece a messzeség^ Rám borulnának buta kis mesék: Hófehérke s furcsa száz alak. Ki mesélne halvány ismeretlen, Hsngja caupa selyem suttogás. S belőle halkan előkivánkozna, Aranygirlandos keleti szoba, Selyem ffiggönyCs, sokszínű, csodáa. Jó volna a csönd s a bűvös hold, Elvezetnének, mint a messzi vágy, Szegény szivemnek jói esne a bánat, S odakiáltnám a fekete halálnak : Még itt vagyok, te csúnya mákvirág! S a lágyszavu idegen térdére Könnyes arcomat lehajtanám ; S mégis látDám őt: a száját, szemét, Megcsókolnám jó hűvös kezét, Azt hinném : anyám I Tartállyné Stima Ilona. 1 US ES KIRÁLYFI a Városi-Szinház-Mozgóban szombat-vasárnap bemutatásra :: kerül :: SZÉCSIFERKÚ a főszereplője. f! Hölgyközönség figyelmébe !Y É -MH— •I1.UIU W, IIMW*»Mil 1 tmMllnlflanWl !•,»« ina—S—^MSM H^M HMMaB .•.WIMnMIMirqWMiMWMWIWM—MS M M Ajánlom fürdőbe utazók- és utazóknak 2H O d © 11 © ÍIII ZxÍ£U?llSÍtáLSá ,t I legújabb eredeti tricot, georgette, foulard, organdiésmás nyári ruhák. Robmantók, szöveíruhák, caeppek, kosztümök nagy VélaSZtékan» clőayssársk! B^cls Ii®OpoldÍ&e nói ruha szalonja Budapest, V., Dorottya-u.3.,II.(Grerbeaud-ház) •
