Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-26 / 143. szám

I Nyíregyháza, 1921. junius 26. * Vasárnap XLII. évfolyam. * 143. szám. 3ZA®Oi.©SVA«B«ISOYE ÉS MYW3SOYHÁZA VÁHQS HIVATALOS »*APtLA*JA árak; twtyfero; K, MIm yiítm 80 K, txif Me^íOO K, vfctófcwi* MAoa áarrft aafl K, Mí>xr* 180 K, Aagy*^* K> Sfy hénapra W K. — Egy* «•*« 6«8k*#wi*. JÓBA ELEK O*. S. SZABÓ LÁSZLÓ »£$CHK»«YWr «. fcZÁM, A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, jua. 25. (Saját tudósítónktól. A nemzetgyűlés mei ülését tizenegyóra előtt nyitotta meg Bottlik alelnök Felolvassa az interpellációs könyvet, amelyre egy orakor tér at a Ház. Ezután folytatták a büntető igazság­szolgáltatás egyserüsitéséről szóló törvényjavas lat tárgyalását. v A törvényjavaslathoz elsőnek Hornyánszky Zoltán szólt hozza. Kivi differenciái miatt nem fogadja el a törvényjavaslatot. Tiltakozik az ellen, hogy a bűnvádi perrendtartás életerébe vágó kérdést gyorstalpalás módján intézzék el. A jogrendre veszedelmes, hogy szakemberek előzetes beható tanulmanyozása és hozzászó­lása nélkül incidentaliter hoznak ilyen nagyje­lentőségű törvényjavaslatot a fórum elé. A kor­mány az ilyen büntető igazságszolgáltatásunkra vonatkozó kérdésekben a jövőben forduljon előzetesen az országos birói és ügyészi * egye­sülethez, ahol komoly szakemberek behatóan megvitatják a kérdést. Aggodalommal hallotta a törvényjavaslatot. Ha minden egyes bíró mellé ügyészt állítunk, sz ügyészséget el fogja borítani a restancia s nem képes a tárgyalásokra elkészülni. #Nem hozhatunk olyan törvényt, mely törvényes jogo­kat konfiskál. A védelem sérelmet szenved a törvényjavaslatnak az ügyész birói nyomására vonatkozó intézkedéseitől. A vádat és védelmet egyformán figye­lembe kellett volna venni, büntető törvény­könyvünknek ez az alapelve. Az ügyész jog­körének kiterjesztése tekintetében jellemző a Tisza-per esete, amikor a vádlott megkérdezte, hogy mit jelent a vádira ban az, hogy ő reg­gelre két autót állított elő, s az ügyész olyan kézmozdulattal felelt rá, amely azt jelentette, hogy nem tudom Ki kell zárni azt a lehető­séget, hogy erőszakkal vádat tegyenek. A törvényjavaslattól a jogrend bénítását félti, azért azt nem fogadja el. Utána Pethő József beszél. Az ülés folyik, A marienbadi konferencia eredménye Budapest, junius 25. (Saj it tudósítónktól.) Bécs. A marienbadi tanácskozások teg­nap délben befejezó'dtek. A bizottságok dél­után el is hagyták Marienbadot. A Neue Freie Presse közlése szerint a tanácskozások sok­kal értékesebb eredménnyel végzó'dtek, mint a hogyan azt remélni lehetett Nemcsak abban jutottak megegyezésre, hogy a magyar buza, *csereutra indul a cseh vassal és iparával szemben, s hogy a túlzsúfoltan veszteglő cseh piac felé Magyarország könnyen járható utat nyitnak meg, de kiderült, hogy a politi­kai ellentétek is áthidalhatók a magyar és a cseh tárgyalófelék között, akik Marienbadban kölcsönösen sok mindent elértek. A magyaroknak a batárkiigazitás kérdé­sében előadott kívánságait ezidő szerint még nem teljesítették, de jóindulattal haligatták meg azokat, amennyiben Magyarország biztosítéko­kat tud adni abban az irányban, hogy barát­sága tartós lesz Csehországgal szemben, ezek a kívánságok tárgyalás alapját fogják képezni. Eddig azért tanúsítottak cseh részről elutasító magatartás) a magyar javaslattokkal szemben, mert ugy látták, hogy a nyújtott biztosítékok nem elegendők. A külügymini&terek eszmecseréje e tekin­tetben is jelentősen tisztázta a helyzetet, amely­nek teljes megoldására a tárgyalások további felvétele alkalmával nem fog elmaradni. Nagyjelentőségű a kisebbség védelmének kérdésében megtörtént elvi megállapodás a magyar és cseh küldöttek kőzött. ADnak a tö­visnek a hegye, amely eddig Magyarország testét sebezte, a megállapodásokkal letört s a kisantentnak Magyarország felé fordított éles fegyvere ma már ietompultnak tekinthető. Tisztázást nyertek a kötendő kereskedelmi szerződés alapelvei is. Marienbad után meg­állapítható, hogy a magyar kormány meggyő­ződött a cseh kormány lojalitásáról s a leg­közelebbi tárgyalások csak kedvező mederben folytathatják a Marienbadban felvetett problé mák megoldását. Benes és Bánffy között a nézetek szerencsés összhangja alakult ki s bizakodva várhatjuk a porto rosei konferencia eljövetelét, amelyen Magyarország nsgy gazda­sági kérdései újra felvetődnek. A nemzetgyűlés vakációja Budapest, jun. 25 Saját tudósítónktól. > A nemzetgyűlés vakációja minden bizonnyal julius és augusztusban lesz. A kisgazdaképviselők közül többen későbbre szerették volna a szünetet és gazdasági romlást emlegettek, de a párt nagy több­ségében az a felfogás érvényesült a vakáció kérdé­sében is, hogy a magánérdeket a közérdek alá kell helyezni. > Felrobbantották az angol király diszkiséretének vonatát Budapest, jun. 25. Saját tudósítónktól. London Belfastból külön vonat bozta azt a 104 buszárt, akik az északi irparlament meg nyitásán az angol király diszkiséretét tették. A vonat aknára futott és hátsó kocsijai a leve­gőbe röpültek. Számos ember és ló pusztult ei. A katonák a merénylőket, akik a vagányok mellől a mező felé futottak, agyonlőtték A főrendiház reformja előtt Budapest, junius 25 (Saját tudósítónktól. A kormány legközelebb a főrendiház re­formjára vonatkozó törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé A főrendeket a reform ügyében hétfőre értekezletre hívták össze. A kisgazdapártban megütközéssel éltesültek a fő­rendek ügyéről, mert az az álláspontjuk, hogy a választójog reformja előtt ninos helye a fő­rendiház reformjának. A mai tőzsde hirei Budapest, jun. 25. (Saját tudósítóktól.) A tőzsdén ma szünet volt. A magántor galomban az árfolyamok a következőképen ala­kiltak: dollár 255, márka 860. lei 391, szokol 360. osztrák korona 37.5 Zürichi nyitás: Budapest 230, Béos 107, osztrák bélyegzett 0.88. & „Nyukosz" áruüzlet szövetkezete A Szabolcs vármegyei nyugdíjas ka­tonatisztek tisztiözvegyek és árvák áru­üzlet szövetkezetet alapítanak, amelynek célja a tagok és hozzátartozóik olcsó és jó minőségű áruval való ellátása. A szövetkezet mindennemű élelmi­szer, fűszer és gyarmatáru, fehér és hajlított kosarak, egyéb gazdasági és háztartási íonotj: áruk, mezőgazdasági termékek és termények, kerti vetemények gyümölcs- és zöldségfélék, tej és tejter­mékek, élőállatok, közfogyasztásra szol­gáló hus- és zsirnemüek, konzerv és gyümölcsíz, tüzelő és világító anyagok, bor, sör, szesz és »cetfélék nagyban és kicsinyben való kereskedésével, bizomá­nyi eladásával, továbbá árucsarnok és bodega fentartásával fog foglalkozni. A szövetkezet tagjai lehetnek: nyug­díjas katonatisztek (tisztjelöltek) és kato­nai hivatalnokok, katonatisztek (tiszt­jelöltek) és katonai hivatalnokok özvegyei és árvái, tényleges és nem tényleges állományú katonatisztek (tisztjelöltek) és katonai hivatalnokok, s végül rangosz­tályba nem sorolt havidijasok. A belépő tag a belépéssel egyide­jűleg köteles legalább egy 100 koronás üzletrészt jegyezni és befizetni, továbbá beiratási dij címén ugyancsak a belépés­sel egyidejűleg üzletrészenként 40 koro­nát befizetni, mely egyben alapítási költ­ség és tartalékalap céljára is szolgál. A szövetkezet előre meg nem hatá­rozott számú elsőbbségi kötvényeket bo­csájt ki. Ezeknek névértéke 1000 korona. Ezen elsőbbségi kötvények után évente 5 9/o kamat fizetendő az üzletrészekre eső osztalék megállapítását megelőzően, s ekként az elsőbbségi kötvények kamatai az üzlet rezsijét képezik. Az elsőbbségi kötvényeket másra átruházni nem szabad, ellenben a szö vetkezet által bármikor visszaválthatók. Ezeket tehát a szövetkezet visszaváltja, s addig is 5% kamatot fizet. Reméljük, hogy Szabolcsvármegye társadalma átérzi ennek az alapitásnak a komolyságát és segítségére siet a Nyukosz tagjainak, akik a verejtékes munka eltökéltségével szánták magukat erre a vállalkozásra. Mert a Nyukosz alapitói átérzik az idők szellemét, s nem a könyörület alamizsna filléreire számí­tanak, hanem dolgozni akarnak, hasznos, produktív tagjai akarnak lenni a dol­gozó társadalomnak, s igy méltán szá­mithatnak rá, hogy valamennyi hatóság, s társadalmi életünk tehetősei támogatni fogják komoly törekvésüket. korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom