Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-04 / 51. szám

ffirssybáza, ISII. március 4. 4 Péntek XLII. évfolfani * 5 fissAna,­ss VAROB HIVATALOS NAPILAPJA ífóéfyaMti ártfc: Stö^ksw: efi&n iv^j m, K, 30 Atcpftetta SLKK Faletöi sDr. S. LÁfcZLO SzwfcöasíSség és Jefadébfvstal: $a£©HEWYl-líT 6. 82/Utf. Telefen «sá«i TSG. í»otiíi2>heq«» 28556 (íxnh-ctefcat Mm aéunk vissaa. A mai nemzetgyűlés Megszavazták az italmérési törvényjavaslatot Budapest, márc. 3 Saját tudósítónktól. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt há­romnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök Ferdinandy napirend előtti felszó­lalásában bejelenti hogy legutóbbi beszédébe a nemzeti hadseregre sértő tendenciát magya­ráztak be, távol áll tőle a nemzeti hadsereg kisebbítése és ilyen értelemben kéri szavainak helyes értelmezését. Belicska fconv. miniszter Ferdinandy kijelentétét köszönettel tudomásul veszi. Áttérnek az italmérési engedélyek revízió­járól szóló törvényjavaslat részletes tárgyalá­sára. A törvényjavaslat 5. szab ászát változat­lanul elfogadták A 6. szakasznál Schlachta Margit indítványozza, hogy pálinkamérésekbon női alkalmazottak ne lehessenek. A Ház Schlachta Margit, Somogyi István, Hegedűs pénzflgymi niszter hozzászólása után elfogadja a 7—14. szakaszokat. A 17. szakasznál Haller javasolja, hogy mindazoktől az engedélyesektől, akik ifeszeg embereket kiszolgálnak, vagy a lerészegedésre alkalmat adnak az italmérési engedélyt vonják el. Nagy János indítványozza, hogy 12 éven aluli gyermekeknek ital kiszolgáltatható ne legyen. A Ház mindkét módosítást elfogadja A 18. § nál Haller javasolja, hogy a pénzűgyigazg&tóaág terjeszkedjék ki arra is, bogy az eddigi engedélyesek magyar állampol­gárok e vagy sem; utóbbiaktői az engedély be­\onat?dő. A Ház a módosítást elfogadja. A 19—31 szakaszokat változatlanul elfogadják. A 34—39 szakaszokat stiláris módosításokkal, a 40—41 szakaszokat változatlanul elfogadja a Ház. Ezzel az italmérési engedélyek revíziójá­ról szóld törvényjavaslatot általánosságban, és részleteiben is elfogadták. A nemzetgyűlés ezután Szilágyi Lajos, Drózdy György, Pethes János és Friedrich litván képviselők ismeretes mentelmi jog sérel­mét tárgyalta a mentelmi bizottság javaslata alapján. Szilágyi mentelmi jogának megsértését állapította meg a Ház, amiért a múlt év novem­ber 18-án fegyveres katonák érdeklődtek laká­sán aziránt, hogy milyen képviselők járnak hozzá. A nemzetgyűléa Drózdy György mentelmi ügyében a mult ev szeptemberében beszámoló be zédén törtéül azon körülményben, hogy beszámold beizédét detektívek jegyezték, a mentelmi jog megsértését nem állapította meg. Hasonlóképen napi rendre tértek Pethes János mentelmi ügyében is. Friedrich litván lakásügyében a nemzet­gyűlés a főudvarnagyi bíróság hatáskörének megállapítását határozza el, addig is e kérdés tárgyalását felfüggeszti. A nemzetgyűlés legközelebbi ülését pén­teken délelőtt 10 órakor ^tartja. Megoldás felé a nyomdászsztrájk Budapest, márc, 3. Saját tudósítónktól. Szerdán és csütörtökön kitartóan és me­reven állt a nyorndászs^trájk, a lapok nem je­lentek meg és csak a ma déli tárgyaláson tör­tént meg az első közeledés a főnökök és a sztrájkoló munkások között. A főnökök hajlandónak mutatkoztak 30 •/• os munkabér emelésnek megfelelő azonnali gyorssegély nyújtására, feltételül azonban ki­Németország ujabb megszállása elkerülhetetlen Budapest, márc. 3. (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelenti a Neue Freie Presse tu­dósítója: A szövetségesek legfőbb tanácsa teg­napi rendkívül fontos és döntő jelentőségű ülé­sén kétségtelenné vált, hogy Németország ujabb megszállása elkerülhető nem lesz. Csupán az időpontra nézve nem tudtak megállapodásra juini. Briand miniszterelnök a nyombani meg­szállás mellett foglalt állást, mig Schorza gróf szerint május 1. e előtt a„ megszállás végre nem hajtható. A mai tőzsde hirei A legújabb tőzsdei árfolyamok a követ­kezők: Napoleon 1345—1385, angol font 1690-1640, dollár 415-445, francia frank kötötték, hogy a munka azonnal felveendő és a tulajdonképpeni béremelési.tárgyalásokat csak április 1 ével vegyék fel újra. A bizalmi féfiak egy része hajlandó volt a feltételek elfogadására, minthogy azonban megegyezésre nem jutottak, a tárgyalásokát félbeszakították, Holnap folytatják a megbeszé­léseket, addig a sztrájk tart. 2800-3300, márka 700—715, líra 1570-1600, osztrák korona 58—65, rubel 175—195, lei 550—585, szokol 550—570, korona- és frank­dinár 11—115, lengyel márka 43—47. Zürich: deviza zárlat Budapest 137. Terjed az ellenforradalom Orosz­országban. A külföldi lapok jelentései egybehangzóan arról adnak hírt, hogy Pétervárott és Moszkvában az ellenforradalom mind nagyobb méreteket ölt és véres zavargások, valóságos csaták folynak Pétervár és Moszkva uteáin. A zavargásoknak különösen a mind jobban fenyegető éhínség az oka, mert a szovjet kormány ma már oda jutott, hogy a katonák fej­adagját is a minimumra volt kénytelen leszállítani. Egyik vörös hadosztály a másik után lázad fel, amelyek ellen a szovjetkormány zsoldos mongol se­regeket vonultat fel. Péterváron leikelő matrózok meg­támadták és leszerelték a katonaságot. Uj Nyíregyházát! Dicséret és elismerés a Nyirvidék igen tisztelt főszerkesztőjének, sasi Szabó László doktor úrnak, hogy lapja február 22-iki számában egy igazán köz­érdekű és reánk, nyíregyháziakra különösen fontos problémára hivta íel a közönség figyelmét! Dicséret és elismerés főleg a bátorságért, mert hitem szerint és főként ott, ahol tenni lehetne és kellene ebben a kérdésben valamit, az általa felvetett eszme nemhogy visszhangra találna, hanem ellenkezőleg gáncsban és lekicsinylésben fog részesülni. Lehet, hogy nem ugy lesz s akkor az én cik­kem felesleges is, haszontalan is, de — megnyug­tatom a lelkiismeretemet — rosszabb ügyért is folyt már a tinta s kopott a toll hegye teljesen hiába, söt még a mi szeretett városunk fejlődése sem akadt meg e miatt abban a határozott, gyors és állandóaa felfelé szökő haladásban, melyet mindannyian öröm­mel és elragadtatással csodálunk s amely haladásra a vérmesebbek olyan szívesen szeretik az amerikai jelzőt alkalmazni. Előre kijelentem, hogy én nem tartozom a vérmesebbek közzé. Tudom, régóta tapasztalom, hogy az , amerikai" jelzőtől meg nagyon távol állunk ma is. Hisze* igaz, hogy Nyíregyháza egy fél évszázaddal ezelőtt még csak falu volt; igaz, hogy a vármegyéi köz­igazgatási és törvényhozási élet gócpontjává tétele, olyan hatalmasan lendítette előre, mint Hüvelyk Ma­tyit a mérföldeket lépő varázscsizma ; igaz, hogy a céltudatos vasúti politika, — mely azonban az utóbbi évtizedbon mintha vesztett volna addigi következe­tességéből és erősségéből, — egy a természet által különben is áldott televény, Szabolcsország kereske­delmi központjává emelte a régi sáros, poros é« —- valljuk meg — piszkos fészket ; igaz, hogy ki­épült a büszke Széchenyi ut, melyen csilingelve fut nagyvárosi illúziókat keltve az Nyvkv. villamos ko­csija; igaz, hogy ahol még az én, nem is olyan régi gyermekkoromban egy víz volt a tájék s télen, ha felfagyott, mérhetetlen messzeségekbe repített korcsolyánkon az akkor is hideg északi szél, a mai Dessewffy és Károlyi téren nagyon szép kertek pat­tantak ki a mocsaras talajból, de nagyon igaz ezzel szemben az is, hogy a városi kultura többi fokmé­rőit, a vízvezetéket, az ezzel karöltve járó csatorná­zást, az állandó, megfelelő, rendes kőszinházat eset­leg kultúrpalotát, a vásárcsarnokot ma napság i> hiába keresi még szemünk. Többször volt alkalmam hozzá, kogy illetékes egyének előtt magánbeszélgetés során szóba hozzam mindezeket, a felelet azonban állandóan lesújtó volt: Kincs pénz s a deficit és a pótadó most is rette­netes nagy. Énnekem ilyenkor mindig az volt a következő kérdésem : Miért kell Nyíregyházának földbirtok — Nagykálióban ? A kérdezettek ilyenkor vállat vontak s szána­kozóan mosolyogtak rajtam. Bizonyára azt gondol­ták magukban: Szerencsétlen! Ez még azt sem tudja, hogy egyedül a föld az, ami vagyon. És ezzel tulajdonképpen már el is értünk oda, ahol az én eltérő véleményem kifejtése és megoldása következnék. Sajnos, nem volt módomban, hogy ezt az arra illetékes helyen, a városi képviselőtestületben kifejthessem, ezért a Nyirvidék sokat olvasott, tisztes hasábjait használom fel, hogy vázlatosan bár, de főbb vonásaiban mégis szavakba öntsem e tárgyról a mondanivalómat. Hozzáteszem, hogy én a most tervezett orszá­gos pénzügyi reformok keretébe nem igyekszem bele­illeszteni az ide vágó tennivalókat. Ez már spekuláció dolga és a kivitel kérdésébe vág bele. Ma még csak Ara 2 k«pw«

Next

/
Oldalképek
Tartalom