Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)
1921-03-03 / 50. szám
2 JSÍYmraoÉit « 1931. március t változniok, hogy ilyenekké váljanak s az a nemzedék, amely annyira megfeledkezik az egymás iránt való kötelességekről, mint a mai, amely kínosan jajdul fel a közérdek ellen vétők megfékezésén, az egyéni szabadosságnak, az uzsorának, a csalásnak a megrontásán nem alkalmas arra, hogy benne a nemzeti érzés úrrá legyen, azért nem |is azokhoz szólok, hanem hozzád intézem szavaimat nemzetem ifjúsága, a jövendő nemzedékhez, hogy saját szemeiddel látván nemzeted és az egész müveit világ romlását, készülj fel a nemzeti élet kiépítésére, s elfordulva mai j korcs nemzedéktől vesd tekintetedet a múltba, térj a 'történelem tekintélyeihez, akik már régen kijelölték az utat számunkra, amelyen haladva szolgálhatjuk a magunk és az egész emberiség javát, fordulj Bessenyei Györgyhöz, a nemzeti [ujjáébredós apostolához, tedd magadévá az általa képviselt eszmét s akkor ismét nagy és dicső nemzet lesz a magyar. Az ihletett szavú szónok Bessenyei hatóerejének idézésével, az nj magyar generacióba vetett hitével, mely végső szavaiból szárnyalt, mély nevelő hatást tett a felsorakozozott ifjúságra. Az ünnepi beszédet mintegy az|abban megsejtetett szebb jövendő előképei gyanánt Bessenyei szobrának megkoszorúzása követte. A Bessenyei-Kör nemzetiszínű jszaiagos koszorúját dr. Klekner Károly főtitkár helyezte a szoborra. Ö helyezte oda a Turáni-Kör babér ágát is, annak a kijelentésével, hogy a Kör koszorumegváltását, 500 K-t a megszállott területen sínylődő magyarság céljára ajánlja fel. Ezután az egyes iskolák küldöttei léptek a szobor alapzatára s hozták el az ifjúság lobogó lelkesedésének koszorú jeleit. Koszorút helyeztek a főgimnáziam, leánygimnázium, állami tanitóképzőintézet, felső kereskedelmi iskola, női kereskedelmi tanfolyam, polgári leányiskola küldöttei Örökzöld borostyán, fenyő, mahóni koszorúk borították el az alapzatot, amelyen az ifjúság egyik méltó eszményképének ércalakja áll.? A koszorúzás után Algőver Géza felsőkereskedelmi iskolai tanuló Ernőd Tamás Hiszekegyét szavalta el nemes hevülettel, hatalmasan megkapó erővel. A gyönyörű ünnepséget az állami tanítórépző-iniezei ifjúságának énekkara a Szózattal zárta be. A tanítóképző énekkara, melyet Lukács Béla tanár vezetett városunk komoly zenei tényezőjeként mutatkozott be. Az ünnepélyről emelkedett hangulatban távozott a nagyközönség és ifjúság, halával a Bessenyei Kör vezetősége iránt, mely a városban Bessenyei toborzó hatású zászlóját fennen lobogtatva, bizakodást, életet, szolidaritást ébreszt a lelkekben. Bessenyei-ünnep a vármegyeházán A Bessenyei-emlékezés gyújtó hatású délelőttje mintegy a lelkesedő fiatalság ünnepe volt, a komoly elmélyedő irodalmi méltatás az este nyolc órakor kezdődő irodalmi ünnepen vette kezdetét. A vármegyeház díszterme templomi méltóságú helye a Bessenyeire való emlékezésnek. A termet megtöltő előkelő közönségben városunk társadalmának csaknem minden tényezője együtt volt, amint hogy a Besseryei révből áradó örök intelem, nem szűnő riasztás éppen ma talál mindnyájunkat szivünk mélyén s éppen ma kell kötelességtudóan falsorakoznia mindenkinek, akiben él a hit ennek lesújtott nemzetnek feltámadásában. Az elnöki emelvényen a Bessenyei Kör tihztika képviseletében Geduly Henrik díszelnök Mikecz Dezső udv. tanácsos elnök, Dr. Klekner Károly főtitkár, Dr. Vietorisz József az irodalmi szakosztály elnSke, továbbá Mikecz István alispán, Dr. Virányi Sándor vármegyei főjegyző foglalnak helyet. Dr. Papp Károly debreceni egyetemi tanár, Bessenyei illusztris méltatója Mikecz Dezső udv. tanácsos, elnök mellett helyezkedik el. Bessenyei társasága, a magyar Kultura problémáinak elmélyedő megbeszéléseiben, lelkes tervezésekben találkozó gárdis ák vonulnak el lelki szemeink előtt, mikor a Bessenyei nevében élő eszme erejének toborzott első irodalmi est lelkes publikumán áttekintünk. Hisz* szük, hogy a Kör vezetőségének hívó szavára életre kelt irodalmi élet ebben az első, aktív megnyilvánulásban a város esztétikai kultúrájának éppen ugy életre kelését és nemzeti irányban való ^nekilendülését jelenti, mint annak idején Bessenyei akcióba lépése. A Városi Dalárda, melyek kórusa a terem karzatán helyezkedik el hatalmas orgonaszóval zendít rá Kölcsey Himauszára, mely itt, a magyar géniusz ünnepén lendületes szárnyalással viszi a lelkünket a magasba. Ar. imádságos ének, első két strófája hangzik el ? „Árpád hős magzatjainak felvirágozása" a végső felcsendülő .gondolat, melyhez illőn csatlakozik az ünnep'magasan szárnyald gondolatainak sora. E fenkölt gondolatokat Mikecz Dezső udv. tanácsos, a Bessenyei Kör ©Inöke öltözteti magasztos erejű szavakba az áhítatos figyelemmel hallgatott következő megnyitóban: Mélyen tisztelt Hölgyeim és TJraim! Inter arma silent Musae. így mondták a régi rómaiak az ő nagy szónokuknak Cicerónak szavait idézve. Fegyverek csattogása ős harci zaj közepette hallgatnak a Múzsák. Mikor a pusztító zivatar rázza az erdő faóriásait és tépi a kis bokrok enyhet adó iombsátrait: ^elhallgatnak a kis énekesek a lombok között s csattogó szavuk megszólalásával várnak addig, míg az elemek dühe megszűnik, a tomboló vihar elül. Mi felettünk is végig száguldott egy rettentő orkín: a világháború pusztító orkánja. Ezen lelket ölő, ideget emésztő közdelem allatt mély csend honolt irodalmi berkeinkben; A lelkek minden energiája a gigászi küzdelem sikeres megvívására összpontosult. A szabolcsvármegyei Bessaayei-Kőr működése is mondhatni szünetelt, az az el&tt olykor-olykor anynyira eleven élet megszűnni látszott. A pusztító világrengető orkán elvonult z mindenütt csak romok maradtak utána. Különösen szegény hazánk az, mellyel a győztes nagyhatalmak legembarteienebbül bántak. Ezer évig állottunk őrt Kelet Kapujában, védtük saját vérüak hullásával a nyugati nagy nemzetek kulturáját a kelet felől jövő pusztító veszedelem ellen és most hálából akkor,'midőn saját megtévedt fiaink fegyverezték le katonáinkat, midőn a nemzet a vesztett háború paroxismusa következtében lázasan öntudat nélkül hevert; kiszolgáltatnak bennünket kapzsi szomszédainknak, kik minden oldalról megtámadva a védtelent, szét darabolják Szent István birodalmát. Megkisebbedett a liget; enyhet adó bokrainak lombsátorát is megszaggatta, megtépte a vihar; mégis az ntamek lecsillapodtával megszólal benne a fülemile; a pacsirta is elzengi újból szebb jövővel biztatott bála énekét. Nekünk is követnünk kell az ő példájukat. Széttépett hazánk romjain meg kell szólalni a vateseknek; az ö jö?őbe látó szemeiknek kell a haza feltámadásának képét elénk varázsolniok. Ellenségeink kifoszthattak bannünket mindenünkből, de nem rabolhatták el tőlünk költőinket, festőinket, zenészeinket, szobrászainkat; ne fa foszthattak meg minket nemzeti kulturáak magas fokától, mely kulturánas egyik úttörője volt vármegyénk szülötte, Bassenyaí György, kinek nevét hálás kegyelettel irtuk kulturális egyesületünk zászlójára. A reánk támadt ellenséges világgal számben büszkén hivatkozhatunk kúriánkra, szellemi óriásaink világhírű nevére. Amaly nemzőt egy Petőfit, Aranyt, Vörösmartyt, Jókait, Munkácsit, Benczúrt, Liszt Ferencet s velük a szellemi nagyságok egész légióját adta az emberiségnek, az-a nemzet joggal és igazsággal Reflekszidk a „Magyar Hiszekejj"-r&. „ruszeK egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában". 1. Örömben és bánatban, a lelkesedés mámorában s a kétségbeesés örvényében egyaránt minden kornak, sőt mozgalomnak is megvan a maga vezéreszméje, mely irányítja az ember gondolatát, megtölti érzelemvilágát és cselekvésre birja elhatározását. Ha ez a mozgató vezéreszme alkalmasan megválasztott jelszó alakjában jut kifejezésre, rendszerint a szájrólszájra terjedés biztonságával és gyorsaságával megy át a köztudatba, hogy ellenállhatatlan erővel ragadja meg akár egy egész nemzet lelkét. 2. A pogány magyarság „huj-huj!" kiáltásában benne van a honfoglalók akadályt nem ismerő győzelemvágyának elragadtatása; Hunyadi vitézei „Jézus" nevével rohannak a veszélyeztetett haza védelmére; Rákóczi hajdúi „Pro libertate" feliratú lobogók alatt küzdenek az elnyomatás ellen; Klapka honvédéi az egész világ bámulatára méltó csodákat visznek véghez ezzel az egy jelszóval: „Előre 1" 3. Rendszerint válságos időben támad a jelszó, mely öntudatra ébreszt, talpra állit és önfeláldozást követel. Zrínyi ezzel a mondással riasztja vissza több oldalról támadó külső és belső ellenségeinket: „Ne bántsd a magyart!" Az 1740—41. évi országgyűlés rendei azt kiáltják oda szent fogadalmul a segítségért esdeklő királynőnek: „Vitám et sanguinem !" Kossuth ezzel kezdi nagyjelentőségű juliusi beszédének tárgyalását: ,.A haza veszélyben van i" tf- — ~ T _ —- • b»o tZí a par sző a maga helyén és idején bizony többet mondott és többet ért el a legmeggyőzőbb beszédnél és legvilágosabb példánál is. 4. Történetünk nagy változatossága egy évezreden át sok jeligét termelt, amelyek mindegyikének tettre buzdítás a célja, ha más téren mozog is, mint a csatamező. A „Nyelvében él a nemzet 1" vagy „Hazafiság a nemzetiségnek!" nem puszta megállapítás, hanem cselekvésre hívó szózat nemzeti érdekeink szolgálatában. És mikor azt mondjuk, hogy „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!" — bizony ökölbe szorul a kezünk s fegyver után sóhajtunk, hogy szörnyű megaláztatásunk posványából régi dicsőségünk fényébe emelkedjünk. 5. Azt hiszem, nem tévedek, ha a legrövidebb, legjellemzőbb és legáltalánosabb magyar jeligét ebben a hosszú időkön át oly sokszor használt buzdításban ismerem fel: „Istenért és hazáért!" Azért találom ezt természetesnek, mert ezt a felfohászkodást jó és balsorsban, békében és háborúban, életben és halálban felemelőnek, megnyugtatónak, biztatónak találta az örökösen nehéz küzdelemre kárhoztatott magyarság. Benne is van csakugyan minden, ami létünknek célja, küzdelmünknek dija és érdemünknek jutalma lehet úgy ezen, mint a másvilágon. 6. Ebből a tőből sarjadt ki Sziklayné Papp-Váry Szeréna pályadíjnyertes költeményének, a magyar hiszekegygyé izmosult „Hitvallásának alapgondolata is amelynek első és második, tehát nem egy sora: „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában". Nyilvánvaló, hogy e mindnyájunk lelkének | mélyén szunnyadó gondolat megragadásával I biztosan vetette meg sikerének alapját az iró ; mert ha egyebet nem mondana is, maga ez a hit formájába öntött legszentebb két fogalom éppen a mai időkben mindnyájunk legforróbb vágyának eszményévé magasztosul. 7. Ugyancsak a mai viszonyok okolják meg az alapgondolat tovább fejtését is, ami | már egészen szerzőnk leleményessége és hozzái adása. Nemzetünk sorsa mintha azt mutatná, hogy elfordult tőlünk a jó Isten, hiszen ravatalon fekszik Magyarország. De mi rettenetes helyzetünk, fájdalmas vonaglásunk közepette is hiszünk egy Istenben, tehát hiszünk az ő igazságában is, melyet eleitől fogva éreztetett velünk; ha pedig ugy van igazság az égben, ahogy nincs a földön, akkor jogosan hiszünk Magyarország feltámadásában. 8. Közbe kell itt vetnünk, hogy nem helyesen járnak el azok, akik a „Hitvallást" három sorban idézik, amire valószínűleg a sorok egyenlő hosszúsága s hármas összecsengése indítja őket. A tartalom szerint tagozódó szerkezet világosan megköveteli az egynek vett első sor kettéválasztását, szakasztott úgy, mint Petőfi jeligéjében: „Szabadság, szerelem: E kettő kell nekem. Szerelmemért feláldozom az életet, Szabadságért feláldozom szerelmemet 1"
