Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-03 / 50. szám

2 JSÍYmraoÉit « 1931. március t változniok, hogy ilyenekké váljanak s az a nemzedék, amely annyira megfeledkezik az egymás iránt való kötelességekről, mint a mai, amely kínosan jajdul fel a közérdek ellen vétők megfékezésén, az egyéni szabadosságnak, az uzsorának, a csalásnak a megrontásán nem alkalmas arra, hogy benne a nemzeti érzés úrrá legyen, azért nem |is azokhoz szólok, ha­nem hozzád intézem szavaimat nemzetem ifjú­sága, a jövendő nemzedékhez, hogy saját sze­meiddel látván nemzeted és az egész müveit világ romlását, készülj fel a nemzeti élet ki­építésére, s elfordulva mai j korcs nemzedéktől vesd tekintetedet a múltba, térj a 'történelem tekintélyeihez, akik már régen kijelölték az utat számunkra, amelyen haladva szolgálhatjuk a magunk és az egész emberiség javát, fordulj Bessenyei Györgyhöz, a nemzeti [ujjáébredós apostolához, tedd magadévá az általa képviselt eszmét s akkor ismét nagy és dicső nemzet lesz a magyar. Az ihletett szavú szónok Bessenyei ható­erejének idézésével, az nj magyar generacióba vetett hitével, mely végső szavaiból szárnyalt, mély nevelő hatást tett a felsorakozozott ifjú­ságra. Az ünnepi beszédet mintegy az|abban megsejtetett szebb jövendő előképei gyanánt Bessenyei szobrának megkoszorúzása követte. A Bessenyei-Kör nemzetiszínű jszaiagos koszo­rúját dr. Klekner Károly főtitkár helyezte a szoborra. Ö helyezte oda a Turáni-Kör babér ágát is, annak a kijelentésével, hogy a Kör koszorumegváltását, 500 K-t a megszállott területen sínylődő magyarság céljára ajánlja fel. Ezután az egyes iskolák küldöttei léptek a szobor alapzatára s hozták el az ifjúság lobogó lelkesedésének koszorú jeleit. Koszorút helyez­tek a főgimnáziam, leánygimnázium, állami tanitóképzőintézet, felső kereskedelmi iskola, női kereskedelmi tanfolyam, polgári leányiskola küldöttei Örökzöld borostyán, fenyő, mahóni koszorúk borították el az alapzatot, amelyen az ifjúság egyik méltó eszményképének érc­alakja áll.? A koszorúzás után Algőver Géza felső­kereskedelmi iskolai tanuló Ernőd Tamás Hiszekegyét szavalta el nemes hevülettel, ha­talmasan megkapó erővel. A gyönyörű ünnepséget az állami tanító­répző-iniezei ifjúságának énekkara a Szózattal zárta be. A tanítóképző énekkara, melyet Lukács Béla tanár vezetett városunk komoly zenei tényezőjeként mutatkozott be. Az ünnepélyről emelkedett hangulatban távozott a nagyközönség és ifjúság, halával a Bessenyei Kör vezetősége iránt, mely a város­ban Bessenyei toborzó hatású zászlóját fennen lobogtatva, bizakodást, életet, szolidaritást ébreszt a lelkekben. Bessenyei-ünnep a vármegyeházán A Bessenyei-emlékezés gyújtó hatású dél­előttje mintegy a lelkesedő fiatalság ünnepe volt, a komoly elmélyedő irodalmi méltatás az este nyolc órakor kezdődő irodalmi ünnepen vette kezdetét. A vármegyeház díszterme temp­lomi méltóságú helye a Bessenyeire való em­lékezésnek. A termet megtöltő előkelő közön­ségben városunk társadalmának csaknem min­den tényezője együtt volt, amint hogy a Bes­seryei révből áradó örök intelem, nem szűnő riasztás éppen ma talál mindnyájunkat szivünk mélyén s éppen ma kell kötelességtudóan fal­sorakoznia mindenkinek, akiben él a hit ennek lesújtott nemzetnek feltámadásában. Az elnöki emelvényen a Bessenyei Kör tihztika képviseletében Geduly Henrik díszel­nök Mikecz Dezső udv. tanácsos elnök, Dr. Klekner Károly főtitkár, Dr. Vietorisz József az irodalmi szakosztály elnSke, továbbá Mikecz István alispán, Dr. Virányi Sándor vármegyei főjegyző foglalnak helyet. Dr. Papp Károly deb­receni egyetemi tanár, Bessenyei illusztris mél­tatója Mikecz Dezső udv. tanácsos, elnök mel­lett helyezkedik el. Bessenyei társasága, a magyar Kultura problémáinak elmélyedő megbeszéléseiben, lel­kes tervezésekben találkozó gárdis ák vonulnak el lelki szemeink előtt, mikor a Bessenyei ne­vében élő eszme erejének toborzott első iro­dalmi est lelkes publikumán áttekintünk. Hisz* szük, hogy a Kör vezetőségének hívó szavára életre kelt irodalmi élet ebben az első, aktív megnyilvánulásban a város esztétikai kultúrá­jának éppen ugy életre kelését és nemzeti irány­ban való ^nekilendülését jelenti, mint annak idején Bessenyei akcióba lépése. A Városi Dalárda, melyek kórusa a terem karzatán helyezkedik el hatalmas orgonaszóval zendít rá Kölcsey Himauszára, mely itt, a ma­gyar géniusz ünnepén lendületes szárnyalással viszi a lelkünket a magasba. Ar. imádságos ének, első két strófája hangzik el ? „Árpád hős magzatjainak felvirágozása" a végső fel­csendülő .gondolat, melyhez illőn csatlakozik az ünnep'magasan szárnyald gondolatainak sora. E fenkölt gondolatokat Mikecz Dezső udv. tanácsos, a Bessenyei Kör ©Inöke öltözteti ma­gasztos erejű szavakba az áhítatos figyelem­mel hallgatott következő megnyitóban: Mélyen tisztelt Hölgyeim és TJraim! Inter arma silent Musae. így mondták a régi rómaiak az ő nagy szónokuknak Cicerónak szavait idézve. Fegyverek csattogása ős harci zaj közepette hallgatnak a Múzsák. Mikor a pusztító zivatar rázza az erdő faóriásait és tépi a kis bokrok enyhet adó iombsátrait: ^el­hallgatnak a kis énekesek a lombok között s csattogó szavuk megszólalásával várnak addig, míg az elemek dühe megszűnik, a tomboló vihar elül. Mi felettünk is végig száguldott egy ret­tentő orkín: a világháború pusztító orkánja. Ezen lelket ölő, ideget emésztő közdelem allatt mély csend honolt irodalmi berkeinkben; A lelkek minden energiája a gigászi küzdelem sikeres megvívására összpontosult. A szabolcs­vármegyei Bessaayei-Kőr működése is mond­hatni szünetelt, az az el&tt olykor-olykor any­nyira eleven élet megszűnni látszott. A pusztító világrengető orkán elvonult z mindenütt csak romok maradtak utána. Külö­nösen szegény hazánk az, mellyel a győztes nagyhatalmak legembarteienebbül bántak. Ezer évig állottunk őrt Kelet Kapujában, védtük saját vérüak hullásával a nyugati nagy nem­zetek kulturáját a kelet felől jövő pusztító veszedelem ellen és most hálából akkor,'midőn saját megtévedt fiaink fegyverezték le katonáin­kat, midőn a nemzet a vesztett háború paroxis­musa következtében lázasan öntudat nélkül hevert; kiszolgáltatnak bennünket kapzsi szom­szédainknak, kik minden oldalról megtámadva a védtelent, szét darabolják Szent István biro­dalmát. Megkisebbedett a liget; enyhet adó bok­rainak lombsátorát is megszaggatta, megtépte a vihar; mégis az ntamek lecsillapodtával meg­szólal benne a fülemile; a pacsirta is elzengi újból szebb jövővel biztatott bála énekét. Nekünk is követnünk kell az ő példájukat. Széttépett hazánk romjain meg kell szólalni a vateseknek; az ö jö?őbe látó szemeiknek kell a haza feltámadásának képét elénk vará­zsolniok. Ellenségeink kifoszthattak bannünket min­denünkből, de nem rabolhatták el tőlünk köl­tőinket, festőinket, zenészeinket, szobrászainkat; ne fa foszthattak meg minket nemzeti kulturáak magas fokától, mely kulturánas egyik úttörője volt vármegyénk szülötte, Bassenyaí György, kinek nevét hálás kegyelettel irtuk kulturális egyesületünk zászlójára. A reánk támadt ellenséges világgal szám­ben büszkén hivatkozhatunk kúriánkra, szel­lemi óriásaink világhírű nevére. Amaly nem­zőt egy Petőfit, Aranyt, Vörösmartyt, Jókait, Munkácsit, Benczúrt, Liszt Ferencet s velük a szellemi nagyságok egész légióját adta az em­beriségnek, az-a nemzet joggal és igazsággal Reflekszidk a „Magyar Hiszekejj"-r&. „ruszeK egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában". 1. Örömben és bánatban, a lelkesedés mámorában s a kétségbeesés örvényében egy­aránt minden kornak, sőt mozgalomnak is megvan a maga vezéreszméje, mely irányítja az ember gondolatát, megtölti érzelemvilágát és cselekvésre birja elhatározását. Ha ez a moz­gató vezéreszme alkalmasan megválasztott jelszó alakjában jut kifejezésre, rendszerint a szájról­szájra terjedés biztonságával és gyorsaságával megy át a köztudatba, hogy ellenállhatatlan erő­vel ragadja meg akár egy egész nemzet lelkét. 2. A pogány magyarság „huj-huj!" kiál­tásában benne van a honfoglalók akadályt nem ismerő győzelemvágyának elragadtatása; Hu­nyadi vitézei „Jézus" nevével rohannak a ve­szélyeztetett haza védelmére; Rákóczi hajdúi „Pro libertate" feliratú lobogók alatt küzdenek az elnyomatás ellen; Klapka honvédéi az egész világ bámulatára méltó csodákat visznek véghez ezzel az egy jelszóval: „Előre 1" 3. Rendszerint válságos időben támad a jelszó, mely öntudatra ébreszt, talpra állit és önfeláldozást követel. Zrínyi ezzel a mondással riasztja vissza több oldalról támadó külső és belső ellenségeinket: „Ne bántsd a magyart!" Az 1740—41. évi országgyűlés rendei azt kiált­ják oda szent fogadalmul a segítségért esdeklő királynőnek: „Vitám et sanguinem !" Kossuth ezzel kezdi nagyjelentőségű juliusi beszédének tárgyalását: ,.A haza veszélyben van i" tf- — ~ T _ —- • b»o tZí a par sző a maga helyén és idején bizony többet mondott és többet ért el a legmeggyő­zőbb beszédnél és legvilágosabb példánál is. 4. Történetünk nagy változatossága egy évezreden át sok jeligét termelt, amelyek minde­gyikének tettre buzdítás a célja, ha más téren mozog is, mint a csatamező. A „Nyelvében él a nemzet 1" vagy „Hazafiság a nemzetiségnek!" nem puszta megállapítás, hanem cselekvésre hívó szózat nemzeti érdekeink szolgálatában. És mikor azt mondjuk, hogy „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!" — bizony ökölbe szorul a kezünk s fegyver után sóhajtunk, hogy szörnyű megaláztatásunk pos­ványából régi dicsőségünk fényébe emelkedjünk. 5. Azt hiszem, nem tévedek, ha a legrö­videbb, legjellemzőbb és legáltalánosabb magyar jeligét ebben a hosszú időkön át oly sokszor használt buzdításban ismerem fel: „Istenért és hazáért!" Azért találom ezt természetesnek, mert ezt a felfohászkodást jó és balsorsban, békében és háborúban, életben és halálban fel­emelőnek, megnyugtatónak, biztatónak találta az örökösen nehéz küzdelemre kárhoztatott magyar­ság. Benne is van csakugyan minden, ami lé­tünknek célja, küzdelmünknek dija és érdemünk­nek jutalma lehet úgy ezen, mint a másvilágon. 6. Ebből a tőből sarjadt ki Sziklayné Papp-Váry Szeréna pályadíjnyertes költeményé­nek, a magyar hiszekegygyé izmosult „Hitval­lásának alapgondolata is amelynek első és második, tehát nem egy sora: „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában". Nyilvánvaló, hogy e mindnyájunk lelkének | mélyén szunnyadó gondolat megragadásával I biztosan vetette meg sikerének alapját az iró ; mert ha egyebet nem mondana is, maga ez a hit formájába öntött legszentebb két fogalom éppen a mai időkben mindnyájunk legforróbb vágyának eszményévé magasztosul. 7. Ugyancsak a mai viszonyok okolják meg az alapgondolat tovább fejtését is, ami | már egészen szerzőnk leleményessége és hozzá­i adása. Nemzetünk sorsa mintha azt mutatná, hogy elfordult tőlünk a jó Isten, hiszen rava­talon fekszik Magyarország. De mi rettenetes helyzetünk, fájdalmas vonaglásunk közepette is hiszünk egy Istenben, tehát hiszünk az ő igaz­ságában is, melyet eleitől fogva éreztetett velünk; ha pedig ugy van igazság az égben, ahogy nincs a földön, akkor jogosan hiszünk Magyarország feltámadásában. 8. Közbe kell itt vetnünk, hogy nem he­lyesen járnak el azok, akik a „Hitvallást" három sorban idézik, amire valószínűleg a sorok egyenlő hosszúsága s hármas összecsengése indítja őket. A tartalom szerint tagozódó szer­kezet világosan megköveteli az egynek vett első sor kettéválasztását, szakasztott úgy, mint Petőfi jeligéjében: „Szabadság, szerelem: E kettő kell nekem. Szerelmemért feláldozom az életet, Szabadságért feláldozom szerelmemet 1"

Next

/
Oldalképek
Tartalom