Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-27 / 47. szám

1921. február 27, JSfYÍOTIXJÉK 3 Komlóssy Artúr, Debreczen város főjegyzője Nyíregyházát és annak polgármesterét éltette, Rásó Gyula, hajdumegyei alispán pedig Mikecz Jánost, Szabolcs vármegye alispánját éltette lelkes beszédben, végül Bartók Lajos beszélt közkívánatra, gyújtó hatással. Hat óra felé járt az idő, midőn a társaság oszladozni kezdett, hogy a 7 órakor kezdődő díszelőadáshoz a színházba készüljön. Megemlítjük még itt, hogy az ebéd alatt a zenét Benczy Gyula zenekara szolgáltatta, s hogy az ebéd és felszolgálás kifogástalan volt. Díszelőadás a színházban. Fényes és előkelő közönséggel telt ir.eg a színház este 7 órára, az ünnepély alkalmából rendezett díszelőadás meghallgatására. Még a karzaton is kizárólagosan intelligens közönség foglalt helyet. Az előadás Fáy Flóra kisasszonyak, a debreceni színház kiváló művésznőiének szavalatával kezdődött. A művésznő Benedek János dr. debreceni ügyvéd s ismert nevű poéta (szabolcsi születésű) „Bessenyei szobra" című alkalmi költeményét szavalta el nagyon szépen, óriási hatással. Ezután szirekerült „Himfy dalai", a debreceni színtársulat kitűnő erőinek igazán pompás előadásában. Tíz óra volt, mire az előadásnak vége lett. A közönség javarésze a Koronába hajtatott, hol előbb vacsora, majd azután világos virradtig tartó tánc volt, melyben élénk részt vettek gárdista vendégeink is. Ekként végződött a Bessenyei-szobor leleplezési ünnepélye. Eredménye: egy hazánkban párját kereső szép emlékmű, örök tanúbizonyságaként Szabolcs vármegye hazafiasságának és áldozatkészségének." Jól esett végiglapoznunk a jó öreg „Nyírvidék'' régi, elsárgult lapjait, s egy pillanatra feldézni Szabolcs vármegye elmuit történetének ezt a ragyogó, dicsőséges napját . . . A/WVAAA^AArtA^AAAAAA^/WWVAA^^AA/V\A — A Bessenyei-Kör tisztikara. Tiszteletbeli elnökök: Énekes János, Geduly Henrik, Dr. Jármy Béla, Dr. Mesko László, Miklóssy István. Elnök: Mikecz Dezső. Főtitkár: Dr. Klekner Károly. Ügyvezető titkár: Kardos István. Ügyész: Dr. Szabó László, Könyvtáros és szertáros: Dr. Schárbert Ármin. Pénztáros : Kovács Pál. Ellenőr: Kéler Gyula. Az irodalmi szakosztály elnöke : Dr. Vietórisz József, jegyzője : Téger Béla. Á zeneművészeti szakosztály elnöke: Dr. Bencs Kálmán, jegyzője : Dr. Juhász Sándor, karnagya: Kovách Árpád. A szabadliceumi szakosztály elnöke; Adorján Ferenc, jegyzője: Péter Károly. k Bessenyei-Kör proorsmmja ebben n évadban 1. Irodalmi .szakosztály: Bessenyei György-Emlékünnep. Endrődi Sándor-ü nnep. (Endrődi költészetének méltatása, Endrődi megzenésített dalainak bemutatása. Szavalatok Endrődi költeményeiből.) Rákosi Jenő-ünnep. Irodalmi házi matiné. (Szabolcsvármegyei írók műveinek első bemutatása.) 2. Zeneművészeti szakosztály: Beethoven-est. (ápr. 3.) Szendy ^rpcM-hangverseny. Telmányi Emil hegedű hangversenye. Balázs Árpád-e&i. 3. Szabadliceumi szakosztály: Az egységes Magyarország (dr. Pröhle Vilmos). Erdély (dr. Cholnoky Jenő). A Felvidék (dr. Vietórisz József). Nyugat-Magyarország (dr. SchárbertÁrmin) Délvidék és a magyar tenger (dr. Murányi László). Magyarország gazd. ujjáépűlésének kérdése (Margócsy Emil). r i • iái Bessenyei Bécsben belekerül abba a nyugati eszmeáramlatba, melynek központja Páris, kimagasló képviselői pedig Voltaire, Rousáeau és Moute»quieu. Ez az irány a felvilágosodás, melynek célja az emberi elmét megszabadítani a téves nézetektől, harc a középkor maradványai ellen, a lelkiismeret szabadságának a kultusza, az abszolutizmus megtörésével a politikai azabídsaj s jogegyenlőség létesítése, végül a pozitív vallá3 megdöntésével a természetes vallást uralomra juttatni, egyszóval a XVIII. századbeli politikai, társadalmi és hitélet teljes felforgatásával az egyéni s államéletet egészen uj alapokra fektetni. De ehhez uj emberek kellenek, kik a természettudományi gondolkodástól, humánus szellemtől, jogegyenlőségtől és theizmustól áthatva megteremtik ezt az uj életet. Érzésben és gondolkodásban pedig csak a nevelés által lemnek ujakká az emberek. A felvilágosadás bölcselői tehát ép ugy mint Platón az uj nemzedék nevelését és tanítását az egyéni, állami és társadalmi megújhodás egyik legfontosabb eszközének tekintik. Bessenyei nemcsak az irodalmi műfajokat és formákat, az állam- és vallásbölcseleti gondolatmenetet tekintve követte a francia felvilágosodás íróit, hanem nevelesi elmeiket ís magáévá tette, különösen a Rousseau Emiljében hirdetett elvek voltak reá nagy hatással. Bessenyei is, mint mestere Rousseau, külön munkát irt a nevelésről Anyai oktatás cimen (1777), de sok nevelési elvet találunk szétszórtan egyéb müveiben is, különösen a Holmi cimü értekezésgyűjteményben (1797) cs a Filozofus cimü drámában (1777). A főgondolatokban megegyezik Rousseauval, kinek vezérelve: „Térjünk vissza a természethez". Helyteleníti az akkori főúri neveli'.,módot, mely a gyermeket teljesen elszigetelte a természet hatásaitól és virágházi növény módjára a nagyvárosi palota gyermekszobájába utalta, ahol az anya helyett a dajka táplálta, a levegő és napfény ellen a pólya védte, ahol később a szülő mint természetes nevelő helyett a fizetett nevelő nevelte és tanította. Az állandó felügyelet alatt meg volt fosztva a gyermek a szabad mozgástól és miután mindentől óvták és mindent készen kapott, nem fejlődhettek ki benne azok a testi és lelki képességek, melyek az akarati elhatározás, az önálló testi és lelki erőkifejtések, egyszóval a jellemszilárdság alapjai. A XVIII. században kifejlődött élénk főúri szalonélet, a fényűző öltözködés, szertsrtásos érintkezés, színház, jótékonyság stb. teljesen lefoglalták a társaságbeli nőt, úgyhogy a legtöbbje csak akkor vett tudomást gyermekéről, ha az megbetegedett. Mikor aztán a felserdült ifjút és leányt bevezették a társaságba, ott ismét C3ak hazugságokat talált: parókát, cselszövényeket, igazi műveltség helyett sima szertartásos modort, tartalmas társalgás helyett sokszor léha de szellemes fecsegést és széptevést, a vallásosságon alapuló fele. baráti szeretet helyett divatos jótékonykodást. Rousseau a maga túlzó egyéniségéből teljesen ki akarja irtani a korabeli műveltséget és Emilt kiragadja a társadalom hatásai alól és nevelését a természet esetleges hatásaira bizza. Bessenyei nem követi mestere túlzásait, hanem magyar józansággal a nevelést is, mint valamennyi művelődési gondolatát a hazai viszonyokhoz alKalmazza. Es éppen e részben különbözik leginkább Bessenyei az enciklopédistaktól, .mert ezen írók internationális forradal misága helyett az ő programnijának minden része a nemzeti elvet szolgálja, minden gondolatával és tettével a magyar nemzet műveltséget, haladását akarja előmozdítani, mégpedig nem felforgatással, hanem a meglévő javításával, uj intézmények és kulturtényezők bekapcsolásával. Nagyon jó érzékkel felismeri a köznemesi rend nevelésének helyességét, mely rend, mint a nemzet gerince, mindig hordozója volt a nemzeti hagyományoknak. A köznemesség gyermekei a kis falusi kúriákban nem ismerték a kényeztető főúri nevelést, szabadon mozoghattak, játszhattak, megedződhettek és nevelők helyett szüleiktől vettek példát. Szabadban való mozgás, testedzés, egysserü természetes táplálkozás, az érzelem és értelem összhangzatos fejlesztése, inkább az értelem uralkodjék az érzelmen, babonától, előítéletektől ment természettudományi é3 ethikai gondolkodás, vallásosság, a régi magyar erények megtartása, a durva testi fenyítés helyett feddés, a szülők iránti sieretet és hála és mindenekfölött a szülők állandó jó példája, ezek Bessenyei főbb nevelési elvei : E részben talán nem lesz érdektelen, ha idéaem a Filozofus erre vonatkozó sorait. Pontyl. A nagy urak gyermekeit mind cukorral, meleg vízzel, tejjel, kávéval nőtetik, de le is vernék, olyanok vágynák, hatot is a pipámmal a lábáról. Párménió. A nevelés, igaz, nehéz teher. Eresztra. De édes is, ha engedelmes gyermekeket szüi az ember. Párménió. Nem arra nézve szólok; azt akarom csak mondani, hogy külsőképen a testet kicsinységétől fogva szabadon kellene nevelni, hogy szorongattatásokban ne légyen, és a szabad levegőegek alól melengetett szobákba ne rejtegettessen. Rosseau e részben böicsen ítél. Pontyj. De kedves sógor uram, nem olvasta az én anyám soha Rosseau-t, mégis tudott kényeztetés, szorongatás nélkül nevelni. Szabadon hevertem én az ágyon s húst ettem, mihelyt a gyomrom emészthette. Párménió. Abban ugyan nem szerencsésebb nálam az úr, sógor uram, mert engemet az anyám még szabadabban nevelt, szép, rút időben ha tetszett, hagyott az ég alatt kinn mulatni; ételt, gyümölcsöt minden időben kívánságom szerint ehettem. Pontyi. Meg is esinerszik kedves sógor uramon, hogy nem békával, meieg vizzel élt, s nem kalitkaban, pólyában nevelték, mert ugyan legény ám a talpán. Szidaiisz, De abban a nagy szabadságban sok alkalmatlan hibát kellett az úrnak elkövetni, mert a gyermekség mindenre hajlandó, és a sok szabadságban erkölcse, élete veszedelemben foroghat. Párménió. Nem tudom, hibának mondjam-e, vagy ne ; de szüleimtől soha nem büntettem ; amely cselekedetet véiem csupa gyermekség követtetett el, az iránt feddést is alig fnutattak, gonoszságot talán bennem kicsinységemben nem tapasztaltak, erkölcseimet oktatták bennem, ds inkább példákkal, mint szüntelen való beszeddel. Szidali3z. Az az igazi nevelés, úgy Ítélem, a szülék nemesen, keresztyéni módon viseük magokat. Például veszik őket gyermekeik : de ha hibakban, bűnökben leiedzenek cselekedeteikkel, haszontalan beszélnek okosan magzataiknak, mert a gyermek hajlandóbb mindig szüleit inkább magaviseletében, mint okoskodásaiban követni. Azt felelik, ha valamely szüléi hibaért, mit már ők is elkövettek, dorgáltatnak : „Az atyám is ugy tészen". Szerencsések azért az oly szülék, kik gyermekeik között jóságos cselekedeteikkel inkább, mint beszéddel oktathatnak. Párménió. Ki kételkedhetne benne, hogy a kisasszony szüleinek jóságos cselekedetei által oktattatott ? Szidaiisz. Sőt az úrban tetszik inkább ki, hogy igaz és valósagos szelíd emberi erkölcsű szülei voltak, kiknek kebelekben fogantatott, s karjaik közt nevekedett. Párménió. Érzem is iránlok háladatosságomat, s örök jutalmat kívánom érette lelkeknek, Istenünknek törvényei után, melyeket, szüleimtől szeretni s félni tanultam, ők nekem a második okaim arra, hogy jó erkölcsöt viseljek, a jóságos cselekedeteimmel, hajlott idejökben, érettem elkövetett faradságuknak jutalma, é3 hív szivöknek vigasztalása lehessek. Hogy mennyire különbözik Bessenyei a felvilágosodás íróitól, mutatja az is, hogy mig emberek hadat üzentek a vallásnak, íiddig ő Anyai oktatás cimü müvében éppen a vallásosságot tekinti a legfontosabbnak a nőnevelésben. Ezen könyvében a kor divatjanak hódolva levél alakban mondja el gondolatait a nevelésről. Leírja, milyen legyen a nő a vallással, férjével es gyermekével szemben ; kutatja az ethika főelveit, a szív és az ész viszonyát. A nő legyen vallásos, de belsőleg vallásos. Ne legyen bíráló a társasággal szembeni Férjét, gyermekét okosan szeresse. Hogy mennyire óhajtotta az elhanyagolt magyar iskolaügy fellendítését, mutatja az, hogy egyházával, a református egyházzal, való meghasonlás* árán is támogatta Mária Terézia közoktatásügyi szervezeti szabályzatát, a Ratio Edukationist, mely, habár nemet mintát akart Magyarországra ráerőszakolni, mégis beleillett egyetemes programmjába: a magyar nemzetet műveltté, nagygyá tenni. Ehrich Antal.