Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-12 / 233. szám

\ dSO •ktéfcer 12. A nyíregyházi gyalogság sportünnepélye Atlétikai verseny a bujtosi sporttelepen Nyíregyháza, okt. 11. Saját tudósítónktól. A nyíregyházi gyalogság vasárnap délután a bujtosi sporttelepen fényesen sikerült sportünnepet tartott óriási nézőközönség jelenlétében. Az atlétika valamennyi aga képviselve volt ezen a sportünnepen, s büszkeséggel tapasztaltuk, hogy katonáink valamennyiben gyönyörű fejlődéit mutatnak. Az elért eredmények legtöbbje országos viszonylatban is jelentős. A versenyen megjelentek kőzött társadalmi életünknek ugy katonai mint polgári részről a legkitűnőbbjei voltak jelen. így Szentgyörgyi Lajos ezredes, Revicrfíy László ezredes, Dr. Jármy Béla főispán és Dr. Bencs Kálmán polgármester mint védelnökök. Schubert József ezredes a zsűri élén fejt ki fáradhatatlan tevékenységet. „Rakovszky István ezredes vármegyei katonai parancsnok, Oehm Tivadar huszárezredes, Geduly Henrik ev. püspök, Zelenka Lajos dr. kúriai biró és Szakolczay Lajos törvényizki elnökök, Czikely István, Ányos Aladár, Franka János, Burg Tibor éi Bőjthy Andor alezredesek egészítik ki a felemlitendők névsorát. Külön eseménye volt a sportünnepnek Hegedűi Pál tábornok látogatása, aki kíséretének élén fél négykor érkezett autón a sporttelepre és a verseny végéig ott is maradt. Elismeréssel kell megemlékeznünk Szentgály Zoltán századosról, aki svéd tornagyakorlatokat mutatott be gondosan betanított csapatával, a verseny végeztével pedig sikerült irredenta élőképet mutatott be a közönség zajos tetszésnyilvánítása kőzött. A versenyzők kőzött a rendes érmeken kivül a kővetkező ajándékok kerültek kiosztásra. Sulydobái: bőr szivartárca (OsztrákMagyar Bank adománya). Gránátdobás : ezüst cigarettatárca (Szabolcsi Hitelbank adománya). Diszkoszvetés : ezüst cigarettatárca (Rimaszombathy Géza pénzügy iga? gató adománya). Magasugras: bőr izivartárca (Szabolcsvármegye adománya). Távugrás : ezüst cigarettatárca (a kir. törvényszék adománya). Járőrversany: 500 korona (Geduly Henrik ev. pSspök adománya). 1500 méteres síkfutás zsebóra (Nyíregyháza város adománya). 100 méteres (legénységi) síkfutás : ezüst zsebóra (Szabolcsvármegye adománya). 400 méteres síkfutás : ezüst cigarettatárca (Szabolcsvármegye adománya). 400 méteres (legénységi) síkfutás: acéi karkötő óra (Énekes János kanonok adománya). Stafétafutás: ezüst kürt (vándordíj). A verseny részletes eredménye a következő : 1. 60 méteres síkfutás. I. Hall Géza, II. Szepeisy Antal, III. Herz József. Idő 7.3 másodperc. Négy méterrel könnyen nyerve, két méterrel harmadik. 2. Sulydobás. I. Kiss *BéIa 882 cm. II. Csík Pál 862 cm, III. Schipper Károly 824 cm. 3. 100 méteres síkfutás tiszteknek, önkénteseknek. I. Hall Géza, II. Salamon György, III, Peller István Idö: 118 másodperc. H4rom méterrel nyerve, egy méterrel harmadik. Gyenge hátszél 4.' Távolugrás helyből. I. Mazoly Gáza 269 cm, II. Dindgfelder Imre 265 cm, III Hall Géza 260 cm. 5. 100 méteres síkfutás legénységnek. I. Kisi Kálmán, II. Papp Mihály, III Bogár Mihály. Idő: 12 4 másodperc. Három méterrel nyerve, két méterrel harmadik. 6. Kázigránátdobás. I. Koika János 5557 cm, II. Nagy András 4960 cm, III. Antalfy István 4895 cm. T. Magasugrás. JI. Hall Géza 150 cm, II. Ulrich Vilmos 145 cm, III. Hankovics Ferenc 140 cm. 8 400 méteres síkfutás legénységnek. I. Kis Kálmán, II Rapp Mihály. III. Galambos Gyula. Idő : 57 3 másodperc. Nyo'c méterrel nyerve, 4 méterrel harmadik. 9. Gerelydobás: I. Kis Kálmán 36'86 cm, II. Ulrich Vilmos 35 35 cm., III. Barra Sándor 3371 cm 10. 400 méteres síkfutás tiszteknek, önkénteseknek. I. Hall Géza, II. Beller István, III. Dingfelder Imre. Idő : 59 4 másodperc, 11. Szabadtéri svéd torna gyakorlatok. Vezette Szentgály Zoltán százados. 12. Távolugrás. I. Kis Kálmán 559 cm., II. Hall Géza 555 cm., III. Schnipper Gyula 517 cm. 13. 1500 méteres síkfutás: I. Galambos Gyula, II. Ki« Kálmán, III. Bogár Mihály. Idő: 4 perc 46*8 másodperc. 14. Diszkoszdobás: I. Kis Kálmán 3756 cm., II Salamon György 2692 cm,, III. Kis Béla 2681 cm. 15. 4X100 méteres stafétafutái : I. Első zászlóalj (Peller, Salamon, Kis, Hall.) II. Második zászlóalj (Pirigyi, Szepeisy, Borla, Dingfelder) III, Harmadik zászlóalj (Bogár, Bencs, Cserni, Schipper.) Idő: 52*4 másodperc. Fölényei győzelem. 16. A 8000 méteres járőrverseny győztesei: I. Eathureczky III. zászlóalj, II. Kis I. II. zászlóalj, III. Kovács S. II. zászlóalj. A legjobb eredményt elért athléták: Kis Kálmán 400 méteres síkfutásban 57 3 másodperc, Hall Géza 100 méteres síkfutás 118 másodperc, Galambos Gyula 1500 méteres «ikfutás 4 perc 46 8 másodperc. Dr. Illés Andor főügyészhelyettes vádbeszéde Nyíregyháza, október 11. (Saját tudósítónktól.) Szabolcsvármegye direktóriumainak hetek óta folyó bünperében a bizonyítási eljárást dr. Székely Farkas tanácselnök ma délelőtt . nyilvánította befejezettnek. Ezután dr. Illés ; Andor főügyészhelyettes emelkedett, szólásra, hogy nagy koncepciójú vádbeszédét elmondja A rendkívül érdekes beszéd bevezető részét az alábbiakban teljes egészében közöljük olvasóinkkal: Tekihtetes királyi Törvényszék! A magyar nép történelmi évezredes nagy múltjához méltóan vette ki részét a világháboból, amelybe állami és nemzeti életének védelme, fenntartása kényszeritette bele. A Kárpátoktól övezett ország lakói, a nagy és dicsőséges magyar nemzet harcedzett, hősiés szellemű fiai a háborút nem vesztették el. Vitéz, — az ellenséges nemzetek csodálatát is felébresztő harci tettekkel öregbítették amaz, hősöktől öröklött nagy erényeket, melyek forrásai voltak a magyar nép, a magyar nemzet történelmi fejlődésének, a magyar állam megalapozásának, történelmi kiépítésének. Tanúsíthatják ezt a világháborút leiró tárgyilagos krónikások. Ellenségeink részéről az emberi szabadságjogok védelmének jegyében hamis, hazug jelszavakkal élesztett a világtörténelem legkegyetlenebb és legvérengzőbb háborúját a magyar nemzetnek nem a harciereken küzdő hősei, hanem azok vesztették el. akik a háborút a harcterektől távol, védett helyzetben, saját aljas, önző gazdasági és politikai céljaikra a nemzetvédelem hazafias munkájától eltávolodva kihasználták. Akik az ország határain belül dolgozó magyar nép nemes lelkületében a harci sikerek iránti kétely magvát elhintve, a mielőbbi békének hazug előnyeit hirdetve, élesztették az időelőtti békevágyat. Akik gyalázatos, pokoli romboló munkájukat az ország belsejéből kiterjesztették a harcterekre és előidézték az ország védelmi katonai erejének bomlását akkor, amikor a magyar nemzetnek a koncra leselkedő ellenséges államok fellépése ellen katonai erőre legnagyobb szükség volt, amikor nem lett volna szabad más gondolatnak érvényesülni, csak annak, hogy az ország létérdekéért, a pusztulástól megóvásáért végső erőforrásait is kimerítve, minden igaz magyar ember egyesült erővel küzdjön a dicsőségesen megvívott háború végső kimeneteleért, az elért sikerek megtartásáért. Akik aljas, gonosz munkájukkal előidézői lettek az 1918. évi októberi álforradaiomnak, amely kovásza volt drága magyar hazánk olyan pusztulásának, amilyent a magyar történelem még nem ismert. E borzalmas és törtető politikusok cinikus izgatásai által előidézett tűzvész következtében nemcsak azokat a határokat vesztettük el, amelyekért ezer éven át véres verejtékkel dolgozott a magyar, hanem elvesztettük háromhalmos, négyfolyamos hazánk nagyrészét. Elvesztettük, mert az úgynevezett őszi fehérrózsás forradalom nem az őszinte, nyíltszívű, becsületes, nemzeti öntudatára büszke, lángoló hazaszeretettel élő magyar nép forradalma volt, hanem a hatalomra vágyó érdekcsoportok, politikai kalandorok cselszövénye a kormányzati hatalom birtokba vételéért. S e politikai kalandorok, akik nem értettek a kormányzathoz, gonosz kézzel ledöntötték az állam évszázadokon át gondos kezekkel kiépített alkotmányos életének gránitszilárd talapazatát és züllött katonák és újságírók táborával készítették elő és vitték végbe a nemzet katonai és gazdasági romlását. A hatalom bitorlóinak ez a munkája a magyar történelem katasztrófális fordulata volt. Ez időben kezdődik a magyar nemzetnek az i lecsúszása, amely a bolsevizmus bűzös, feneketlen fertőjéhez vezet és az ellenséges csapatok általi megszállás, a nemzeti javak elrablásának szégyenletes tűrésében végződik. A magyar nemzeti élet ez időbeni sorozatos eltévelyedéseit szeretném dicső történelmünk lapjairól kitörülni s ha azzal mégis foglalkozom, arra az a kötelesség indit, hogy az álforradalomban szereplő vádlottak önző, romboló munkájának képét is be kell mutatnom. 1918. október 30., 31-re virradó napon adatott tudtára Budapest népenek és onnan Magyarország városi lakosságának a háború okozta elégedetlenek, a személyes érvényesülés vágyában szenvedők, a lógók és felmentettek gyülevész hadaiból alakított nemzeti és katonai tanácsok tagjai, mint forradalmi hősök által a forradalom kitörése és Magyarországon a végrehajtó hatalomnak Károlyi Mihály és hamis prófétatársai által való átvétele. Akiknek első ténye volt Magyarország szabad alkotmányát, mely az angol mellett a legrégibb, sárbatiporni, hogy állambontó, országrontó törekvéseiknek szabad utat nyissanak. A szabadság, egyenlőség és testvériség hamis jelszava járta, hirdették a magyar nemzet újjászületését, a magyar nemzet évezredes vágyainak megvalósulását, a nemzeti önállóságot és függetlenséget, — tényleg azonban gonosz indulatatktól vezéreltetve, hatalmi vágyaik kielégítése céljából azzal nyilvánvalóan ellentétben álló kormányzati cselekedeteket hajtottak végbe s jogi és erkölcsi alapot nélkülöző fényeikkel a jogállamot alapjában megrendítették. Megnyitották Budapest főváros szennycsatornáit, az azokban lakó élősdiekkel elárasztották Magyarország rónáin még virágzó városokat s azoknak lelkiismeretlen, önző, erkölcsileg züllött csoportjával, fékevesztett izgatásokkal terjesztették saját hatalmi és anyagi érdekszférájukat biztosító amaz eszmeáramlatokat, melyeknek megvalósulása a nemzet életében a rend és erkölcs pusztulását, a nemzet közkincseinek, javainak közprédává tételét eredményezte. 1918. november 16-án Magyarország koronás királyát cselszövéssel, fondorlatosan megfosztják a végrehajtó hatalom gyakorlásától. Kihirdetik a népköztársaságot s az érdektársaikból alakított gyülekezeten közreadják a sajtó és gyülekezési szabadság olyan formáját, amely életre ébreszti és szitja Magyarországon a magyarországi kommunista szervezkedést és fölébreszti s tévutakra vezeti a nép földéhségét. A bűncselekményekkel született kormányzat viseló'i tehetetlenül nézik nemzetrontó, országot züllesztő munkájuk eredményét. Összetett kezekkel tűrik 1919 január végén Kun Bélának nyílt izgatásait a kommunista szervezkedésre. Szocialista fegyvertársaiknak befolyása alatt a kormányhatalomnak kezükből való teljes kisiklásával az ellenforradalom rémképeitől való ideges félelemből olyan intézkedésekre ragadtatják magukat, amelyek az általuk hirdetett hármas egységgel teljes ellentétben állanak s a rémuralom képét mutatják be, Elnémitják a sajtóorganumokat, botrányba fullasztanak' minden gyűlést, amely az uralkodó szocialista párt egyedül népboldogító program mjával szemben az ország fokozatos fejlődésének kiépítését a polgárság részvételével tűzi ki feladatául. 1919 február 11-én a Szociáldemokrata párt budapesti kongresszusa kizárja a kommunistákat a pártból és szakszervezetekből, február 22-ikén leverik a kommunisták véres támadását a Népszava szerkesztőségének épülete a