Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-12 / 233. szám

nyíregyháza, 1920. oktéber 12. 9 K«dd ILI. évfolyam * 2»«. szám. SZABOLCSVÁRMEGVE É6 NYÍREGYHÁZA VÁROS HWATALO® MAP4LAPJA Óriási vasúti szerencsétlenségek Budapest, szept. 11. (Saját tudósítónktól). Párisból jelentik, hogy a Calaisbő! jövö express vonat a nyilt pályán belerobsnt egy tehervonatba. A mozdony és az első kocsik va­lósággal fölszaladtak a tehervonat tetejére. Harminc utas azonnal meghalt, ötven súlyosan megsebesült. A viisgálat azonnal megindult több vasúti tiszviselőt letartóztattak. Római szikratávirat jeleDti, hogy a Velen­céből Bologae-ba érkező gyorsvonat összeüt­között a milanói expesizel. Huszonhárom utas meghalt, ötven súlyosan megsebesült. Budapest, okt. 11. (Saját tudósítónktól) Varsóból jelentik, hogy a lengyelek áttörték a litván írontot és és Vilnát kemény küzdelem után elfoglalták. Vilnából a minisztériumok még idejekorán elköltöztek. A fővárosban óriási az izgalom, a zsidók pogromtól rettegnek. Leleplezett valutacsempészek Két millió egy csomagban Budapest, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik, hogy a hétfői lapok ér­tesülései szerint október 9 én délelőtt a Keleti pályaudvaron letartóztatták Kökény Imre posta altisztet és Hajnal Károly idegenvezetőt, akiknél egy két millió értékű idegen valutát tartalmazó csomág volt. Kökény kihallgatásakor azt adta elő, hogy a csomagot, amelyben nem tudta mi van, egy budapesti osztrák-magyar banki tiszt­viselőtől kapta azzal az utasítással, hogy kéz­besítse Bécsben lakó sógorának. Kommunista merénylet Németországban Budapest okt. 11. (Saját tudósitónktól.) Weimárból jelentik, hogy Scheer tenger­nagy villájában borzalmas merényletet követtek el. A cselédet a pincében holtan találták, Scheerné és leánya pedig halálosan megsebe­sültek. Scheerné később kínszenvedett. A rend­őrség kinyomozta, hogy a merényletet Büch­ner Károly diszletfestő követte el, aki letar­tóztatásakor öngyilkos lett. Scheer tengernagy a szkagerraki tengeri ütközet hőse volt, a me­rényletnek pedig politikai háttere van, mert Büchner tagja volt a kommunista pártnak. A karinthiai népszavazás Budapest, okt. 11. (Saját tudósitónktól.) Bécsből jelentik, hogy a karinthiai nép­szavazás eredményét csak kedden hozzák nyil­vánosságra. Ez eddigi jelekből arra következ­tetnek, hogy a népszavazás eredménye Német­ausztria javára dölt el. A Petőfi Társaság kizárt tagjai Budapest, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) Budapestről jelentik, hogy a Petőfi Tár­saság tegnap tartott rendkívüli ülésén Biró Lajos és Palágyi Lajos irókat a tagjai sorából kizárta. A mai tőzsde hirei Budapest, okt. 11. Saját .tudósítónktól. Érkezett d. u. kőt órakor. A legújabb tőzsdei árfolyamok : Napóleon 1020, font 1250, bolgár léva 580, dollár 365, francia frank 2460, márka 555, líra 1440, rubel 365, lei 675, szokol 455, svájci frank 5550, korona dinár H20, frank dinár 1150, osztrák korona 102, lengyel márka 195. Zürichi devizazárlat: Budapest 170, Ber­lin 967 5, Milánó 1460, Prága 467, Bécs 102-75. Megvették a Vígszínházát Budapest, okt. 11. (Saját tudósitónktóL) Budapestről jelentik, hogy a Vígszínház 40 millióért 5 gazdát cserélt. A szinház az United Corporation Play színházi tröszt tulaj­donába ment át. Földrengés Olaszországban Budapest, okt. 21. (Saját tudósitónktóL) Róma. Szikra táv. Mantuban több erős földlökést éreztek. A város lakosságát rémület fogta el. Nagy földrengéstől tartanak. fl vármegye közgyűlése Nyíregyháza, okt. 11. Saját tudósitónktól Szabolcsvármegye törvényhatósági bizott­ságának holnapi közgyűlése szokatlanul fényes­nek és ünnepélyesnek Ígérkezik. Dr. Jármy Béla főispán beiktatása egész Szabolcs és a szomszédos vármegyék előkelőségeit Nyíregy­házára vonzza, hogy tanúi legyenek a törté­nelmi nevezetességű aktusnak. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni űrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen, A rokkantak szüreti estélye Vig estélynek tervezték, én szomorkodtam rajta. Nem azon mult jókedvem veszte, hogy a humoros-derűs számok kreálói nem tettek volna ki magukért Igyekezettel, szépen, hatá­sosan váltódott életre a programm Ígérete. A lehangoló ez alkalommal a publikum maga volt. Társadalmunk vezető előkelőségeit ott láttam. Dr. Jármy Béla főispánt, Rakovszky István huszárezredest, Mikecz István aliipánt, Bencs Kálmán polgármestert. A rokkantak szent ügye iránt szivünkben élő hazafias köta­lességtudásban példát adtak a vezetők, de maga a nagyközönség fájó közönnyel, alig vett tudomást a rokkantak szombati estélyéiől, ame­lyen a Korona terme félig se telt meg. Nem láttuk ott a tehetőseknek azt a tömegét, mely egy egy hangversenyre még csak egy évvel ez­előtt is csak ugy tolult s akiknek a rokkant szegénység, a rokkantságból felsíró nyomorrai szemben annyi tartozásuk van. És nemcsak anyagiakra gondolok. Ahhoz, hogy a tisztelet­jegyet megváltsuk, nem kell okvetlen megjelen­nünk (bár talán még oiyanokat is fogunk ta­lálni közöttük, akik könnyű ^szívvel lökik félre a rokkant meghívót, anélkül, hogy erszényük­höz nyúlnának) A hadviseltek minden ügyének a magyar szivek hangos visszhangjával kellene találkoznia s ha azok a rokkantak elhívnak körükbe, az irántuk tartozó anyagiakban soha le nem róható hálának igenis személyes meg­jelenésemmel kell kifejezést sdnom. A Korona üres terme mély megdöbbenést keltőn mintha üres szivekre vallott volna. Nem kutatjuk itt az okokat, motívumokat s azt, hogy a sikertelenség mily mértékben vezethető esetleg magára a rendezésre vissza, amennyiben ennek talán hiányai lettek volna, egyszerűen mágát a szépítésre, magyarázga­tásra egyáltalán nem alkalmas tényt állapítjuk meg, hogy a város társadalmában nem él meg­felelő tudatossággal a rokkant ügy iránt való kötelesség. A szombati szüreti estély szereplői a kellő pártfogás hijján is erejük javát szentel­ték a nemes intencióju feladatnak. A Városi dalárda Jakab József karnagy mesteri vezetése mellett gyönyörű bordallal nyitja meg a mű­sort. Most Király Imre szüreti témája jönne, de őt Budapestre szólították s helyette a má­moros ember maszkjában Lényei Dezső jön a pódiumra s jóizü komikummal játsza meg a pityókás ember jelenetét. Orosz István meleg közvetlenséggel eleveníti meg Lévay szüreti dalának kedves hangulatát, Szilvássy József pedig igaz szépségű hallgató magyar nótákat ad elő gyönyörű tenorján, Sáray Elemér pom­pás kísérete mellett, amelyet a lelkes magyar prímás minden díjazás nélkül ád rokkantak rendelkezésére. A szóló magyar nóta szépségét a szünet után a Városi dalárda pompásan ki­dolgozott népdalegyvelege követi. Utána László Gyula olvassa fel Király Imrének ez alkalomra irt hatásos harctéri élményeit. Orosz István szivbemarkoló irredenta verset ad elő lendüle­tesen majd a műsor egyik fénypontja, Sasi Szabó László dr. megrázó erejű rapszódiája következik. A legnagyobb rokkantról szólnak a sorok, a leamputált, ékességeitől megfosztott Csonkamagyarországról. A költemény dr. Sasi Szabó művészi előadásában rendkívül mély hatást tett. A mindvégig nemes magyar érzést lehellő szép műsort a dalárda a Szózattal fe­ji jezte be. Utána tánc követkesett záróráig. Ataa 2 feoraüia

Next

/
Oldalképek
Tartalom