Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-11-25 / 270. szám

Nyíregyháza, 8tl«. amvvmha? 25. * tefttdrtftk IU. ivfalfan * 170. cxéos. Többtermelés Valamikor. oem is olyan réssa. a magyar Felvidiken, különösen a Szepesságben alt rz iparral foglaikczők körében az a meggyőződé*, hofy az időssaki muoká?&] foglalkozó dolgo zókuak ciak akkor teljes a termelés teréa kifejtett nruaífássága, ha az idősxaki .níunka megszűntével, más, de nemkevésfebé tis-tfesaéges foglalkozási körben is mük<54n$k és este! meg élhetésük biztoiitására nsm csupán az időszaki munka

1 jdvedalcrcót hassaálják fel, hanem a más fog!alfeosá*i köMt is. Igy kelítkeaíek a két mesterséggel is rendelkező munkások. Ha szigorúén szemügyre vesszük a Felvidéken elterjedt ezt a szokást, akkor CsonkiMagyarországnak gasdasagi életére hasznos tanulságot voshatuak: le. Tudjuk jól, hogy a mezőgazdasági rauakáss^g a téli évszakot alig használhatja ki, nemzetgazdaságilag értékesíthető munkával. Kevés kivétellel e rauaká«ságcak tevékenysége abban merői ki, hogy várja a tavaszt, a mezei munka kezdő időszakát. Ha a. m&tőgasdasági munkásság kellő oktatást nyerse a téli időben elvégezhető munkákra és e munkák elvégzésére alkalmas helyiségekről is gondoskodnánk számira- akkor ez a most m*r főként a mező gazdasági produktumokra támaaxkodó ország, az ipari termékek produkálása terén olvas többtermetest eredményezhetne, aminővel eddig nem rendel kezett. Ámde nemcsak a mezőgazdaság törés dívik az időszaki munka, meg vsa «z az ipari munkák területén is. Nsm szükséges felsorolnunk azokat a területeket, amelyeken a munkáskéz időközönként, — a „bőit évad" alítt — pihenni kényszerül. Hiszen ismeretesek ez*k a területek. Dg ha elfcndoljuk azt, bogy a tétlenségre kárhoztatott munkaerő, Csupán á saját és családja szükségletét tevő ruházati, lábbeli stb. szükségletéi tudná kielégiteni megfelelő oktatások után, akkor előttünk as a széles prespektiva, amely hazánk töűbtermelése terén jelentkezik. Á termeiémek igen kiterjedt ágai vannak. Szinte fel sem lehet sorolni mindazokat, amelyeket hazánkban nem gyakorolnak Kellő szervezettség és oktatás mellett ezek a termelő területek hatásosan, jói kihasználhatók volnának a magyar nemzetgazdaság érdekében ugy, hogy az eme területeken felvehető munkával a munkásság jólléte is megközelíthető, de sőt, teljesen kielégítbető is lenne. Ezek a munkaterületek részben a háziipar körében, de talán nagyobb részben a közős műhelyben is feláilithatók lennének. Eszembe jut egy kis példa Tolnanémedi község boldogult főjegyzője beszélte el, miként alakította meg a „tutyi-gyár"-at A „tutyi" olyanfajta lábbeli, amelyet akkor j vitel az cseber, ha otthon pihen, vsgy oiyan munkát végez, emely mellett n?m kell vízben, sárban állania. „Komótcipő" mondja a magyar. Ilyen „tutyi" kezdetben kevés készült, irtóztak készítésétől a munkások. Gúnyolták is azt, aki a „tutyigyár"-ba munkaszüsetelés idején beállott dolgozni Ámde a „tutyit" keresték nagyon, jól is fizetett a munkája. Lett a sután versengés és az heragudott, akit helyszűke miatt már nem tudtak felvenni a „gyárba", is a községnek is hasznára volt a gyár. Kicsi példa, de megszívlelendő. Minden községnek meg kellene lennie a maja kis muekahelyéssk, anselybsn télvíz idején ez időszaki munkásság dolgoshatnék. Keresetét kiegé-sitené a télvizi, vagy „holt évad" i rouaka nyújtotta keresett*!. Ds ennél is jelentősebb lehetne az a nemzetgazdasági nyereség, amelyet ugy szereznénk msg, ha nem kellsne különféle, de itthon is elkéssithető ipariermé kekért a külföldnek adóznunk. Általában oda kell törekednünk, hogy mÍ8cUi< itthon termeit nyersterméket teljesen kidolgozzunk kész iparcikkekké és igy exportáljuk azokat. A „Honszeretet" egyesület játékkészítő tanfolyamai egy-8?y fiépést jelentenek e téren. Ha külföldi jávékok behozatalát kizárjuk, máris eredményt éstünk el. De ha egyéb irányokban is oda törekszünk, hogy kizárjuk a külföldi portékát azzal, hoty magruck k^ssitjük el azokat, akkor a kívánt cél, ^iparilag függetleníteni magunkat és lakosságunknak jobb megélhetést biztosítani, — elérhető lenne. Emes egyedül helyss irányú fejlődéshez azonban elszá&t akarat, munkakedv kell ugy a kormányzatban, mint az ipari cikiekei termelni hivatottak sorában. Ha pedig kellő előrelátás irányítja törekvésünket és meg Isis a szándék mindönkiben ennek az országnak gazdasági jóléte megteremtésére, ekkor hihetőleg, hiába törekszenek az áremelésekkel — mindazok, akik ezt teszik, — ezt az országot belső ellenségként tő&kretenni, — as mtgis virágzani fog. Pissser János Kilépések a kormámjzópártból Budapest, nov 24. (Ssját tudósítónktól). A kormányzópált újjászervezésével kapcsolatban valóra vált az az előrelátott dolog, hogy a nyilatkozat aláírása elöl a pártnak ugy a jobbsaéiső, mist a bslszélső iránya*tu tagjai kifognak lépni. Kiléptek a jobsaélsők közül: Somogyi., Taszier, Badaváry, Habtr. Gonda Esek a Friedrích pártba lépnek be. A balssélsök közül: Rappert, Drozdj, Kerekes, Ezek pártonkivfiliek maradnak. A királyság kérdésében elfoglalt álláspontjuk miatt kiléptek: Windiichgraia, Beniezky, Pallavicini, Csettler. (A Nap) A románok tervei a kissármási földgázzal Budapest, nov. 24. (Saját tudósítónktól A ,,Virradat" írja : Sagyáradról jelentik, hogy a románok a kissármáci földgáz kihasználásával kapcsolatban világraszóló terveket ssö~ nek. Olyan hatalmas ipartelepet akarnak létetiteni, amely a francia Creusot, a német Krnpp, a cs'h Skoda és a csepeli Weisz Manfréd gyárát is feiflimulná, A terv egyelőre csak papiroson van meg, mindénesetre azonban jeilemső, hogy a romésok milyen ^isohón vetik magokat Erdély kincseire. Rövid hirek Buéapest, aov. 24. (Saját tudósítónktól.) A „Magyar Kurír" jelenti Prágából: Tegnapelőtt este autók száguldtak végig a közutakon és röpiratokat dobáltak ssét. A röpiratok szerzője Benes cseh külügyminiszter nemcsak becsületbevágó, hanem egyenesen a büntetőtörvénykönyvbe ütköző bűncselekményekkel vá

1 dolja, igy többek között azzal, hogy fejsnkint 800 koronáért szállította a eseh katonákai a francia idegen légióba, továbá, hogy Srájcb&n ingatlanokat vásárolt, holott azelőtt teljesen vagyontalan ember volt. A röpiratok tartalma nagy feltűnést Í eltett. A „Virradat" írja. Newyorkból jelentik, hogy Hardig a Népszövetség módosítását követeli. A nemzetközi jog uj kodifiákálásával kapcsolatban a Népszövetséghez utalt ügyek nagy részét egy újonnan alakítandó nemsetközi törvényszékre akarja bízni. A „Nap" értesülése szerint Páneél Árpád dr. a Lukácsfürdöben azért követett el öngyilkossági kísérletet, mert a rokonai pénzét, körülbelül 250.000 koronát valahol elvesztette. Az érzékeny lelkű ember est nem bírta elviselni. Állapota javult, ma délben már a rendőrség ki is hallgatta. Az Orsz. Közp. Árvizsgáló Bizottság a zsír és szalonna árának szabaddá tétele végett ankétet tartott. (A Nap.) Dnfek Józsefet, a Népszinház-nteai gyilkost ma átkísérték a Markö-uteai gyűjtőfogházba. Állandóan tagad, de a bizonyítékok mind ellene sióinak. (A „Nap") A Bud. Tud. jelenti Milánóból, hogy as olasz kommunisták Leninhez ultimátumot küldtek, mely szerint ha fentartja a 81. pontot, kilépnek a III. Internacionáléból. Maraközben és a szerbek által megszállott területeken valasstások folynak, amelytől a hazafias rendek távol tartják magukat. A szavazás belgs reodizer sserint golyókkal történik. (A „Nap"). Lloyd George kijelentette, hogyl Görögország nem számithat a sevresi szerződésben 1 megígért területekre, ha Constantin exkirályt újból trónra ültetik.(M. T. I.) A városi sziníiiz holnap nyilik meg A szükséges technikai előfeltételek megteremtése után, ma délelőtt egy műszaki bizottság megvizsgálta a Városi Színházat a tűzbiztonság szempontjából. A vizsgálat kedvező j eredményei végződött a Bethlen Bruckner igazgató engedélyt kapott az évad megnyitására. A színházat még ma este befüiteti az igazgató, ugy hogy a hoínaap esti megnyitó előadás, amelynek műsorán Roztand Sasfiókja van, minden akadály nélkül megtartható lesz, Tőzsde Budapest, nov. 24. (Saját tudósítónktól.) A tőzsdén ma szerdán nem volt hivatalos árjegyzés. A magánforgalomban csak dollárt (452-467), márkát (700—726) |és leit (690) jenestek. Züriehi nyitás : Budapest 142 6, osztrák bélyegzett 140. iro 2 k«r«