Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-07-25 / 168. szám

Nyíregyháza, 1920. julius 25. * Vasárnap XLS. évfolyam * 168, szám. e2ASOt.OSVARME.OYC ÉS NYIRSOYHÁZA VAROS HIVATALOS NAP1LAPMA T»«44e! éraki Myfesn I®® félévr* K, nagvadtar* 40 K, »?•/ hónsprt 16 K, vidéken ! í*ai évr® 800 K, féíévry KX5 K

s Sű K, hinaprt 90 K- — »«*<a < Alakította JÓBA KLEK es*rk«ut« Dr. %. &XA3Ó LA&RLO Siarkasztöiig *a kUdóhlvttal: SZÉOHENYt-UT 6 SZÁM. Tolvton síim í39. F>ostaoh«(|u« Dvorcsák Győző nyilatkozik szerdai felszólalásáról, Miért késik a deklaráció? Budapest, julius 24. (Saját tudósítónktól.) Dvorcsák Győző megválasztása után az egész országban híre ment, hogy a tótság vezére a nemzetgyűlésen az első alkalmat arra használja fe), bogy messzehangzó szavakkal tiltakozni fog a tótságoak Csehszlovákiába történt beolvasztása ellen, A deklaráció elmaradt s most erről Dvorcsák Győző a következőket mondta a , Nap" mnnkatársának: — Valóban fel akartam szólalni a nemzetgyűlésen, hogy a tótságnak f a megyar haza iránt érzett ragaszkodását hirdessem Felszólalásom azért maradt el, mert szándékomról értesíttettek a többi nemzetiségek nemzetgyűlési képviselői, igy a ruthén é3 német képviselők s arra kéltek, hogy közös deklarációt terjesszünk élő illetve, hogy a tiltakozást nevükben is tegyem meg. A deklaráció szövegét most ebben az értelemben közösen állapítjuk meg s én azt a szerdt>i nemzetgyűlésen terjesztem elő. Az az álláspontom, hogy deklarációnknak éppen olyan súlya lesz mint a prágai magyar és német deklarációknak. A tótok sem ismerik el a csehszlovák államot, hanem ugyanabban a kötelékben akarnak élni, amelyben ezer éve testvéri viszonyban éltek a magyar nemzettel. Remélem szavunknak a külföldön is hatása lesz, annyival is inkább mert jól ismerik már az ámitó cseh politikát mely még azokat is kiábrándította Csehszlovákiából, akik ennek mesterséges felépítésében támogatására voltak. Renner válasza a magyar követnek Budapest, julius 24. Saját tudósítónktól. Bécsi jelentések szerint a berni magyar követ Renner kancellár előtt a következő közlést tette ; A magyar kormány felháborodással vttle tudomásul, hogy a közönséges bűncselekményekért felelni köteles népbiztosokat Ausztria Szovjetoroszország kívánságára útnak engedte. Renner kancellt'r a következő választ adta : E kérdésben a következő két dologra kell figyelmeztetnem ; Először : Ugy látszik, hogy Magyarországon a gyakori kormányválság zavaraiban elfelejtették, hogy Ausztria a népbiztosoknak azon megállapodásoknak alapján adott menedékjogot. amelyek Bécsben a magyar tanácsköztársaság bukása előtt Magyarország antibolsevista és konzervatív körei és az osztrák kormány között az antantbizottságok közreműködésével jöttek létre, hogy Budapesten a véres katasztrófa elkerültessék. Az osztrák kormány tehát elsősorban Magyarország érdekében vállalta a menedéknyújtás terhét. Másodszor: a következőket kell mondanom : Magyarország mai kormánya gonosztevőkként kezeli egy korábbi kormány tagjait, mely kormány Magyarország ősi határaiért fegyvert fogott Csehország és Románia ellen és amely kormányt Oroszország kormánya, amellyel épp oly barátságban kívánunk lenni, mint Magyarországgal, megbecsüli és szövetséges kormányként kezeli, sőt annak szabadságát az Oroszországban levő hadifoglyok hazabocsátásának feltételéül jelöli meg. Ugyanaz a tényállás kétféle felfogása áll előttünk s Ausztriának egy csepp kedve sincs a két fél viszályában bíróként szerepelni, hanem arra íráüyul minden igyekezete, hogy saját állampolgárainak érdekei szerint cselekedjék. Magyarország vett rá, hogy menedékjogot adjunk Kun Béláéknak addig, mig igényt tartanak rá Most had foglyainkat hazaszállíthat • juk, megérdemlik, hogy öt esztendei rabságuk után érdekeiket elébe helyezLÜk idegen állampolgárok dolgainak. Nem csorbítottuk Magyarország jogait azzal, hogy az orosz kívánságnak eleget tettünk. Egyébként az ügy a népbiztosok elutazása óta tárgytalan. Ezekhez a M. T. Iroda a következőket fűzi: Recner e választ bizonyára azelőtt fogai mazta meg, mielőtt Kun Béla Németországban történt elfogatása nyilvánvalóvá leit volna. Különben nem merne nemzetek közti megállapodásokra hivatkozni, mikor Kun szabadon engedése esetében a Németországgal kötött megállapodást o'yan galádul szegte meg. Másrészt Renner elfelejti, hogy Ausztria törvénytelen magyar kormánnyal állapodott meg a népbiztosok kérdésében. Magyar egyetem Erdélyben Budapest, julius 28. (Saját tudósítónktól) Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi püspököknek az oláh hatóságokkal folytatott tárgyalásai sikerre vezettek. Az erdélyi magyar egyetem felállításának ma már mi sem áll útjában. A „Pátria" pártolja a magyar egyetem tervét, de azt ajánlja, hogy az ne felekezeti, hanem állami legyen és ne Kolozsvárott, hanem Marosvásárhelyt vagy Székelyudvarhelyt állítsák fel. Szabadon engedték Létayékat. Budapest, julius 24- (Saját tudósitónktól.) A Jellinek-ügyfcen letartóztatott Ge ő Vilmost és Létayt, az Unió-bank h. igazgatóját a vizsgálóbíró szabadlábra helyezte. Ay előzetes letartóztatás törvényes határideje letelvén, a kir. ügyész indítványt tett annak meghosszabbítására, de a vizsgálóbíró ujabb vallomások alapján az indítványt elutasítva Gerőt és Létayt ma szabadon engedte. Gorkij Maxim Prágában Budapest, juliu3 24. (Saját tudósitónktól.) Gorkij Maxim egy vöröskeresztes misszióval Prágába érkezett, ahol Massaryk elnöknél, akivel a háború folyamán Capri-szigetén hoBszabb időt együtt töltött, látogatást tett. Drágább lesz a vasút Budapest, julius 24. (Saját tudósitónktól.) A Máv. tervezett tarifaemelése küszöbön van. Ugy a személy mint a teher díjszabás jelen tékeny emelkedést mutat. Kiutasítják a kommunistákat Budapest, julius 24 Saját tudósitónktól. Bécsből jelentik, A csehek Juhász Árpád hírlapírót, Sugár Tivadar volt nagy galileistát és Guttmáni László újságírót Csehszlovákia terütéről örök időre kitiltotta Hir szerint gyors egymásutánban utasítják ki a többi kommunistát is. Szabadon engedték a váradi rabbit. Budapest, julius 24. (Saját tudósitónktól) Kecskeméti Lipót nagyváradi rabbit, akit az oláhok nem régen magyar hűségnyilatkozatáért letartóztattak, most szabadon bocsátották. A hadbírósági eljárás azonban folyamatban van ellene. Ostromállapot a Felvidéken Budapest, julius 24. (Saját tudósítónktól.) Miskolcról jelentik: Ma a hire érkezett, hogy a cseh katonai hatóságok egész Felső-Magyarországon kihirdették az ostromállapotot. A népbiztosok pere Budapest, juliu3 24 (Saját tudósitónktól) A népbiztosok perének főtárgyalását egy negyed tízkor nyitja meg Stocker elnök Szabados kihalgatása van soron. Hétfőn már a tanuk kihallgatása következik Szabados, védőjének Dr. Nagy Györgynek kérdésére elmondja hogyan tiltakoztak az újságírók a d ktatura ellen. Hetet letartóztattak közülők, akik érdekében Szabados Korvin-Kleinnál közbejárt. Tompos bünperében a tanuk kihallgatása folytatódik A tegnapi tárgyalás befejezése Az ötös tanács tegnapi ülése, amit délután fél 2 órakor rekesztett be Dr. Székely Farkas tanács elnök, Dezsőffy Emil r. kath. lelkész és Szilárd Kálmán tanúvallomásaival fejeződött be/ Dezsőfíy, forradalmi gondolkozású embernek ismeri Tompost, aki bár nem volt ellenséges viszonyban vele, mégÍ3 kerülte őt. Eze« idegenkedés a tanú pap voltával magyarázható. Szilárd Kálmán lelkiismeretes tisztviselőnek ismeri a vádlottat, aki a közellátást igazságosan intézte és saját céljára, mint a közellátás vezetője nem igyekezett az állásával járó előnyöket kiaknázni. A mai ülés Ma reggel 8 órakor nyitotta meg az ülést dr. Székely Farkas tanácselnök. Tompos izgató beszédeire vonatkozólag hallgatja ki az elnök, Tiizalök é3 Büdszentmihály községekből megidézett tacukat, ára 1 korona