Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-26 / 194. szám

o Nyíregyházat 1920. augusztus 28. * Csütörtök XLI. évfolyam * 194, szám. SZABOLOSVÁRMEOYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Sléflzetósl árak: helyben : ogé*z évre 160 K, félévre SÓ K, naQvsdivro 40 K, egy hónapra 16 X, vidéken : egész évre 200 K, félévre 100 K, negyedévre 50 K, hÓpMT^Cn^^-Ej^o^sz^ ftOV mm Alapította JÓBA ELP:»C Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LASZLO Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAw. Talofon szém 130. Posíacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. A mai nemzetgyűlés Budapest, aug. 25. (Saját tudósítónktól.) | A mai nemzetgyűlést negyed tizenegykor i nyitja meg Rakovszky elnök. Az elnöki bejelentések után a mentelmi bizottság jelentését, majd az interpellácids könyv bejegyzéseit hallgatják meg. Birtha József képviselő a szabolcsi rózsaburgonya késedelmes szállítása és alacsony ármegállapítása tárgyában, Berky képviselő a tiszántúli tanítóság drágasági segélyének visszatartása ügyében fog interpellálni. Az interpellációkra fél kettőkor térnek rá- Ezután az igazságügyi miniszter a vagyon, erkölcs és személybiztonság hatásosabb védelméről szóló javaslat tárgyalása következik. A javaslatot Somogyi István előadó ismerteti. A javaslat a rendkívüli viszonyok nyomása alatt készült és egy évi életbeléptetésről szól. A javaslat a botbüntetés drasztikus eszközéhez folyamodik, amely ellen adott helyzetünkben nem lehet nagyképű elméleti alapon állást foglalni. A múltban minden áron felvilágosultabbaknak, liberálisabbnak akartunk mutatkozni a nyugati államoknál is, de nem láttuk meg, hogy Svédország 1864 ben behozta a botbüntetést, amely Dániában ma is meg van. A kormánynak radikális eszközzel kell a gazt kiirtani. Nekünk nem eBzmei áramlatok kellenek ma, hanem a nyugodt építő munka lehetősége. A javaslathoz Pethes László kisebbségi indítványt nyújt be, amelyben fakultative biztosítani kívánja, hogy a biróságok a botbüntetést a nyilvánosság előtt szolgáltassák és a javaslat az érvényességet három évre mondja ki. A javaslat ellen Brody Ernő szólal fel. Vázolja a büntető jog fejlődését. Az ököljogon, az isteni bosszún, majd a társadalmi bosszún alapuló igazságszolgáltatásban az érzelem, az ész nélkül vett részt. Később belátták, hogy a büntetésnek uemcsak a megtorlás, hanem a javítás is célja. A botbüntetés nem javit, csak megaláz. Az erősebb megszokja a huszonötöt, a gyengébb már az ötödiknél elájul és kórházba kerül. — Csernyus : Palesztinába ! — Sándor Pál: Palesztina önöknek is éppen olyan szent mint nekünk I — Csernyus : Majd rámutatunk kiknek a részére utaljuk ki. — Több oldalról: Árdrágítóknak. — Bródy Ernő: Menjünk el Koreába, ahol van büntetés nagy bambuszszal meg kis bambuszszal, vagy a hottentották közé. Montenegróban is találunk botbüntetést. A heves közbekiáltásokkal megszakított beszéd lapzártakor folyik. A Tisza-gyilkosság tárgyalása mai Nyiregyháza, aug. 25. (Saját tudósítónktól.) A mai tárgyaláson dr. Tőrök, Hüttner védője kéri Mfinich orvosszakértő újbóli kihallgatását, hogy vádlottja érdekében kérdéseket tegyen. Mondada megjegyzi, hogy Mfinich vallomása nem függ össze Hüttnerrel. Védő kifejti, hogy az öngyilkos Kovács biró levelei és Hüttner között eddig összhang volt, amelyet Münich dr. tegnapi vallomása felborított. Hüttnert, mint töredelmesen beismerő bűnöst szeretné igazmondónak elismertetni továbbra is. Lengyel védő kéri Szurmay volt honvédelmi miniszter kihallgatását és a titoktartás alól való feloldását. Biróság a védők kérését nem teljesiti. Ezután Dr. Bálint Sándorné, a Pajor szanatórium orvosa tesz vallomást. Elmondja, hogy Horváth-Sánóviesot behozták a szanatorimba, azzal, hogy a nemzeti tanács költségére jó ellátásban legyen része. Az ápolónőnek eldicsekedett vele, hogy milyen negy szerepe volt a forradalomban. Majd Márkus Sándor a Fehér Újság szerkesztője tanúskodik. Vallomása lapzártakor tart. A lengyel-orosz fronton tombol a harc Budapest, aug. 25. (Saját tudósítónktól ) Berlin. Königsbergből jélentik: Az oroszok északi szárnya kétségbeesetten védekezik, hogy a teljes bekerítéstől szabaduljon. A Keletporoszország határa felé nyomult hadsereg a Narev és a mocsarak közé ékelődik és a lengyelek oldaltámadása fegyegeti. „ A véres vérengzés most a grodoói utért folyik. A szakadatlan haicok elöl az oroszoknak a municióhiány miatt is menekülniük kell. A Neue Freie Pressének jelentik: A lengyel hadsereg átcsoportosítása után két sereget állit az oroszokkal szemben. Az északi sereget Haller vezérli, a centrumot Pilsudszky. Haller Mlavától Osztrolenka felé közeledik. A 4. orosz hadsereg visszavonulási utja erősen fenyegetve van. A ceutrum harmincötezer foglyot ejtett és kétszáz ágyút zsákmányolt. Varsó. Az orosz északi szárnynak a legutolsó pillanatban sikerült ellentámadással menekülni a körülzárás elől. A lengyelek, ennek következtében Mlava környékét kiürítették. A Neue Freie Presse irja. A Rundschaunak táviratozzák Varsóból. A szovjetkormány eddigi feltételeihez ujabb súlyos követelést csatolt és ez : 200 000. lengyel munkás felfegy' verezése. A Neue Freie Pressének jelentik Varsóbői: A lengyel kormánynak a minszki delegátusaival nincs összeköttetése. A lengyelek azt sem tudják, hogy szikratávirataik és egyéb értesítéseik eljutnak-e Minszkbe. A kormány követeli, hogy a tárgyalásokat helyezzék át hozzáférhetőbb városba. A direktórium biinpöre Kiss Roland folytatja védekezését Kiss Rdland a proletár diktatúra kitörésével kapcsolatban a következőket mondja el. Március 21 én éjjel táviratot kapott, mely szerint az antant tulkövetelései miatt, a polgári pártok a munkásoknak adták át az uralmat. Teljes szocialista kabinet alakult. Azonnal tisztában volt azon következményekkel, amiket egy ilyen természetű alakulás, az akkori időkben vonhat maga után. Hogy az atrocitásoknak elejét vegye, még ÍZ éjjel dr. Lakatos lakásán összehívta a szocialista párt, a katonai ős polgári körök vezetőit. Az alispánnal megállapodott abban, hogy megmarad kormánybiztosi minőségében és hogy a munkásság bizalmát is megnyerje két ellenőrző közeget kért maga mellé a munkásság köréből. Evvel elejét vette az esetleges kitöréseknek, A közhangulat levolt fogva ős ennek köszönhető, hogy Szabolcsvármegyében az átalakulás simán és vérnélkül történt. A direktórium megalakulása A másnap összehívott munkástanácson alakult meg a direktórium. Eleinte ugy volt, hogy Beregi Sándor és Fazekas lesznek ellenőrző munkás delegáltak. A szocialista párt azonban kérte, hogy Kazimirt is vegyék be és igy az ő indítványára Schmidt bevonásával, a direktórium négy taggal és vele mint elnökkel végleges formát nyert. Már ezen a munkástanács ülésen jelentkezett Szamuely György és egy előtte ismeretlen egyén Körösi Sándor. Vérbe kívánták folytam agburzso áziát és lámpavasat emlegettek. E célkitűzéseket azonnal visszautasította, mire Szamuely rektifikálni igyekezett szavait A két szélső elemnek a törvényszék eltávolítására irányuló indítványait hasonló eréiyel utasítja vissza, egy másik alkalommal. Dr. Zelenka Lajos törv. elnök az ő kérésére jelenik meg a munkástanács ülésen, hogy szakvélemény nyilvánításával támogassa Kissnek a tőrvényszék kitartása melletti állásfoglalását. Véleményüket nem osztják és csak azzal tud kibújni a határozathozatal alól, hogy az igazságszolgáltatás kérdését mict tárgysorozaton nem lévőt elnapolja. A kérdés természetesed soha többé szőnyegre nem került és a törvényszék Szabolcsvármegyében helyén maradt. A nagy per második napja A tegnapi tárgyaláson Kiss Roland folytatta védekezését. Az alispáni jelentésnek személyére vonatkozó azon megállapításával kezdi bogy : Sok túlzásnak és brutalitásnak igyekezett élét tompitani. Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy az első direktórium mérsékelt munkáját a járási tanácsok lehetetlenné tették, vagy legalább is engedetlenségükkel akadályozták. Ugyancsak az alispáni jelentések alapján igazolja, hogy a vezetése alatt álló direktórium a vármegye részére a terményt biztosította és a tulajdonjogot megvédte. Kitűzött céljának, az osztály együttműködés megteremtésének bizonyítékakép, pótlólag felemlíti, hogy megérkezésekor az uri kaszinóban is tett látogatást. Az események kronológiai tovább rajzolásába avval kapcsolódik be, hogy visszatér az átalakulásra, melynek szálait kezében igyekezett tartani, hogy az átalakulás ne a munkásság köréből kiindulva történjen. Hogy a Lakatos lakásán tartott tárgyalásba bevonta az alispánt, az bolsevista szempontból ítélve nonseos. Elnök: Azonban akkor még nem volt tanácsköztársaság. A távirat és az első napok eseményei megtévesztették a polgárságot és tévhitbe ringatták a közvéleményt. Integritásról volt szó. Kiss: Még akkor én is hóbortnak tekintettem a kommunistáknak tanácsköztársaságról és népbiztosokról való beszédeit. A földbirtokosok és földmunkások gyűlése Azután a gyűlés után, amin Szamuely lámpavasat igSr a burzsujoknak. volt bátorságom, hogy összehívjak egy földbirtokosokból és azok munkásaiból áiló gyűlést. Földosztás és munkabérkövetelés, a munkások uj rendszer szülte túlkapásainak elintézése volt a cél. Beszédében felhívta a gazdasági munkásokat, hogy a nagy változásoktól eltekintve tegyenek le földosztás, magasabb bér é3 egyéb követeléseikről. A Szamuely és Körősi által felbujtott emberek közül Molnár földmunkás szólalt fel és „Ami tegnap volt az ma nem lehet" bevezetéssel követelte a földosztást, Ö ragaszkodott az előbb mondottakhoz és kilátásba helyezte, hogy a földmunkások érdekeit megvédi, de világba való követeléseknek helyt nem Ara I korona