Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-27 / 96. szám

Nyíregyháza, 1929 április 4. * Vasárnap XLI. évfolyam * 27 szám SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak : helyben : egé*z érre 160 K, fél | évre 80 K, nejyeáévre 40 K, egy hínapra 15 K, * vidéken: 7iévre200, V^vrelOO, VíévreöO, lhór«20K ' Alapította JOBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. áZABÖ LA8ZL0 Sxerkesztéség és Kiadóhivatal: SZECHENY1-ŰT 9. SZÁM. VKLF.fOw UAM 329. POSTACHEÖUE 285?; K&iratokal nem auunk vissza. Végre egy gondolat, egy eszme, egy cél, melynek jegyében mindannyian egyesölhetünk, akik magyarok vagyunk! A Terület Védő Liga tegnapi nagy napja hozta ránk ezt az igazi virradást, melyről hó­napok óta álmodozom. A küzdelemnek, a céltudatos munkának, a halálig szóló áldozatkészségnek mindeneket egyesítő, minden magyar lelket összefogó egyet len és hatalmas eszméjét, az ezeresztendős ma­gyarországnak, Szent István birodalmának sér­tetlen és ép helyreállítását, területi épségének védelmét jelentő feladatokkal. Yan-e, lehet e itt, ennél a mindenekelőtt való feladatnál, ennél a mindenek felett való szent kötelességnél különbség magyar és ma­gyar között ? És lehet-é sürgősebb, követelőbb, szentebb probléma, amelyet szép szerével, ha lehet, de tüzön-vizen keresztül, ha kell, da okvetlenül és minél előbb meg kell oldanunk ? Mint magyar ember, nem irmerek ennél semmi fontosabbat, semmi égetőbbet. Jól mondta az egyik apostol azok közül az apostolok közül, akik sz'erte járván az or­szágban tegnap épen nálunk gyújtogatták a hazafias lelkesedésnek csipkebokrait, nagyon jól mondta, hogy nekünk talán, akik alig két hónappal ezelőtt már felszabadultunk, nekünk talán már nem is olyan nagyon sürgís, nem olyan nagyon égető . , . De égető és sürgős annak a negyedfél millió magyarnak, akik or­szágunk leamputált végein, a Hernád, Sajó, Vág, Felső-Tisza kies völgyeiben, a Maros partján és a székely havasok közt epedő szív­vel várják a szabadulást és agyongyötört lé­lekkel számlálgatják az elnyomatásnak keserű napjait . . . Hát nem tud-e már érezni az elszakadt testvérekkel, nem tud-e értük áldozni, szabad­ságukért, hazánk elszakított részeiért tűzbe­viíbe menni a?oknak az ipáknak a gyermeke, akik ezeket a szent földeket ránk örökségül hagyták??? Vájjon nem érezz*k-e, hogy hazug a Himnusznak a szövege mindaddig a mi ajkunkon, a mig a , Kárpát szent bércéről' énekelünk, holott ezek a szent bércek, — a hármas halom — kihullottak ősi címerünk­ből ! 1 ?? Félre most itt minden más szemponttal, minden tagozódással, minden más érzéssel: most nekünk ez az egyetlen egy első teendőnk és kötelessegünk, a mit minden eszközzel, minden erőnkkel, minden uton-módon, minden tettünkkel és minden gondolatunkkal meg kell valósitanunk 1 Az apostolok itt hagyták köztünk a jel­szót. Tudatára ébredtünk kötelességünknek. Nincs helye a tétovázásnak, ebben egyesül­nünk kell. Legyen közöttünk béke. megértés, megbocsátás, angeszteiődés. Legyünk egyek. A haza ugy kivánja 1 Sasi Szabó László. A mezőgazdasági munkásik szerződtetése (Budapesti tudósítónktól) Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter felhívta a vármegyék alispánjait, hogy minden rendelkezésre álló módon igyekezzenek odahatni, hogy a f. évi gazdasági munkára és főleg az aratásnál az egyes nagjobb birtokosok és uradalmak első­sorban a helybeli mezőgazdasági munkásokat alkalmazzák és esak kivételes esetekben, mi­kor a helybeli kínálat nem fedezi a munkaerő szükségletet, vagy a helybeli munkások igényei túlzottak, szerződtessenek környékbeli, illetve más megyebeli mezőgazdasági munkásokat. Ezzel a rendelettel a miniszter nemcsak azt kívánja elérni, hogy a munkások lehetően helyben találjanak alkalmazást és igy a közgaz­daságilag káros és felesleges munkásvándorlás elkerítessék, hanem azt is, hogy a birtokos és a helybeli munkások közötti jó viszony 6s köl­csönös bizalom megszilárdítása útján a jövő­beni békés termelés és ennek folytán a gaz dasági felvirágzás biztositható legyen. A rendelet számol azzal a körülménnyel is, hogy esetleg egyes vidékeken a munkások egyréize az idén aratás nélkül marad, mert kisebb a learatandó terület. Ennek elhárítása érdekében a miniszter azt ajánlja, hogy a bir­tokosok ily vidéken a szokottnál nagyobb szám­ban szerződtessenek munkásokat aratásra, mert ha a szerződés alkalmával az egyes munkások­nak csak két holddal keveseob aratást biztosí­tanak mint más években, ugy ilyen nton szá­mos oly munkást lehet keresethez juttatzi, aki különben aratás nélkül maradna. A Területvédi Liga ttuoepi gyűlése nyíregyházán Nyíregyháza, ápr. 26. (A Nyirvidék tudésitójától.) A XIX. század első bus évtizedeiben a nemzeti lélek erőforrá­sából tört elő a Zalán futása, ez a hadidal, mely a vak mélységet felverte szavával később pedig a cselekvés reggelén felhangzott Petőfi Talpra magyarja 1 A ravatalra teritett ezeréves Magyarországnak is meg van a maga riadéja, a területi egység milliókat egybefogó szent jel­szava és az Európa alvó lelkiismeretét felrázni készülő kiáltás: Nem, nem, soha 1 A Vörös­martyak és Petőfik nyomába az uj hadikürt­tel a Magyarország Területi Egységét Védő Liga elszánt harcosai léptek, akik a jog, igaz­ság, erkölcs nevében az erőnek, tudásnak fegy­vereivel apostolkodó útra indHlnak e sebektől vérző szegény hazában Szavukra jnegrendöl a honi föld, fellobban az elszánás Jrüze és for­rásba jön a nemzeti lélek kohója, hogy az erények drága ércéből kiolvassza az egységes, hatalmas nemzeti öntudat aranyát, amellyel megválthatjuk a halhatatlan magyar jövőt. Vasárnap Nyíregyházára jöttek és &z ősi szabolcsi város népéből csiholták ki a honsze­retet szikráját. Szavas nyomán egyetlen ember­ként sorakozott fel mindenki, hogy keserű ma­gyar daccal kiáltsa oda : Nem, nem. soha : A vasárnapi liga napra már hetek óta folytak az előkészületek A rendezőség élén a lelkes és fáradhatatlan Báró Buttler Sándor, Bencs Kálmán, dr. Szóllősy Pál körültekintő gonddal és fáradhatatlan tevékenységgel tették meg az intézkedéseket a nagy demonstrációra. Hazafias munkájok célt ért, a vasárnapi Liga­nap minden mozzanatában lélekemelő és ered­ményes volt. A Liga központi küldöttei szombat este érkeztek meg Budapestről. Az állomáson dr. Bencs Kálmán polgármester, Báró Buttler Sán­vor, dr Klekner Károly stb. várták a lelkes hazafiakat. Megjöttek Okolicsányi László, a Liga alelnöke, Csilléry András volt miniszter, dr. Hindy Zoltán, Barabás Samu, Birtha József, Szuhonovszby Lajos, dr. Haas Aladár, Lorenz István. A fővárosi sajtót sz Uj Nemzedék és a Virradat munkatársai képviselték. Megérkeztek a Liga hangverseny illusztris szereplői is, Nosedáné Bodor Karola, a kir. operaház tagja, Eitner Irén énekművésznő, dr. Barnathy Irén és Somló Sárika irónők, Noseda Károly igazgató, Toronyi Gjula, a m. kir. Operaház művészei. Az érkezőket dr. Bencs Kálmán polgár­mester meleg szavakkal köszöntötte, nevükben Okoliciányi László válaszolt. A Liga vasárnapját a fellobogézott há­zak, a hullámzó sokaság, a menetelő zenés csapatok már a reggeli órákban hirdették. A Liga napja Isten nevében kezdődik. A keresz­tény templomok előtt disszakaszok állnak, a nép istentiszteletre siet. Szép szokása a Ligának, kogy propa­ganda utján elsősorban mindenütt a templo mokban jelenik meg a területi épségért való buzgó könyörgésen. Az istentiszteletek kilenc órakor kezdődtek. A róm. kath. templomban Énekes János prépost főesperes mondott szent misét fényes segédlettel. A területi egységért való küzdelmet Énekes János prépost főespe­res nagyhatása beszédben méltatta, melyben tanúságos párhuzamot vont a Szentföldért és Hazánkért folyó küzdelmek között. A protes­táns templomokban is istentisztelet volt. A református templomban Barabás Samu a Nyír­egyházán megrázó szónoklatai után jól ismert ref. esperes mondott beszédet, az evangéliku­soknál pedig Birtha József menekült lévai ref. lelkész most a nemzeti hadsereg lelkésze, a Területvédő Liga egyik vezérembere s a nyír­bátori választókerület képviselője beszélt. Barabás beszéde Krisztus ezen felhívásán nyugodott: „Kövessetek engem 1" Magyarország nem jutott volna romlásba, ha hitetlen álpro­féták helyett az Istenember szavara hallgat. Birtha megrázó erejű beszédében Dániel prófétára hivatkozott, ki idegen hatalom ala t is hü maradt hazájához. Ez a példa nevelje a magyar népet is állhatatos küzdelemre. Az istentiszteletek után a városháza elé vonult a hatalmas közönség, ahol a soproni gyalogezred zenekara szebbnél-szebb számok­kal ébresztette a nagy ünnep hangulatát Közben a városháza tanácstermében egybegyűltek a Liga küldöttei, a városi és megyei notabilitások. Tizenegy óra van. mikor a soproni gya­logezred zenekara a Himnuse fenséges éneké­vel az ünnep kezdetét jelzi. Majd dr. Klekner Károly főeivos, Turáni Kör elnöke jelenik meg az erkélyen s messzecsengő hangon, a magyar szó lelkes bizakodásával nyitja meg nagy Liga­gyűlést. — Párisban, Londonban, Neuily-ben, San­Remoban temetést rendeznek, — mondotta — keresztre feszitik az igazságot. Feldarabolják az ezeréves Magyarországot. A bün olyan, hogy az ítéletet bíráink sem merik kimondani. El akarják hárítani a lelkiismeretükre sulyo­sodó felelősséget. Pilátus is megrettent és megszökött a rettenetes ítélet előtt. A csőcse­léket ott hagyta s a csőcselék ítélni akart. Tudjak, milyen lesz az ítélet, Krisztus is tudta, de bizalmat öntött az apostolokba: Engem ke­resztre feszítenek, megölni még sem tudnak, feltámadok. A mi igazságunk is élő valóság. Birájnk ítéletébe mi sem nyugodhatunk bele. (Zugó ki­áltás. Nem, nem, soha!) A nagy magyar élni akarásnak bátor szószólói jöttek ide, hogy egy kévébe kössenek, hogy szavunkat, mint egy ember szavát az egész világ meghallja. Kö­szönti a Területvédő Liga apostolait s a nép­gyűlést megnyitja. Klekner dr. szavaira viharos éljen a visz­hang. Most Okolicsányi László, a Liga alel­nöke szól: A Liga nevében üdvözli a népgyűlést. Az az eszme hozta össze ezt a népgyűlést, mely a Liga zászlójára van írva s melynek ők harcosai: Magyarország nemzeti, állami politi­kai területi egysége. E cél megvalósítását sen­kitől sem sem várhatjuk csak magától a ma­gyar nemzettől. Ezért hirdetik városról városra járva, hogy ma nem lehet más feladatunk, programmunk, mint egységünk visszaállítása. Hiába való addig minden programm, mig a haza csonka. Támogatunk minden kormányt, pártot, mely ezt a célt akarja. De szembe né­Ara 1 korona 60 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom