Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-04 / 78. szám

Nyíregyháza, 1929 április 4. * Vasárnap XLI. évfolyam * 71 szám SZABQLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA UAROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helyben: egész évre 160 K, fél évre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken: '/iévre200, V 2évrel00, VéCvreöO, lhóra20K Alapította JÓBA ELEK felelős szerkesztő Dr S. SZABÖ LÁSZLÓ Szerkesztésé^ és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZAM. TELEFON MAM 328. POSTACHEUUE Z8SM Kéziratokat nem adunk vissza. Mi a Versailles! béke? Dőre emberi akarás. Fenhéjázó emberi gondolat gánesvetése örök törvények elé. M<rt törvény, mint a csillagok járása, hogy a né^y folyó és hármas bérc honában magyar lélek legyen az életet államá rendező erő. A béke hit­vány papir, ám a magyar lélek ezeréves ideghálózata áramlik a Kárpátok láncain belül. Arad Golgothája, Pe'őfi sirja, Orsova Koronakápolnája, Kolozsvár ma­gyar hisztorikuina, a székely er­dők rege virágzása ennek az ideg­bálózainak dúcai, magyar érzéstől magyargondolkodástól feszültségben sejtszövődésben, életben tartva. Az oláh sírboltot., melyet Versailles diplomatái gördítenek rája, fel fogja törni ennek a feszüliségnek. ennek az életnek ösztönös ereje ! Hiszek, mint az egy Istenben eb­ben a feltámadásban! És csbk egy esküm van, mint a pún HaDni bálnak a zsarnok Róma ellen volt. Evvel a hittel és esküvéssel keresem a bajtársi kézfogást, mi kor a Területvédő Ligába lépek !! t „Mit keresitek a holtak közt az élőt! ? Nincsen itt — feltáraadott." Valahányszor letiporták, eltemették a magyart, — még mindig feltámadt halottaiból. Valahanyszor a hármas ha­lomra tűzött kereszt a sírkeresztet jelen­tette a nemzet sirja felett, mindannyi­szor Biegindult az eltemetett nemzet­testben a vérkeringés és a" íSr'mzeti érzés, a nemzeti öntudat megerősödve kélt ki sírjaiból. A tatárpusztitás után, amikor az egész ország le Fiúméig. Záriig egy kipusztított, lakatlan terület és rom­halmazzá lett, néhány évtized muitán biztató életjeíensegek kezdtek duzza­dozBi a feltámadt magyarban s a fej­lődésnek arra az útjára kerüit, ameiy a Nagy Lajos és később a Mátyás király dicső korához vezetett. A másfélszáza­dos török hódoltság és elnyomatás kora váltotta ki a Bethlen, Bocskay. Rákóczy kornak nemzeti érzéstől átitatott, sirva­vigadó, romantikus, vitézi kurucvilágát s a Mária Terézia balkézzel simogató, jobbkézzel altatgató, majd a József császár nyílt beolvasztó politikájának reakciója volt a Bessenyeyek, Kis­fbludyak Vörösmartyak által inaugurált ujjáébredés, amely a Kossuth és Petőfi titán korahoz vezetett. A Bach korszak dohos kriptájában pedig a hatvanas évek magyar világa erielődött, amely egy szép napon lehengeriteite a kripta zárkövét és hatalmas csapást vágott az uj életnek, a haladásnak magasba intő utjai felé . Most újból ravatalon feks ik a magyar. A ncult év' hszatagadó, nemzetkö?i bolsevizncusa lehengerelte, lesorvasz­totta a nemzeti érzést, a nemzeú ön­tudatot és büszkeséget A román, cseh, szerb megszállás pedig még azt a kis életet is megkísérelte kitaposni belő­lünk, ami a szörnyű harakiri után még pihegett bennünk. A sziklatömb nem zárta olyan kegyetlenül le a Krisztus sírboltjának nyílását, mint a mily kegyet­lenül a mi mellünkön és végtagjainkon fekszik most az ellenséges blokád és szomszédaink imperializmusa ... el­fojtva három és felmillió magyarnak nemzeti öntudatát, nemzeti létét és elzárva a mi csonka (estinket a szabad levegőtől s a külvilággal való érint­kezéstől . . . Yaléban kripta-életet élünk . . . És en mégis azt mondom nektek a történelem tanításaiból vett meggyőző­dés alapján, hogy fel fogunk támadni. A lefojtott nemzeti érzés és öntudat máris ébredezik. ..Mit keresitek a hol­tak közt az élőt! ? ' Én hiszek a székely táltosban, aki látnoki szemekkel lát és kiérző lélekkel neszelve hall, írván: „Hallga: ipi ez a messze dobbanó Rejtelmes, tompa hang ! ? A szivem ver, mint vassal vert harang Vagy a mit hallok, messzi ágyuszó ? Most visszatartom, a lélegzetem : Egy nemzet, bár végkép elföldelék: Hallga! Lélegzik, él a föld alatt S döngeti koporsója födelét , . Döngeti és cco dom, hogy ki fog kélni, fel fog támadni ! Csak tudni kell hinni és a hitért akarni. S. Szabó László. Kisgazda szervezkedés az llj kisgazda lap a Tiszántúlon Nyíregyháza, április 3. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Kisgazda- és Földmivespárt nem elégszik meg a nemzetgyűlési válasz tások sikerével, hanem országosan to­vábbszervezi a fölébredt kisgazda és földmivelői öntudat segítségével a kis­gazda és földmives tábort. A szervez­kedés politikai, társadalmi, gazdasági és művelődési téren folyik az Alföld községeiben és tanyáin. Vármegyei, já­rási, községi és taDyai szervezetek slakulnak külömböző körökbe és egye­sületekbe. Csongrád kisgazdái és föld mivelői milliós épületet vásárolnak, hogy nagy szervezettségükhöz méltó otthont teremtsenek. Bizonyos, hogy ezen öntudatos szer­vezkedés a népnevelő intézményeknek egész sorát fogja megteremteni s amit a mult elhanyagolt a magyar nép kul­turális emelése érdekeben, azt a föld munkásainak szervezettsége szükség­képpen megteremti. A keresztyén kis­gazdák és földmivesek ma már a Ti­szántúlon saját lapjokban szólalnak meg Ez a Tiszántúli Barázda, mely­nek első száma március 28 án jelent meg. A lap Debrecenben íészül és be tenkint csütörtökön és vasárnap nyitja meg erős szavát. A lap első szamának élén Sokoropátkai Szabó István mi­niszter köszönti a zászióbontó kisgazda­tábort. Bátorító szavát Szomjas Gusz­táv kormánybiztos főispán avatott tolla veszi át, abból az alkalomból, hogy ,,Egy ezeréves nemzet fiai itt a Tisza folyásánál uj barázdát húznak " Szom­jas a megújhodás hajnalán a követ­kező ihletett sorokban szói a nemzet kisarjadzó nagy erényeiről: Amit a füstös gyárfeémények korom­mal vontak be, amit a felelőtlen nyomda festék bemocskolt; az emberi lelkeket tiszta, fenséges ragyogásban csillog­tatja a barázdából kisarjadt uj termés, a megifjodott magyarlélek. Tiszta volt ez eddig is, mig magyar volt, hajh' de reá tapadt egy idegen szenny, az internacionalismus. Ugy lopták be ide, miot a pestisbacil­lust, lopva, észrevétlen s mire észre­vettük a betegség máris lemart leikünk­ről minden értékeset, szépet, jót és nemeset Azért kellett a föld őserejéhez for­dulni, hogy uj lelkek nőjjenek, ame­lyeket még nem ért a fertőző betegség. A magyar tszmények újra életre kelnek A vitézség, 8mely oly sokszor ki­sérte el a magyart világverő útjában. A nagylelkűség, amely nem vitte szerencséjében sem szertelenségbe. A bátorság, amely félelmetes robaj­jal hajtotta az ellenséges sorok meg­bontására. A hűség, amely sohasem engedte, bőgj áruló legyen. A szorgalom, amely még az álmot is ellopta szeméből. A takarékosság, Isten adományának a megbecsülése. A józanság, amely mieden dolgának vezércsillaga. A szerénység, ami talán bűne is volt, mert észre sem vették a világ lármás nemzetei. A büszkeség, ami sohasem engedte lealacsonyodni A hazaszeretet, amely minden más nemzet felé emeli. Az Istenfélés, ami lelke tisztaságá­nak kútfeje. A szilárdakarat, ami egy ezredéves fenmaradást biztosított neki száz el­lenség között. éz igénytelenség, amely példátlanul áll a világon. A türelem, amely olyan sokszor so dorta veszedelembe. Ezek a nagy erények most megif­jodva, megjavítva lesznek vezetőink az uj ezredév küszöbén. Hogy ez igy legyen, ezért huztuk meg az uj, Tiszántúli Barázdát és vár­juk türelmesen a dus aratást, amiből a nemzet nagysága fakad. A lap továbbiakban érdekes cikkeket ad Rubinek Gyuláról, a magántisztvi­selőkről, élénk rovatot nyitott a Tiszán­túli pártélet friss hivei számára. Ifjú laptársunkat szeretettel köszöntjük ! Előadás Magyarország bei- és külpolitikai helyzetéről. Szviezsényi Zoltán miniszteri tanácsos a magyar kormány megbízásából fontos politikai kiküldetésben Nyíregyházán tartózkodik. Megbízatása céljáról és az ezzel összefüggő döntő jelentőségű bel­és külpolitikai kérdésekről f. hó 1-én a városháza tanácstermébe összehívott bizalmas értekezleten informálta váro­sunk vezető személyeit. Az értekezleten Nyíregyháza egyházi és világi életének kitűnőségei, azojikivül minden társadalmi kategória képviselői vettek részt, s rend­kívüli érdeklődéssel hallgatták meg az országos és helyi politika legaktuálisabb kérdéseivel kapcsolatos előterjesztést. Egyhangúlag az a vélemény nyilvánult meg, hogy ezeket a fontos, s a Fel­vidék visszacsatolásának ügyével a leg­szorosabb összefüggésben levő közlé­seket városunk hazafias közönsége minél nagyobb számban vegye tudomá- | sul. Az értekezlet felkérésére a minisz­teri tanácsos, kinek kezében futnak össze a Felvidékre vonatkozó összes szálak, készséggel vállalkozott arra, hogy küldetésének célját a legnagyobb nyilvánosság előtt is kifejtse. Ezt az előadását húsvét más d napján, héttón d. u. 4 órakor a Korona-szálló nagy­termében fogja megtartani. Felhívjuk a város közönségének figyelmét jelenjék meg azon minden hazafias érzésű pol­gártársunk, hogy állásfoglalása, mely Nyíregyháza érdekeivel a legszorosabb összefüggésben lesz, a legimponálóbb egységgel nyilvánuljon meg. Meg kell semmisíteni a bolsevista könyveket Benkő András Szabolcsvármesye tan­felügyelője az iskolák igazgatóihoz a következő rendeletet intézite : A nagyméltóságú vallásközoktatás­ügvi Miniszter ur f. évi február hó 29-én 1176 920 B. I. szám alatt el­rendelte, hogy minden iskola igazgatója, amennyiben a vezetése alatt álló is­kola tanítói, illetve tanári könyvtárában kommunista, bolsevista vagy anarchista propaganda sajtótermékek volnának, gondoskodjék sürgősen azok megsemmi­sítéséről. A kiselejtezett sajtótermékek a leltárból törlendők és pontos jegyzé­kük a selejtezésről szóló jelentéssel együtt folyó évi április hó 20-ig a megfelelő fölöttes hatóság utján a nagvméltóságu vallásközoktatásiigyi Mi­niszter úrhoz terjesztendő fel. Nemleges jelentés is kötelező. •mii mniw i in i aasaarTTtg-TMMnarrma-girac HM A „Honszeretet" Egye­sület ismertetése 48 órát a hazáért! A Honszeretet egyesület célja a ma­gyarság egyesítése a fajunk megmen­tésére és felemelésre irányuló céltuda­tos és következetes munkára, rokon­szenv keltése a kulturnépek között és állandó összeköttetés teremtése fajro­konainkkal. E nagy cilt a tagok szellemi és er­kölcsi nevelésével, anyai érdekeik elő­mozdításával, közgazdasági tevékeny­séggel, munkával igyekezik elérni. Az egész magyarság egyesítése mun­kában, oly cél, mely nehezen érhető el. Egy szerény Egyesület, mely nem poli­tizál,. hanem fajunk létkérdésének leg­kétségesebb napjaiban csak azon fel­adatokat igyekszik megoldani, melyek­ben a gyógyulás, az üdv rejlik, mely a széthúzás napjaiban egyetértést, az erkölcsi züllés idején erkölcsi megúj­hodást, a henyélő láncolás helyett ko­moly munkát, a társadalmi osztályok agyarkodása közben a közös érdek fel­ismerését és testvéri egyesülést hirdet: nem lehet kedves közönségünk körében. Es mi mégis kibontottuk a zászlót és győzelemre is fogjuk vinni 1 Zászlónk alá szólítunk mindenkit, aki tanúságot tesz arról, hogy a nemzeti eszme lángja heviti, aki nem csak lelkesedni, hanem áldozni is, dolgozni is akar és tud a sir szélénél álló hazánkért. A megfeledkezés néhány pillanata, az álpróféták bűvös szavain néhány Ára 1 korona 20 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom