Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-04 / 78. szám

2 1M0, április 4 heti bűnös ábrándozás elég volt arra, hogy ezer éves hazánkat álnok szomszédaink szétdarabolják és a magyarság lestének muakára termett becses végtagjait lenyessék; elég volt arra, kogy a megmaradt részeket is kirabol ják s mélységes nyomorba sülyesztve lehetetlenné tegyék ! Ilyen operációt csak egészséges nemzet bir el, egészséges sziv, egészséges vérkeringés és egészséges anyagcsere. A társadalmi életben a szivet az erkölcs, a vérkeringést a társadalmi és államrend, az anyagcserét a gazdasági élet képviseli. Aki hozzánk csatlakozik, annak szavával, cselekedeteivel erkölcsi megújhodásunkra kell hatni és az egyesületet ily iránya működésében támogatnia kell. Oly feladatok előtt állunk, amelyeket egy meggyöngült állam a társadalom hathatós támogatása nélkül önerején meg nem oldhat. Egy nemzeti abszolutizmus erőszakkal sok bajunkon segíthet; de az önkéntes, belátáson alapuló, természetes gyógyulás a kibontakozás igazi utja, mert a közéletnek vannak olyan terei, hová az abszolutizmus eszközei nem hathatnak el. Különösen gazdasági életünk ujjáteremtéséhez szükséges a józan belátás az eláradt egyéni önzésen felülemelkedő hazaszeretet elplántálása. Hirdetjük, hogy az áruuzsora, a Ián. kereskedelem, a spekuláción alapuló manka nélküli jövedelem nemcsak a fogyasztók nagy társadalmi osztályát teszi tönkre, nemcsak az egész társadalmi rendet forgatja fel, hanem önsirját is biztos kezekkel ássa. Mivel tudiuk, hogy ~z önző emberek belátása későn szokott megjönni, közgazdasági tevékenységgel, munkával igyekezünk a javulást siettetni. Bankunk és szövetkezetünk utján közvetlen összeköttetésbe lépünk a termelőkkel, élelmi cikkeket önköltségi árban szállítunk fogyasztó, iparcikkeket pedig gazdálkodó tagtársainkhoz. Igy egyre nagyobb területeket ragadunk ki a mások nyomorából pöffeszkedő uzsorások kezeiből. Tagjainktól nem pénzt, nem tagsági dijat, hanem munkát kívánunk. MindenKi 48 érát dolgozik nemzetmentő céljaink szolgálatában. Még a legkisebb gyermeket is szívesen fogadjuk : nincs oly gyöngeség, mely értékes szolgálatot nem tehet a hazának. Gyermekek gyógyfüveket, szilvamagot, csontot stb. gyűjtenek, a felnőttebb ifjúságot háziiparra tanittatjuk(kosár, gyékény, szalmafonás, faragás szövés, szövegkészítés,) hogy népünk e téren is segíteni tudjon önmagán, az asszonyok kézimunkával, szövéssel, varrással, segitik elő hadseregünk minél gyorsabb felszerelését és minden férfi olyan munkával, amihez épen ért. Nincs olyan férfi, aki hasznos mu lkát nem tudna produkálai a hazának és nem lehet oly elvetemült ember, aki a hazáért 48 órai munkát nem áldoz. És aki még sem tudna beleilleszkedni munkaprogramunkba, az 48 órai munkájának megfelelő productumot (termény, iparcikk) vagy kivételesen 48 órai keresetét bocsátja rendelkezésünkre. Amint ezt megcselekedték már részben külföldön élő honfitársaink. Azon rövid idő alatt, mely tönkretette hazánkat, csak az önzést, csak az egyéni jogokat prédikálták, — a mig e politika kínszenvedése gyötör, mi csak kötelességet hirdetünk, azt a kötelességet, melylyel minden itt lakó és evő ember tartozik a köznek, hazájának és végeredményben jól felfogott önérdekének is ! Már az magában nagy jótétemény lesz, ha a drágaságot mérsékeljük és szétmállott társadalmunk részecskéit egymással kibékítve összefoglaljuk, ha a köz iránti érzéket kifejlesszük, — de ez csak csekély eszköz a cél felé; minden téren támogatni akarjuk az újjáépítés munkájában, alattvalói lehető boldogitásában 1., Elsőrendű föladatunknak tekintjük, hogy azokon a szerencsétlen testvéreinken segítsünk, kiket az idegen zsarnokság kiűzött meleg otthonukból, akik hontalanul bujdosnak saját hónukban alig találván födelet, hol lehajthassák fejüket és éhezve, dideregve nyomorognak. Vállalatainknál csak menekülteket alkalmazunk és őket más uton is munkához juttatjuk. 2., Állandó összeköttetést tartunk fel megcsonkított hazánk minden községével. Nem lesz hónap, melyben egy megbizcttunk meg mem jelenik. Kiváló szónokok tájékoztatják a népet az ország helyzetéről, művészeink a kedélyekre hatnak, — mi pedig jogi, gazdasági tanác-okkal szolgálunk mindenkinek, aki hozzánk fordul, sőt ügyes-bajos dolgaikban is eljárunk. 3., Különös súlyt helyezünk az oktatásügyre, hogy ifjnságunkat megfelelő útravalóval bocsássuk az életre, hogy a jövő nemzedéket semmi bájos szóval ne vezethessék az ország romlására, sőt birtokába jusson mindazon tulajdonságoknak melyek hazánk anyagi függetlenségére és elrabolt részei felszabadítására szükségesek. Őrködünk affölött, hogy idegen járom alá került testvéreink kínzása megszűnjön és sérelmeik a külföld tudomására jussanak. A külföldi sajtóban és irányító körök előtt állandóan nyilvántartjuk a magyar kérdést 5. Minden akadály elhárításával megteremtjük a gazdasági összeköttetést az elrabolt területek magyarságával és a velünk rokonszenvező nemzetiségekkel. Támogatju'í iparukat, eljuttatjuk hozzájuk a magyar irodalmi termékeket és segítjük iskoláikat, hogy nyelvüket és kulturájukat megtarthassák. 6., Mivel a magyar egyetemeket el} rabolták a hódítók, gondoskoaunk arról I is, hogy elszakított testvéreink magyar \ egyetemen végezhessék főiskolai tanulI mányaikat Debrecen esvén közel ugy * Erdélyhez mint Észak-Magyarország nagy 'részéhez, az ottani egyetemmel | kapcsolatban részükre külön internátust s rendezünk bet Rend, társadalmi béke, produktív munka és a határvárosok céltudatos \ fejlesztése benn, az elszakított magyarl ság védelme és fejlesztése, állandó | összeköttetés a külföldi magyarsággal \ és általában a külfölddel — ezen eszközök tehetik jóvá eltévelyedésünk gyászos hibáit, csak e^en alapon vívhatjuk vissza elveszett hazánkat. Egy uj honfoglalásra hivjuk zászlóink alá azokat, akik itt élni és boldogulni akarnak, akik szent kötelességüknek tartják, hogy őseink mámorunkban elpazarolt szent örökségét visszaadjuk utódainknak. Vállalkozásunk óriási ; de a meggyőződés, a honszeretet szent heve hat át és semmi részvétlenség, semmi nehézség megállásra, meghátrálásra nem bir. Az egész magyarság zászlónk alá jön, mert ide kell jönnie, ha élni akar. Céljainkat nem is valósithatjuk meg az egész országra kiterjedő nagy szervezet nélkül. Nagyobb városokban főcsoportokat, kisebbekben csoportokat és községekben köröket alakítunk. Álljanak ezen alakulatok élére a legtehetségesebb, a légtalálékonyabb és a legmunkásabb emberek, — és támogassák, vigyék előbbre súlyos kötelességtudással, állandó kötelességhirdetéssel, önzetlenül a mi súlyos, önzetlen munkánkat. — Munkában az erő ; munkában az egység ; rend, társadalmi béke, és munka menthet meg ! Magyarország nem volt, hanem lesz ! Hány órakor járnak hivatalba az állami tisztviselők ? „A legkisebb köztisztviselő is a magyar királyt képviseli" — Hivatalos óra és megélhetési gond. Tisztvisalfijelúlt Nyíregyházán — Andor Endre miniszteri tanácsos nyilatkozata Bwdapejt, ápr. 3 A nemzetgyűlés ülésén feltűnést keltett egyik képviselő interpellációja, hogy a minisstériumban nem volt módja bizonyos ügyeket elintézni, mert déli tizenkét órakor meg nem talált a minisztériumban főhívatalnakok. Azt a kérdést intézte az öíszkormánvhoz, hajlandó e intézkedni, hogy a főhivatal nokok a hivatalos órákat betartsák. Ez az interpoláció miudjn bizony nyal élénk visszhangot fog kelteni a közalkalmazottak körében. Ezért Andor Endre miniszteri tanácsoshoz, az Állami Munkaközvetítő Hivatal igazgatójához fordultunk, hogy nyilatkozzék az interpelláció ügyében Andor Endra az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének hosszabb időn keresztül alelnöke volt és az egyesület által összehívott állami tisztviselő kongresszusnak közei két évtizeden át egyhangúan megválasztott főelőadója. Minden erejével a közalkalmazottak érdekeinek szolgálatában állott, pragmatikusan összefoglalta az állami tisztviselők valamennyi köve telését és csak a legutóbbi időben vonult vissza, hogy mint a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségének tagja tovább is az állami tisztviselők érda keiért küzdjön Andor Endre a közal • kalmazottak munkájáról a következőképpen nyilatkozott: — Arra a kérdésre, hogy általában a hivatalnokok batarijik-e a hivatalos órákat vsgy sem, nem lehet egy szóval felelni. Mint minden foglalkozási ágban, ugy a közhivatalnokok Között is akadnak, akik nem veszik kötelességüket olyan komolyan, mint ahogy kellene Da általában a magyar közhivatalnok ugy ismeretes, mint aki doigát nem csak a kiszabott idő betartásával hanem ezen időnek intenzív kihasználásával is látja el. Sajnos, közöttünk is akadnak, akik megrontják a többiek felől való jóvéleményt azzal, hogy vagy a hivatalos órákat be nom tartják, vagy .bár betartják, azalatt n^m mindig kizárólag hivata!«s ügyekkel foglalkoznak. — Az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének, amelynek ón hosszabb időn keresztül alelnöke és állami tisztviselő kongresszusainak előadója voltam, e részben az volt a felfogásom — és ennek a felfogásnak legutóbb a kolozsvári kongresszuson kollégáim közhelyeslése mellett adtam kifejezést — hogy minden közszolgálati alkalmazott nak, még a legutolsó segédszo'gának is, ugy kellene hivatását felfogni, hogy ő bárhol van az országban, mindenütt a magyar államot ós annak megszemélyesítőjét, a magyar királyt képviseli és ennélfogva ugy a magánólétben, mint hivatali működésében oly magatartást kell tanusiUni, hogy reá a pol gárok, mint valóban a király mélcó képviselőjére tekintsenek, aki egyrészt nemcsak betartja a rászabott hivatalos időt, hanem ha szükséges, azonfelül is dolgozik, másrészt egyszersmind a hivatalos időn belül a közre nézve végaz hasznos és hivatásszerű munkát. Ugy fejeztem ki magamat, hogy a közszolgálati alkalmazottaknak nagyon fontos volna a nép körében erterjedt azt a közmondást, amely szarint: Meghalt Mátyás király, odi az igazság — egy uj közmondássá változtatni : Meghalt Mátyás király da él az ő igazsága, a közszolgálati alkalmazottak cselekede teiben. Sajnos csak az, hogy mi lévén a csonka hazának legmostohább gyermekei, a mai viszonyok között nagyo* sok kollégánk és köztük sokszor a legbuzgóbbak és a legértékesebb is, önhibájukon kívül itt-ott azért kénytelenek a hivatalos munkára szánt időben Í8 egyszer egyszer hivatalukból •Imaradni, mert a megélhetés gondjai arra kény szerilik őket, hogy maguk és családjuk eiiszteneiája érdekében egy kis időt e célra is élszakitsanak. — Fájdalmas nekünk tudni azt. hogy a köztisztviselői kérdés, amely évtizedek óta vajúdik, még ma sem kerül gyökeres megoldás elé és nem tulajdonítják neki azt a fontosságot, amellyel ez a kérdés az egész államélet szempontjából bir és ma Magyarország megújhodásának küszöbén sem szívlelik meg azt a példát, amelyet Bismarck mutatott a porosz francia háhoru után, mi sor 1873 bm, tehát három évvel a háború befejezése után első ós legsürgősebb faladatának tekintette, megalkotni a birodalmi tisztviselők szolgálati pragmatikáját, amely mig egyrészt az össze3 közszolgálati alkalmazottakat a független fegyelmi bíróság oltalma alá helyezte, addig másfelől azok nyugodt megélhetését biztosította, előmenetelét és biztos jövőjét megalapozta — Nálunk is készen van egy ilyen pragmatika-javaslat, amelyet Marschalkó János kúriai biró az állami tisztviselők kongresszusán elfogadott emlékiratban foglalt alapelvek nyo Bán készített. Sajnos, hogy ezt a javaslatot por lepi, de reméljük, hogy ha más nem, a Közalkalmazo lak Nemzeti Szövetsége halottaiból rövidesen fel fo^ja támasztani. Arra a kérdésünkre, hogy a jövőben vannak e tervei a Közalkalmazottak helyzetének javítására nézve, Andor Endre a kővetkezőket válaszolta : — Egyelőre visszavonu'tam a közügyektől. Most egyébként más irányú elfoglaltságom is van, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja képviselőnek jelölt egyik nyíregyházai kerületben. Egyelőre két eiianjelöltem van és rövidesen tisztázódni fog, hogy kifelé hűjük a választók bizalma. Ha sikerül a mandátumot elnyernem, akkor mint képviselő újra sikra szállok a közalkalmazottak érdekeiért. A 10 Budapest, április 3. Gróf Apponyi Albert csütörtökön este érkezett haza a békedelegáció élén. A dálegació vonata délelőtt 10 óra 30 perckor rooogott be a bécsi keleti pályaudvarra. A különvonat üdvözlésére megjatent a bácsi magyarok társasága. A fogadtatás rendkívül meleg voít. Appoayi bament a városba, ahol több blintézni valója van. A sza'oakocsijálfti fogadott újságíróknak azt mondotta, hogy az antant még most sem közölte velünk a békeföltételeket, ugy látszik egy s más kérdéssel még ma sincs tisztában. Mi annyira el voltunk szigetelve, — mondotta Apponyi, hogy semmi bizonyosat nem sikerült megtudnuak. Most ismételten csak azt hangoítatom, hogy ne tápláljunk túlságosan vérmas reményeket. Hangsúlyozom azonban, hogy a magyar namzet sorsa még nincs megpecsételve. Lahetetlan volt észre nem vennünk, hogy a hangulat Párisban jelentékenyen jsvult Magyarország iránt, ez azonban semmit sam változtat azon az ítéleten, arnalyet mi a nékünk kiszabott békefeltételekről magunknak megalkottunk. Azokról a feltételekről, ama lyek a magyarországi magyarokra nézve a legnagyobb igazságtalanságát jelentik. Európa jövőjére nézve pedig állandó veszélynek örökös forrásai lehettek. Arról ma még korai volna be szélni, hogy miképpen fogunk a jövőben orientálódul, miben íogjuü megta lálni a kibontakozás lehetőségét, de hogy meg fogjuk találni, abban ma központi Drogéria Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 7. szám. gH Cyógyszerek, kötszerek, gummiáruk, háztartási és piperecikkek nagy raktára. Állatgyógyászati m cikkek, védőoltók és sérumok, fényképező gépek és hozzávaló kellékek nagy választékban «