Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)
1920-01-17 / 13. szám
Nyíregyháza, 1920. jaiuár 17. * Szombat XLI. évfolyam » . zám Cemttrat: prSOtllI KfÍt2H JSgR &ÍZÍMS. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA eMMaMnmaignttP'tM Ztáfiietés: Egész évTe 12® K, félévre.. 60 K, negyedévre 30 K, egy bónapra 10 K. Tanítóknak félévre 40 korona. MWtMWWl g'-.JW Alapította JÓBA BLEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ OWMWW a Wi WmM HI 'uWMM Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCKENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 2MK Kéziratokat nem adunk vissza. Párlalahulások A nemzetgyűlési választások körül megindult a politikfai küzdelem. A küzdtérrŐl vásári zsibongás zaja ballatszik át hozzánk. Páitalakulésok, párlközi egyez Bűények, korteskedések zűrzavaros Iái májától hangos az ország. Eszorul a szivem. Soba ennyi'párt. Ennyi pártosfeodás. Mintha a régi magyar átok sűrített atmoszférája nehezednék a lelkemre. A cserdes elvcnuítság, a magába szállás nehf'z óráiban töprengve gondo lek a kérdés lényegére és aggódva kérdem: a sok bába hogyan fogia kiönteni a gyermeket a fürösztő vizzel?? A napokban egy szabad előadás keretében fejtettem ki azon meggyőződésemet, hogy a nemzeti életben egyedül helyes irányzat — az allruisztikus felfogás. Mikor a nemzet vitális éidekeiről van szó, oít egyes egyedül és kizárólag a nemzet érdekének kell dominálni s ott kell elnt'mulni minden egyéni, minden osztály és felekezeti éideknek. Sorsdöntő órákban százszoros erővel kell érvényesülni a régi aranyigazságnak, a dicső jelszónak, hogy a ,,H.íza mindenekelőtt !•' Most semmi másról nem szabad szénák esni, mint a nemzet talpraállitásáról. Azuián a zuhanás után, amelybe a nemzetközi bolsevizmus őrjöngésével szédültünk, nincs más aktualitás. Ez az első, a mindennél szentebb és parancsolóbb kötelesség és feladat. Tehát általános nemzeli, magyar nemzeti kérdés. Itt eDnél a kérdésnél nincs, nem lehet, nem ismerek különbséget magyar és magyar között. Eoben a kérdésben nem lehet válaszfal magyar és magyar közt se társadalmi tagozódás, se felekezeti, se foglalkozásbeli különbség. Étnél a kérdésnél nem ismerek se kisgazdát, se nagygazdát, se iparost, sa bankárt, se kereskedőt, se keresztényt, se keresztyént, se zsidót, se felekezetnélkülit, se burzsujt, se szellemi, se fizikai munkást, itt mindenki csak és csak ma gyar lehet. Mindenki a nemzeti alapon áll, annak ennél a kéidésnél egy tábor ban kell egyesülni a magyar nemzeii pártban, a magyar pártban, — azokkal szemben, akik talán még mindég a nemzetietlen, vagy nemzetközi álomüór lidérc nyomása alatt szédelegnek!!! Nem érl<m azért, hegy n ost, amikor egy lözös célban, egy 1 özös eszmében kellene összefogni, tömörülni, egyetérteni mirdítl, de minden igaz magyarnak, hogy mire valók most a lagozédások, a p£r!oskodások, a széthúzások, ) csörietések, ak&rnokoskcdások I ? Nem lehet most sértett egyéni, vsgy osztályérdek eléggé égető, nem lehet a multak hunéiért felelősségre vonó bosszú eléggé sürgető, nem lehet egyes társadalmi, vagy felekezeti osztályok között fennálló ellentét eléggé fenyegető és kiálló, hogy mindezeknek most el ne kellene némulniok a legnagyobb, a legszentebb feladat közös és együttes erőt kívánó megoldása előtt! Nagy beteg fekszik a kórágyen. A nemzet vonígló teste. Most tincs más orvosolni, gyógyítani, ápolni való. Most csitt! m'tden más fájdalomnak, minden más keserűségnek, minden egyéni sérelemnek 1 Majd, ha közös erővel, együttértéssel, elvetett erőfeszítéssel sikeiült a nagy beteget talpraállitani és számára a további fejlődésnek, további megerősödésnek előfeltételeit biztosítani akkor, jöjjenek ám az osztály, felekezeti és a szociális tagoltságoknak partikuláris érdekei, jöjjetek a kisgazdák a birtokpolitikával, a munkaadók és munkások a szociális és termelésbiziositó követelményekkel, a felekezetek külön külön álló kívánságaikkal, a radikálisok a liberális haladás jelszavaival, a konzervativek az ő bölcsességükkel ! De most félre a parlikuláris érdekekkel, a megkülönböztetésekkel, az ellentétekkel ! Most senki se legyen se kisgazda, se kereskedő, se iparos, se zsidó, se keresztény, hanem mindenki legyen egyedül, magyar 1 Hazájáért, nemzetéért aggedó, áldozd magyar 1 Ne babrálgassátok holmi tyúkszemekkel, mikor a tüdőgyulladás krízisének feszült pillanatin lebegnek abe*eg felett! Njugalomra, békére és nem vásári zajra van itt legnagyobb szükség 1 SASI SZ4BÓ LÁSZLÓ. Wekerle az összeomlás titkairól A magas kommandók tisztjei ke?dtak a mozgalmat — Tiszái ól és a felbomlott hadsereg parancsnokságairól Kolozsvár, jan. 15. Amikor a volt monarfcia bomlása feltartóztathatatlannak látszott, Magyarország kormányának elnöki székében Wekerle Sándor ült. Sok olyan titkot tud, imiket més nem tudhatott meg s amelyeknek egyes részeit most a nyilvánosság elé hozza. Epen ezért rendkívül értékesek azok a monsrkia összeomlásáról elmond Egy bécsi lap szemelvényeket közöl ezekből a visszaemlékezésekből, amelyek intervju alakjában jelentek meg. Abi előre látta akasztófáját Wekerle Sándor azzal'kezdi, hogy a fogság szenvedéseit igyekszik elfeledni, már el is feledte s mandátumot akar vállalsi. Ezért lépett fel Fiiedrich Istvánnal szemben a budapesti Vi. kerületben. — Ez a László Jenő — mondja — akit most halálraítéltek, tudta ám, hogy mi vár rá Megmondta nekem. Májusban a gyűjtőfogházban megkérdezték tőlem, hegy akarok-e szauatóriumba kerülni. Megmondtam, hogy elmegyek a Pajor-szanatóriumba de csak ugy ha külön szobát adnak nekem. Ha nem adnak, inkább maradok a fogházban s önként nem megyek, legfennebb áthurcolhatnak. Megnyugtatok, hogy saját szobám lesz s László jött értem, hogy átvigyen. Beültem az antójába, ő ült mellettem Egyszer csak megszólalt s azt mondia, tudja, hogy mi lesz a sorsa: meg fog bukni a proletárdiktatúra ós őt halálra fogják itétni. Csak attól fel, hogy kötéllel fogják kivégezni. Tiszáról mondja .el ezután Wekerle véleményét néhány mondatb'án. — Nincsen senki — mondja Wekerle — aki jobban tisztelné Tisza István emlékét mint én. Ismertem ifjúságától fogva s nagyrabecsültem tiszta jellemét és puritánságát. Kár, hogy a párt araimat mereven kezelte és nem akadályozta meg, hogy egyesek a párt céljaira kifogás alá eső eszközöket is felhasználtak. — Az nem igaz — mondja Wekerle — Ara 60 fillér