Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-17 / 13. szám

2 JflteíDÉK. kogy Tisza Fstván ellensége lett volna a választójog kiterjesztésének, ő csak attól tartott, hogy a mezítlábas paraszt politikai jogokhoz jut. Elmondja Wekerle, hogy Tisza beleegyezett volna az alapítványi és egyházi földbirtokok felosztásába, de ő, Wekerle ennél többet akart s ugy látszik, itt volt közöttük ellentét. A hadsereg felbomlásáról ezeket mondja: — Vége volt a fegyelemnek. Ez pedig már 1918. tavaszán kezdődött. Ennek felidézői azok az egyes parancsnokságok voltak, amelyekkel szemben ugy Károly ex-kirá'.y, mint a becsületes Arz tábornok tehetetleneknek bizonyultak. A volt monarkia vezető köreiben ezeket ket a katonai parancsnokságokat „slavich dureh seHcht"-oknak neveztük. Szláv öntudattal dolgoztak. — Ezek a parancsnokságok, illetőleg a szláv öntudatu törzstisztek és tábornokok, akik ott helyet foglaltak, sziTasen fogadták a Hinterlandból jött defaitista izgatást, mert céljuk nem volt más, mint az antant teljes győzelme és a monarkia felbomlása. Az oxkirálnak már nem volt szava Wekerle megemlékezik az akkori osr-trák kormány és az előtérbe jutott oszrák politikusok magatartásáról s Clam Martiniénak, Lanasnak ós társainak a délszláv kérdés megoldásáról felállított tervét szerencsétlennek mondja Azonban befolyások aiatt tartották az exkirályt. A bolgár összeomlás után az volt a legnagyobb baj, hogy amiről sikerült a volt királyt meggyőzni s amit ő és Arz tábornok elrendeltek, a paranesnokságox nem hajtották végre. A cseh parancsnokok akkor már más célokért és más irányban dolgoztak s az elrendelt csapateltolásokat nem lehetett végrehajtani Wekerle ezután a budapesti események előkészületeiről beszél s ebben részben nem mond ujat. Igyekszik azonban a saját magatartását ugy védelmezni, hogy az ő intézkedési, választójogi és más álláspontja nem lettek volna a történeteknek előidéző okai, hanem ezeket csak eszközképen hamálták ki a mozgalom ezervazői a kormány elsöprésére. Orosz drófsövény El kell zárni Oroszországot a világtól — Amerikának kell vállalnia Európa talpra— Béketárgyalások az oroszokkal X \ Kolozsvár, jan. 15. Három napnak párisi hírei közül az orosz események emelkednek ki a maguk jelentőségével. Clemenceau kiadta azt a jelszót, hogy drótsövényt kell vonni Oroszország körül s a főtanács annyira részletesen kezdett foglalkozni az ott történtekkel, hogy a menekült ellentorradalmárok. tömegeit is maga kívánja tető alá juttatni. Az esztek fegyverszünetet kötöttek s Helsingforsban uj tárgyalást kezdettek az északi államok, amelyek szövetségbe kívánnak tömörülni, hogy egységes blokkban jobb békeeredményeket érjenek el az oroszokkal szemben, kik az ellenforradalmi fehér csapatok ellen minden fronton offenzívát próbáltak indítani. Párisba megérkeztek már az angol és olasz kormányelnőkök s tanácskozásaik alapján kerülnek döntésre a függő kérdések. Az antant Szepes- és Árvamegyéknek azon részeire rendelte el a népszavazást, amelyeket Lengyelországnak ítéltek oda, de amelyekre a csehek kívánják igényeiket érvényesíteni. Nem' lesz népszavazás a megyék német és magyar lakosságú városaiban. A három napnak legfontosabb békehírei a következők : Amerika gondnoksága alatt Páris, január 15. A rajnavidéki amerikai bizottság képviselője, Pierpont B. Noyes jelenti Párisból egy nagy amerikai lapnak: — Ha Európa csődbe jutna, a csődtömeggondnok más, mint Amerika nem lehet. Ha ezt nem látja be Amerika és nem siet Európa segítségére pénzzel és nyersanyaggal, akkor a népet a télen uj baj éri, amiből káros dolgok fognak származni nemcsak Európára, hanem Amerikára is. Európának kétezer millió dollár értékű élelmiszerre van szüksége. Közép Európának aggasztóan súlyos gazdasagi válsága szóbafcerüit az angol parismentben is Lord Curzon jelentette ki egy interpellációra válaszolva, hogy negyvenmillió dollár értékű kőszénre és élelmiszerre van szüksége Európának. — De — mondja Curzon — Nagybritanniát is súlyos terhek nyomják, az Egyesült-Államok hatalmas segitőíorrásainak is részt kell venni a probléma megoldásában. örül kell zárni Oroszországot Páris, jan. 15. Clemenceau a kamarában Cachin szociálista képviselő egy kérdésére nyilatkozatokat tett a külügyi politikáról és elsősorban az Angliával és az EgyesültÁllamokkal megkötendő katonai egyezményekről nyilatkozott. A orosz kérdésre áttérve, Clemenceau heves kifejezésekkel bélyegezte meg a szovjet-kormányt. A legbarbárabb és leggvülöltebb kormánynak jelentette ki, amely valaha tétezett. Clemenceau ezzel kapcsolatban a következőket mondotta : Mi nemcsak, hogy nem kötünk békét Szovjetoroszországgal, de nem is állunk vele szóba. A miniszteielnök megemlékezett ezután azokról a súlyos áldozatokról, amelyeket Franciaország és Anglia hozott az orosz hazafiak támogatása érdekében, akikről föl lehet tételezni, hogy országukat ismét föl akarják építeni. Hangsúlyozta, hogy ezek az angol és francia áldozatok nem tarthatnak örökké. Németország titokban hozzákezd ahhoz, hogy Oroszország egy réssét kolonizálja, ennek következtében Oroszország körül drótsövényt kell vonni. Clemenceau zajos tetszésayilvánitás közepette azzal az utasítással fejezte be beszédét, hogy a szavakról a tettekre kell áttérni. Közölte azután a kormány arra vonatkozó szándékát, hogy a választások befejezése után visszalép és rámutat arra, hogy ennek a visszalépésnek nera szabad szialeges viszszalépésuek lennie A kamara Clemenc?aut melegen ünnepelte. Cachin képviselő szemére vetette a kormánynak, hogy Oroszországgal fenntartja a háborús állapotot és Oroszország belügyeibe belleavatkozik. Végül a kamara 448 szóval 71 ellenében a következő napirendet fogadta el: A kamara helyeslőleg tudomásul vesz a kormány nyilatkozatát és iranta érzett bizalmának ad kifejezést. A kamara a nyilatkozatnak minden kiegészítését elveti és áttér a napirendre. A kopenhágai angol-orosz tárgyalások Páris, jan. 15. Békének másik súlyos problémája, az orosz kérdés ismét előtérbe nyomult. Amint azt már jelentettük, Lenin hatalma megroskadt. A moszkvai végrehajtó-bizottság csak másod Inökévé választotta Kalinin után. Az orosz baisevizmusnak végső peiodusára mutatnak rá a kopenhágai tárgyalások is, melyek az angol és a bolseviki deputátusok között folytak. A kopenhágai tárgyalások — irja a Kölniche Zeitnng — a bolsevikokra megsemmisítő diplomáciai vereséggel vágződtek. Kiáltóan dokumentálja a din fővárosban folyt eszmecsere, hogy a bolsevizmus csődöt mondott és megcsappant hitelét kétértelmű manőverezéssel tudja csak fenatartani ideig óráig. Litvinív, a bolsevikiek meghatalmazottja, kijelentette, hogy a szovjet-köztársaságnak le kell mondania legfontosabb céljáról, az egész világ forradalmasításáról. Adria-parti szlávok memoranduma A „Romania Noua" irja: Az olaszok megszállása alatt levő adriai területek jugoszláv lakossága emlékiratot intézett Clemenceauhoz. Az emlékiratban tiltakoznak d'Annunzio megszállásai ellen. Kérik, hogy szüntessék meg ezeket a katonai kényszerhelyzeteket, melyek Európa békéjét veszélyeztethetik. Kérik továbbá az Olaszországban levő jugoszláv hadifoglyok sürgős szabadonböcsátását, az olasz megszálló csapatoknak valamely érdektelen nagyhatatom fegyveres erejével való felváltását arra az időre, amig az Adria-kérdés végleges megoldást nyer. Végül az egész tengerpartra nézre népszavazás elrendelését kérik, hogy a népakarat győaedelmeskedhessék, — Megnyílik a vivótanfolyam. A Ny. E. T. V. E. vívótanfolyamit most már február elsején okvetlen megkezdi. Errs az időre a kiváló mesternek Cario da Pdlma nak lejöveíela biztosítva van. A tanfolyamra való további jelentkezések Pál Sándor .szakosztályvezetőnél a Rottaridesz tő' ^é