Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-05 / 28. szám

Nyíregyháza, 1920. február 5 * Csütörtök XLI. évfolyam • 28 szám ctam*. p feo[ c apif a n I oa n Cismas. A Miflerand-kormány Anglia felveszi a kereskedelmi összeköttetést Oroszországgal Bukarest, február 4 Máltából jövő hirek szerint a föld­közi tecgeien levő angol hadihajókat a Fekete tengerre küldik, Tuoloni hir sze­rint a kórházhajók is parancsot kaplak a Fekete tengerre való vonulásra. Ezeket a híreket ugy fogadták, mintha Anglia a bolsevisták ellen alcióba akarna lépni. A Havas ügynökség jelentése szerint ez az Ogrady és Littninoff között Kop­penhágábzn történt tanácskozás követ­kezménye Lloyd George ennek alapján elhatározta, hogy a Szovjetoroszországgal felveszi a kereskedelmi összeköttetést. Azonban megjegyzerdő, hogy a hadiálla­pot azért a Szovjetorcszorszóggal folya­matban van. (Dácia.) Clemenceau Egyptomban Bukarest, fobruár 4. Clemencean kijelentette a Havas ügynökségnek, hogy Egyptomba utazik, ahol mintegy két hónapot szándékozik tölteni. (AvantuU Alagút a Mont-Blanc alatt Chamonixból jelentik : Olasz és fran­cia mérnökök ide érkeztek, hogy a terü­letet tanulmányozzák a Mont-Blanc alatt építendő alagút céljából. Ez a terv évek hosszú során át készült, most talán kö­zel van a megvalósításhoz Mindkét állam a szükséges hitelt a munkálatok megkez­di'sésére megszavazta Fianciaország 45, Olaszország 40 milliót szavazott meg. Ezen az alagúton keresztül Olaszország és Franciaország között direkt összeköt­tetés lesz. (Dimineata) Választójogot kapnak a nők Romániában Bukarest A belügym niszter a leg­közelebbi időben uj választójogi törvény­javaslatot fog a parlament elé benyúj­tani. A választójogi törvénnyel kapc-olat­bin a községek és városok auonomia­jának rendezese is sorra kerül Minkét törvényben teljesen egyenjogúak lesznek a nők. Közöltük azt a párisi táviratot, mely a Millerand kormány megalakulását jelenti. A miniszterelnök kivételével az uj miniszterek legnagyobbrészt ismeretlen, szürke emberek, vagy pedig uj szakemberek. Többé kevésbé jelentősebb ember csak Andre Lefevre, az uj hadügyminiszter. A kormány karakterét csak Millerand személye adja ir.eg. Erősen mérsé­kelt irányzatot mutat, ami a kamara mai több­sége mellett nem is lehet másképen. A novem­beri választásokon a nemzeti blokkba tömörült mérsékelt republikánusok és konzervativek ju­tottak túlsúlyra. A Millerand kormány tisztára Clemenceau kreatúrája. Deschanel köztársasági elnöksége ós Millerand miniszterelnöksége mel­lett Franciaország kül- és belbolitikája ugyanaz marad, mint volt Clemenceau alatt, de hogy az eredmény ugyanaz lesz-e, nagyon kétes. Kü­lönösen a külpolitikában. Millerand ugyan na gyon okos és nagyon ügyes ember, ám presz tizse, clouja, energiája a Clemencesuét meg sem közelíti. Európa külpolitikájában a döntő szó Franciaországé volt, mert a ,.vén tigris" tekintélyével, ^'nimbuszával, rettenthetetlen és minden akadályt legyőző energiájával úgyszól­ván az egész világot lenyűgözte és Lloyd Ge­orge ide, Wilson oda, Európa nem bolsevista részében az történt, amit Clemenceau akart. Távozásával azért a helyzet alaposan megvál­tozik. Megváltozik Franciaországnak a szövet­ségesekhez való viszonya. Amit Llyod G?orge, Curzon és Balfour csupa généből Clemenceau tói meg nem tagadtak, arra Miilerandnak an­golosan, gentlamenesen ugyanis nemet fognak mondani. Igaz ugyan, hogy a főkérdés Francia­országra nézve — a német szerződés — el van intézve, életbe is van léptetve. Csakhogy még nem minden. A végrehajtásnál felmerülhetnek olyan momentumok, melyek a két ország egymáshoz való viszonyát nagyon is befolyásolhatják. Itt van a keleti kérdés a mága szinte megoldha­tatlan problémáival, melyben Anglia és Fran ciaország között egyelőre igen lényeges véle­ménykülönbség forog fenn. És last not least nem szabad figyelmen kivül hagyni Francia­ország gazdasági és pénzügyi helyzetét, mely­nek szanálása tekintetében, Amerika vissza­húzódása következtében, a londoni körök jó­akaratára van utalva. Ámde egy másik Clemenceau a kiváló emberekben elég gazdag Franciaországban sem akad. Még sokkal nehezebb lesz az uj kormány helyzete a belpolitikában ós nevezetesen annak pénzügyi és közgazdasági ágazataiban. Franciaország adósa Amerikának és Ang­liának, évi kiadásai elérik a milliárdok faztasz­tikus számát és ezzel szemben az állam jö­vedelmei a legminimálisabbak. Franciaország fő adótörvénye a legósdibb az egész világon. Még a 19-ik század elejéről való. Hihetetlenül hangzik, de való igaz, hogy Franciaorszagban az adók nagy részét az ajtók és ablakok száma alapján vetik ki. Ez az ». n. impot sur les portes zt fenétres. Olyasféle, mint a magyar füstadó. Az uj jövedelmi adó­törvényt két évtized alatt nem tudta egy kor­mány sem tető alá hozni, mert a nagytőke megakadályozta. Senki sem szeret adót fizetni de a franciák mégis a világ legrosszabb adó­fizetői, kezdve a milliomos bankártól az egy­holdas vincellérig. Makacsságuk ezen a tére» leirhatatlan és ha ezt megakarjuk érteni, ak­kor egy Balsac féle lélekbúvárhoz kell fordul­nunk A pénzügyi helyzet megoldása lesz ezért igen kemény dió és az uj kormánynak valami csodát kell művelni, hogy a foga ebbe bele ne törjön. ( Franciaország a rövid életű kormányok hazája. Csak egy Jules Ferry, egy Waldeck Rousseau, egy Clemenceau tudta magát hosz­szabb ideig tartani. Clemenceau két évi mi­niszterelnöksége rekord számba megy. Mille­rand kormánya fél annyi ideig sem fog élni. Alexandre Millerand Alacsony, zömöktermetű, széles rövid nyak, nagy fejjel, najy gömbölyű arc okos nagy szemekkel, dus rövidre nyirt deres ba­jusszal. Ez Alexandre Millerand külseje. Mint szerény és szegény fiskális politikai karrierjét a szocialista pártban kezdte. A kilenc­venes években mint szocialista került be a kamaráb*. A apo^ságával, tehetségével, szónoki tehetsegével igen hamar feltűnt. Waldeck Rousseau kormanyábaa vállalt először tárcát. A szocialista párt, noha minden erejével tá­mogatta ezt a kormányt, mely a szeparációt SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPSLAPJA Elffizetés: Egész évre 120 K, félévre... 60 K, negyedévre 30 K. egy hórapia 10 K. Tanítóknak félévre 40 korona. ­Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÖ LASZLÖ aaaw^MBMWOTWiinwri ii unja i mm Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 32S. POSTACHEQUE 2S3F» Kéziratokat nem adunk vissza. •MMúMMMtn aunmMMMatk u**MWM«tM«MM«ME Ara 60 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom