Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-05 / 28. szám

2 jNSrimriDÉK. 1920, február 5 irt a zászlójára, Millerand miniszterségét ellenezte, ugy, hogy választania kellett a szocialista párt és a miniszteri tárca között. Millerand a nagyobbik jót választotta: a miniszteri tárcát. Ö volt az első szocialista miniszter Franciaországban és ugyancsak ő volt a szocialisták első renegátja. Briand, Viviani a renegátságban az ő tanítványainak tekinthetők. A szociálisták szemében gyűlöltebb politikus nincs Franciaországban. Nem tartozik semmiféle párthoz vagy csoporthoz. Azt mondja, hogy ő ma is a régi- De ez azért nem akadályozta meg, hogy a legutóbbi választáson a reakciós klerikálisroyalista Bares-szel egy listán meg ne választassa magát. A politikusok azon fajtájához tartozik, akik nem szeretik magukat exponálni, de adott pillanatban mindég készek arra, hogy előtérbe kerüljenek. Több szociális természetű törvénynek a megalkotója, A mai munkásbiztositási törvény az ő müve. Kiváló szociális alkotás. Mint szónok, nem olyan magával ragadó, mint Viviani, nem olyan elbűvölő, mint Briand, de beszédei meggyőző ereje, érvei gyönyörű logikája folytán a legelsőrangu szónokok közé számítják. 1912 ben mint hadügyminiszter tagja volt a Poincare-kormánynak. É3 pont hét évvel ezelőtt tán éppen kinevezése napján, egy csinje miatt csúfosan megbukott. Ugyanis a miniszterelnök háta mögött a Dreyfus- perben erősen kompromittálta magát. Da Paty du Clam őrnagyot reactiválta. A kamarában erre olyan vihar támadt, hogy Millerandot meg sem akarták hallgatni. Nyomban le kellett mondania. Ekkor unisoao mindenki azt kiabálta, hogy Millerand örökre megbukott. Ilyen szeszélyes a sors. A háború kitörésével ugyancsak mint hadügyminiszter tagja volt a Viviani kormánynak, de itt is kudarc kudare után érte és lemondása itt is bekövetkezett. Vájjon szerencsésebb lesz-e most? A sorsnál a válasz. A csehek nem mozgósítanak Bécs, február 4. A cseh honvédelmi minisztérium sajtóosztálya közli a következőket: Néhány itteni újság a bácsi Reichspost ama hiradását közli, hogy a cseh hadsereg nagy csapatösszevonásokat eszközöl Pozsony vidékén Felsőrnagyaroiszág megszállása céljából. Ezek a hadügyi intézkedések állítólag a párisi konferencia határozatai alapján történtek volna. A sajtóirodát felhatalmazták ezen hir megcáfolására és annak kijelentésére, hogy a híradások teljesen alaptalanok és nem felelnek meg a valóságnak. Románia aranykészlete Moszkvában van Bukarest, február 4. A bukaresti Vitorul írja, hogy Románia 1916 kan 314 millió frankot kitevő aranykészletét Moszkvába deponálta. 1917-ben sok bank és magánember is Moszkvába szállította értékeit, amelyek körülbelül egy milliárd 600 millió frankot képviselnek, ebből 574 millió arany volt. A román állam, gyárvállalatok és magánosok le étjei összesen hat milliárd frankot tesznek ki. Ezekért a letétekért Románia szövetségesei garanciát vállaltak. Dacára annak, hogy Oroszországban bolsevizmus van, Románia pénzügyi köreiben szeretik remélni, hogy ezek a letétek még sértetlenek. Bratianu 1919. április 19-én míg Németországgal való béketárgyalások meg'ezdése előtt azt kérte a békekonferenciától, kötelezze Németországot és a szövetségeseit, hogy Oroszországnak 329 milliót fizessenek aranyban. Bratianuoak ezt a kérelmét nem vették figyelembe. A tót papság hü marad Rómához A cseh sajtóiroda jelenti : A tót papság Zsolnán gyűlést tartott, amelyben kijelentette, hogy tiltakozik a cseh-szlovák nemzeti egyház megalakítása ellen, mert ők hűek akarnak maradni Rómához. Uj vasutigazgatd A magyar minisztertanács Samarjay Lajost, a kassa—oderbergi vasút vezérigazgató helyettesét a Magyar Állam Vasutak igazgatóságánál szervezett gépészeti főosztály élére igazgatóvá nevezte ki és részére a miniszteri tanácsosi cimet adományozta. A városi tafepbizotlság ülése Njiregyháza, február 4. (Saját tudósítónktól.) A debreceni állami gyermekmenhely mintegy 200 gyermeket helyezett ki Nyíregyháza város területén egyes családokhoz a megállapított tartásdijak ellenében. A debreceni menhely elvágva a budapesti állampénztártól a tartásdijakat folyósítani nem tudta és már-már az a helyzet állott elő, hogy a jobbára szegénysorsban élő nevelőszülők tar' tásdij hiányában az állami gondozás alatt álló gyermekek további nevelését vállalni nem akar' ták. A gyermekek ellátását biztosítandó alakította meg Nyíregyháza város képviselőtestülete mult év októberi közgyűlésén a városi telepbizottságot, amely Énekes János prépost, főespe res elnöklete alatt áldásos működését azonnal megkezdette. Érintkezésbe lépett a debreceni menhely igazgatóságával és kieszközölte a tartásdijak folyósítását, majd a gyermekek részére ruha és cipőnemü beszerzése iránt társadalmi akciót kezdett. A telepbizottság tagjai pedig személyesen felkeresték a gyermekeket és tapasztalataikról a f. évi januir hó 30-án tartott tolepbizottsági ülésen számoltak be. A jelentésekből őrömmel állapította meg a telepbizottság elnöke, hogy a k

;h8lye7.ett gyermekek általában kitűnő helyen, gondos, lelkiismeretes nevelőszülőknél vannak, egészségesek, jól tápláltak, csak a ruházatuk igényel még sok pótolni valót. Különösen lábbeliben van nagy szükség és lábbeli hiányában a gyermekek egy része iskolába sem járhat. E baj orvoslását a telepbizottság a jószívű közönség támogatásából fogja kérni. Megható az a ragaszkodás, amely a jelentések szerint a nevelőszülők részéről mutatkozik a gondjaikra bízott kis árvák iránt. N8gyoa sok nevelőszülő a hozzá kihelyezett menhelyi gyermekek örökbe akarja fogadni és kivétel nélkül minden nevelőszülő ugy bánik a hozzá adott gyermekekkel, mint édas saülöttjóval. A szerzett tapasztalatok még nagyobbfoku tevékenységre buzdítják a telepbizottság tagjait, akiknek figyelme kitarjed azokra a nevelőszülőkre is, akik a menhelyi gyermekeknek igazi anyaheiyettesük és szeretetteljes gondozójuk voltak. Tisza István tragédiája a színpadon Henrich Schmitt drámája Nagy hatást várnak a mü(ől (A Nyirvidék tudósítójától.) Jeleztük már röviden, hogy egy német iró: Heinrich Schmitt drámát irt gróf Tisza Istvánról, melyet Németország legnagyobb színpadján fognak előadni. Most egy berlini könyvkiadónál megjelent Schmitt drámája, amelyről a „Neues Wiener Journal" a következő ismjrtetést közli: A dráma valóban a legvéresebb jelenből van véve, tárgya Tisza István gróf katasztrófális végzete. A jelen dramatizálása mindig nehéz, mert hiányzik a kellő időbeli távlat az események megítélésére. Mindenek előtt meg kell állapítani, hogy nem egy befejezett drámával állunk szemben, csak dramatizált jelenetekkel, melyek a történeti eseményeket vannak hivatva elénk tüntetni. Az iró határozottan a Tisza pártjára áll, nem számolva azzal, hogy azt a szemrehányás teszik neki, hogy irány darabot ir. Az első órában, amint az iró felvonásait nevezi, a miniszterelnökség egyik nagy termében vagyunk a Tisza-kormány visszalépése napján. A második felvonás egy politikai klub külön dohányzóját mutatja. A harmadik a Tisza gróf által lakott villa lakszobájába visz megöletése estélyén. Az első és második felvonás közt másfél évi időköz van. A darab főszerepei: Tisza István gróf, egy tábornok, gróf Károlyi Mihály és „egy szőke hölgy". Ezeken kivül fellépnek még Tisza István sógora : SándorJános volt belügyminiszter, Tisza István grófné, Tisza István unokahuga; Almássy Denise grófné, Tisza unokája, a titkára, a gépirónője, politikusok, munkásvezérek, Tisza gyilkosai is enberek az utca népiből. A három felvonás Tiszát előbb mint a lemondó hazafit mutatja ba, aki követőinek akarata ellenére küzdelem nélkül adja át helyét Eszterházy grófnak. Gróf Tisza alakja erőteljes, plasztikusan kidolgozott és nagy egyéniségként mutat be. A második felvonásban pompás drámai mozgalmassággal a Tisza és a politikai hisztérikának bemutato't gráf Károlyi Mihály közti összeütközés áll előttünk. Az utolsó feivonás rendkívül hatásos és megindító anélkül, hogy az szentimentális lenne. A színpadon a drámának nagy hatása. lesz, A költő azokat a felvonásokat, amelyeket a magyar forradalom eseményei keltettek benne, e szavakkal adja hőse ajkára: „A szabadság üres szó. Mindig lesznek elnyomók és elnyomottak. Az ősember, Kain, aki leütötte testvérét, mert ő volt az erősebb s amaz meg a gyöngébb, sohasj tűnik el." — Utazási igazolványhoz szükséges orvosi bizonyítvány blanketták kaphatók a Jóba=nyom (Iában.