Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)
1919-08-26 / 187. szám
augusztus. 26 * Kedd Ára 30 fillér. EL. ÍÚ 187 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, télévre... 36 K ; negyedévre 18 K, egy hónapra 8 K. a Tanítóknak félévre 24 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9, SZÁM. TKLEFON SZAM 823. POSTACHE«im S«íSS Kéziratokat nem adunk vissza. •i-i vnri'-i ri nmnn ri n iiii " nr n i i' i i iii r iOTirriTiri«i r ri Tii nin-> ri nmii »inwiini Szellemi munka Az emberi civilizáció ott kezdődött, mikor az ember az első öntudatos munkát végezte. Talán szikladarabokat és nagy köveket rakott egymásra, hogy ezzel az első kezdetleges falazattal eltorlaszolja barlangját fenevadak éjjeli betörései elől. Talán egy alkalmatos ködarabot erősített dorongjának a végére, hogy könnyebben ejthesse el vadász-zsákmányát, vagy talán egy másik alkalmatos kődarabot esiszolt élesre, hogy azzal ílárdává hegyezze a letört fa-husángját . . . Ki tudná megmondani, hogy melyik hasonló primitív munka volt az, amelynél először villant át as emberi agyon a céltudatos gondolat isteni szikrája? Melyik volt ennek a szikrának első zsengéje, amely az öntudatlanság ösztönös állapotából gondolkozó, szellemi lénnyé léptette elá az embert? Annyi bizonyos, hegy ha visszafelé nézve végigpillantunk a rettenetes hosszú és fáradságos, küzdelmes uton, amelyet az ember ettől az első primitív munkától a repülőijépek. tengeralattjárók, drótnélküli távírók, képzőmürészetek, bölcsészeti, orvosi s egyébb tudományos vívmányok mai koráig megtett, szédül a fejünk és egyúttal méltó büszkeség dagasztja keblünket. Mindez a gondolkodó, kutató, feltaláló emberi szellemnek a diadala, az emberben lakó isteni erőnek bámulatos munkája! Abban a kezdetleges korban minden kezdetleges munka fizikai, de egyúttal szellemi munka is volt. Az első feltalálások, kitalálások munkája. Egyik ember meglatta a másiktól, utánozta és tökéletesítette. Az a család, az a törzs lett a hatalmasabb, amelyik előbb tudta tökéletesíteni a maga primitív eszközeit és előbb kitalált még alkalmasabb támadó, védő eszközöket. Ám később, amikr az életviszonyok komplikáltabbak, a bsrendezé sok, eszközök fejlettebbek és általános közkincsekké váltak, a szellemi munka mindjobban és jobbas kü lenvált a sablonos két kézi munkától. Különösen amikor az ember rátalált a goidolat köslét, a gondolatok megörökítésének mesterséges eszközére, az irás-olrasás mesterségéra. Az ember öntudatlanul megsejtetts eaekbea az igyeskedő, gondolkodó mesterekben a későbbi kultwrember szédületes haladásának előhareosait, előmnnkásait, akik a későbbi tudományoknak, az emberi szellem vizsgálódó kutató, töprengő munkájának alapvető eszközeit, a betűvetést, az ékirást, a rovásírást, a hieroglifákat koadték művelni ... És ebből a megsejtésből a bámulatnak, a tiszteletnek, a hódoiatnak ösztönös érzései fakadtak, amellyel a kezdetlegesebb kornak gyermekei adóztak a később támadó hatalmas kultura élőmunkásainak. . . Az Írástudókat, a szellemi munkásokat mindenütt megkülönböztetett tisztelet, beosüléa vette körül. Ök kerültek a haladás élére, ők az emberiség hivatott vezetői akár mint papok, akár mint politikusok, államférfiak, akár mint művészek, tudósok, irók, költők. . . ük a fejlődő emberi géniusz letéteményesei, az emberi haladásnak úttörői. Tisztelet, becsület nekik. A legújabb időkig . . . A rettentő kataklizma, amely az emberi kultura vetéseit a legutóbbi időkben végig gázolta, — detrionzálta a szellemi munkást is Egyszerűen és brutálisan taszította le a becsülésnek, a tiszteletnek évezredes polcairól A proletár nem ismeri el a szellemi munkás magasabb rerdüségét, hivatottságát, vezető szerepét.. Neki a munka : munka. Akár fizikai, akár szellemi Semmi külön becsület, semmi megkülönböztetés. Félre az útból. Ma a kőmives segéd többet keres, mint a törvényszéki bíró, a suszterlegénynek nagyobb a fizetése, mint a gimnáziumi professarnak és a szomszédos taligás a maga girhes lovával játszva keresi meg a napi 100 - 150 K-ját, amíg az államépik^MMRM^riMRNAwfti^h^ ÍM* Í* " I.MfyAiA Vasszavootak Budapesten a statáriumot Budapest, aug. 25. A Budapestet megszálló román királyi parancsnokság a következő hirdetményi bocsátotta ki : A „Reg'gsli Hirek" és a „Budapesti Közlöny" folyó évi augusztus 20 án megjelent számaiban statárium lett kihirdetve. Tudomásra hozatik, hogy ezen hirdetmény semmis és érvénytelen, minthogy senki másnak, mint a román csapatok parancsnokságának nincs joga ilyen hirdetményeket a megszállás tartama alatt kibocsátani. tészeti mérnök javadalma alig megy fel a napi 40 K ra Mi ez?? Hova vezet ez?? Ne értsetek félre emberek. Nem irigylem se a kőmives segédtől, se a suszterlegénytől a tisztességes keresetet, a mivel gondíalan és tisztességes megélhetést biztosit a maga számára. De az emberi kultura, a halfdás nevében követelem, hogy adjátok vissza a szellemi munkásnak a megkülönböztetetett becsületet, tiszteletet, a szel lemi munkást megillető vezető szere pet és adjatok neki hozzá iliő megélhetést. Követelem, hogy ne vegyétek el az embernek a kedvét attól, hogy szellemi munkára adja az életét. . , idegölő, lelketemésztő, homlok barázdoló, töprengő, gondolkodó lelki munkára . . . mert ha a jelen állapotok megmaradnak, vége a haladásnak, vége a repülésnek és a szárnyaszegett emberi géniusz zuhanva fog esni vissza 1 ! visszafele a kőbaltához, i a barlangi medvéhez 1 1 a honnan i felemelkedett 1 vissza, a vadállati j sorba 1 1 1 j Jelek vannak, hogy máris esik 1 ! A budapesti helyzet Budapest, aug. 25. A Budapestet megszálló román királyi katonai parancsnokság teljes szabadságot engedélyezett arra, hogy az üzleteket esti 9 óráig nyitva tarthassák és ismételten hangsúlyozva, hogy a budapesti sajtó és politikai élet tekintetében teljes szabadságot biztosit, s erre vonatkozólag semmiféle cenzúrát nem gyakorol. Kijelentette továbbá a román parancsnokság, hogy soha senkinek eszköze nem lesz oly irányban, hogy bármilyen természetű politikai üldözésben részt vegyen, vagy abban segédkezet nyújtson. Bárkik kezdje • nek tehát valamilyen természetű politikai üldözést, a felelősség a kezdeményezőkre fog hárulni. A román parancsnokság működése kizárólag a rend föntartására szorítkozik. Hazautazhatnak az erdélyiek Nagyszeben, aug. 25. A Dácia távirati ügynökség jelenti, hogy az erdélyi lakosoknak Budapestre való hazaszállítására vonatkozó munkálatokat már megkezdték, s a pár nappal ezelőtt Budapesten alakult román biztosító rendőrság főnökét Bancia Jánost, akinek vezetése alatt külön politikai rendőrség is van, avval bízták meg, hogy az Erdélybe utazók iratait alaposan vizsgáltassa meg, nehogy oda nem megbízható és veszedelmes elemek kerüljenek. Budapest élelmezései Nagyszeben, aug. 25. A Dácia távirati ügynökség jelenti, hogy Budapestre naponta három élelmíszerszáliitó különvonat érkezik. A román katonai parancsnokság az ehseg enyhítésére ingyen 100.000 darab kenyeret osztott szét a lakosok között. Élelmezési bizottságok is alakuitak, amelyek a román katonai hatóság támogatásával vidéken is működnek a főváros élelmezése érdekében, — Fényes László él Budapest nek a román hadsereg által történt megszállása után az a hir terjedt el, hogy Fényes Lászlót, Nyíregyháza város képviselőjét, a bolsevista pri békék rettenetes kínzások között ki végezték. Ezt a hirt most megcáfoljuk, amennyiben a napokban levelet kaptunk tele s igy kétségtelen életben van. íny szó e Diríolreformról Nem szenvedhet kétséget az, hogy egy állandó jellegű uj kormánynak egyik legelső cs legmélyrehatóbb gondoskodása tárgyát a föklbirtokre form szőnyegre hozatala fogja képezni. Ezen birtokpolitika mikénti irányításától függ sok megpróbáltatáson átesett hazánk belső békéje, ds szerencsés fejlődése is. A reform keresztül vezetésénél két főszempont kell, hogy a lönti célok elérésének érdekében a kormányt ve zérelje és pedig : egyrészről a termelésnek minél nagyobb arányokban leendő biztosítása, másrészről pedig az önálló berendezkedésre vágyakozó földmunkások igényeinek kielégítésével, a nyugodt és igy eredményes munkálkodás állandósítása. Ezen célok pedig csak ugy lesznek elérhetők, ha a birtokrendezés nem egy hevenyében és csaknem kizárólag elméleti gazdák és nemzet gazdák közreműködésével alkotott törvény alapján történik, de az ország egyes részének speciáiis viszonyait is tekintetbe véve, ugy a hatóságok, mint a való életet közvetlenül ösmerő egyesek is iparkodnak a földművelési kormány támogatására lenni, — melynek nélkülözése bizony a Buza Barna féle törvényben sok helyen tapasztalható. Az 1919. XVIII. néptörvény, mint nagyon jól tudjuk, a viszonyok kényszerítő hatása alatt annyira gyorsan volt megalkotva, hogy nem is lehet csodálkozni azon, ha abba több és a végrehajtásra is kerülő törvényből kiküszöbölendő hiba is becsúszott. Nem szándékom most az egész törvény részletes boncolásába bocsájtkozni. de az ügy érdekében állónak tartom, ha egy pár lényegesebb hibára reámutatok. Egyik ilyen sarkalatos hibának tartom azt, hogy a termelés folytonosságának biztosítását teljesen háttérbe szorítva, úgyszólván egyolda luan csupán a földmunkás nép momentán megnyugtatását túzte ki célul, mely bizony, tekintve az akkori mesterségesen szított izgatottságot és elégedetisnséget, ugyancsak nem sikerült. Másik hibának tartom azt, hogy az igényjogosultságnak annyira tág teret biztosított, misicriat a legtöbb község hatásának legalább tízszeres kiterjedéssel kellene bírnia ahoz, hogy a törvény alapján jelentkezett igény lők bár a legminimálisabb 5 holdas kis családi birtokkal i.s e!iátha*ók lettek volna. Már pedig a nagyobb birtokoknak ilyen arányú elaprózása nyilvánvaló, hogy sem az országos' érdeknek, sem pedig az uj kisgazdák erdekeinék meg nem felelt és csak uj, veszedelmes elégedetlenségre vezetett volna. Egy harmadik hiánya a törvény nek, hogy teljesen nyílt kérdésnek hagyta a tömegesen létesítendő családi kisbirtokoknak a müvelés föltétlenül szolgáló materiális szükségletekkel, főként igás jószággal való m
