Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-08-07 / 173. szám

nyíregyháza, 1019. augusztus 7. * Csütörtök Ara 30 fillér. XL. évfolyam * 173 SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA vAros hivatalos napilapja Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. I KTV - - Tanítóknak félévre 24 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZAltt. TELEFON SZAM 329. POSTACHEQUB 293M Kéziratokat nem adunk vissza. Kommunizmus VI. Ha már az eddigiekben megálla­pítottuk és kétségtelenül bebizonyí­tottuk, hogy a javak kommunizálása természetellenes és kultúra ellenes be­rendezkedés lenne, könnyen levon­hatjuk annak okszerű következmé­nyeként azt a tételt is, hogy a tár­sadalom harmonikus * működésének más, egészségesebb formája alig kép­zelhető, mint az a 'forma, amelyet az emberi fejlődés történetének közel 10,000 esztendős múltjából örököl­tünk, amelyet bátran az emberi fej­lődés természetes kialakulásának te kinthetünk, t i. : a polgári társadalmi forma. Ez, amely a maga tagozódásával, de az osztályok közötti átmenet sza badságánál fogva az ember előtöré­sére, az erők szabad érvényesítésére, a kit-kit megillető elhelyezkedésre teljes és tökéletes szabadságot, ezernyi és ezernyi alkalmat nyújt, amelyben a legalsóbb osztályból a legmagasabb hatalmi tokig való |kndülésre a napi események ujabb és ujabb példákat mutatnak s amely az emberi, a lelki­ösmereti, politikai jogok, a vagyon­és személybiztonság pilléreit hatalma­san kiépített intézményekkel szilárdí­totta meg. Felfogásunk szerint, semmi sem lehet tökéletes, ami emberi alkotás. L)e alig lehet elképzelni emberi ész­szel jobb berendezkedést e földön, amely az egyének milliói közül annyinak tudna megelégedést és bol­dogságot nyújtani és biztositani, mint ez a berendezkedés. Nem akarom mondani, hogy ez tökéletes, sőt alább ráfogok mutatni, hogy hol és milyen fejlődést tartok mc-g szükségesnek, de állitom a kö vetkezőket: A fény erősebben ragyog, ha ár­nyék áll a háta megett. A tenorista éneke tisztábban csen­dül ki, ha bariton, vagy basszus hangok morajlásának mélysége kiséri magas szárnyalását. Az élet folyamának nagy szinfó­niájában mélységek és magasságok, fény és árny, könny és kacaj képe­zik éfc hozzák létre az isteni össz­hangot s ahogy megirta a bölcseimi költő: „Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze" : Nem volna bol­dogság, nem volna öröm és megelé­gedés, ha minden csak boldogság, öröm és megelégedés lenne. Ezeknek édes és kívánatos érzéseit épen az árnyékban jelentkező boldogtalanság, bánat és nyomorúság emelik ki. Szükséges az a nagy szinfóniához, hogy az ember hébe korba szüksé­get, bánatot; lásson és könnyet hul­lasson. Az ebből való szabadulás vágya teszi kívánatossá a boldogsá­got és megelégedést. A nehéz sorból való feljutásnak a vágya acélozza meg az egyéni aka­ratot, az ambíciót, a tetterőt és a küzdelem fűszerezi meg az elért eredmény édes gyümölcseit. A társadalmi élet összhangzatos berendezkedésében is szükség van a tagozódásra. A kis műhelyek mellett a hatalmas gyárakra, a kis birtok mellett a nagy birtokra. Mindegyik nek meg van a maga rendeltetése. Szükség van munkás sorban levő osz­tályokra is, A méhek, hangyák tár­sadalmi berendezkedése teljesen ha­sonló példát állit elénk. A kulturának, szociális fejlődésnek egészséges menete nem is azt kivánja, hogy minden különbözőséget eltöröl­jünk, hogy mindenkit egyforma birka­tipusra nyírjunk, hanem szerény né­zetem szerint a szociális fejlődés azt követeli, hogy az ellentéteket a lehe­tőség szerint mérsékeljük. Ahol a nagybirtok meretei mégha ladják azt a maximumot, amely a nagybirtok rendeltetésének betöltésére elégséges, azt a többletet könyörte lenül le kell amputálni, ki kell venni az eddigi tulajdonos kezéből és széj­jel osztva hozzáférhetővé kell tenni azon ezrek számára, akik mint föld ­mives szegények ez idő szerint föld­del nem rendelkeznek, de akikről feltehető, hogy a kezükre adott föl­dícskét szeretni, raügtartaái fogják s annak müvelésére, gondozására al­kalmasak. Ezáltal nem a boldogtalanok szá­mát fogjuk szaporítani, mint a kqm­munisták akarnák, hogy t. i. a föl­det még azoktól is el vennék, akik­nek eddig volt, hanem egy nagy csomó emberrel szaporítanék azoknak a számát, akik a saját földjüknek rögeit örömmel és boldogsággal ön­tözik a szorgalmas munka verejtékeivel. Az ipari munkások becsületes és odaadó munkáját pedig azzal kell megbecsülni, hogy olyan bérfizetést élvezzen, amelyből nemcsak minden­napi életét tengethesse, hanem az emberi méltósághoz mért tisztes éle­tet folytathasson s amellett még va­lamit meg is takaríthasson, hogy öreg napjaira egy kis tőkét, vagy legalább szerény családi házat sze rezhessen. Szóval a szociális fejlődés feladata ne a társadalmi osztályok közötti harc, ne az osztályok közötti határ­vonalak eltörlése s ez által az em­bernyáj absurd gondolatának megva­lósítása legyen, hanem a nyomornak, a nélkülözésnek kiküszöbölése, a munkásosztályok létminimumának az emelése és a jóllétnek a biztositása­azok számára is, akik eddig abból ki voltak zárva. Ne a magániulaj donnák a megszüntetése, hanem an­nak s az által a megelégedett, bol­dog emberek számának a szaporítása legyen a feladatunk. Ez a fejlődés azonban nem a gyű­löletnek, nein az osztály harcnak, ha­nem csak a kölcsönös megértésnek, a szeretetnek, a vállvetett munkának, az egyéni erők szabad érvényesülé­sének, a gyengék támogatásának s az erősek öntudatos követésének, a szellemi vezetésre hivatottak tisztele tének, a multak tanitó példáiból me­rített okosságnak a levegőjében in­dulhat virágzásnak. ,,A szeretet erősebb a gyűlöletnél," Megalakult Budapesten az uj kormány Szeged, augusztus 4. A Népszava szombati száma közli, hogy pénteken lemondott az egész bolsevista-kormáyy és munkásokból álló tiszta szociálista kormány vette át az uralmat. Az uj kormány szakított a kommunista rendszerrel és többé nem népbiztosokból, hanem miniszterekből áll. Tagjai között vannak olyanok is, akik résztvettek a bolsevista kabinetben is, de exponált kommunisták nem voltak. Olyan miniszter, aki a proletárdiktatúra kikiáltása előtt a kom­munista párthoz tartozott, nem szerepel az uj listában. A kormány tagjainak névsora a következő : Miniszterelnök : Peidl Gyula. Külügyminiszter: Ágoston Péter. Ipari és kereskedelmi miniszter : Dovcsák Antal. Közoktatásügyi miniszter: Garbai Sándor. Igazságügyi mi­niszter : Garami Ernő. Hadügyminiszter : Haubrich József. Nemzetiségi mi­niszter : Knalier József Közélelmezési miniszter: Knittelhoffer Józset, Pénz­ügyminiszter : Miakich Ferenc. Belügyminiszter : Payer Károly. Munkaügyi és népjóléti miniszter : Szabó Imre. Földmivelésügyi miniszter ; Takács József Az uj magyar kormány elnöke: Peidl Gyula tudvalevőleg nyomdász munkás volt és a Berinkey-kabinetben a népjóléti tárcát látta el. Kifejezett ellensége volt a kommunistáknak, akik — amikor a leszerelt altisztek túl­zott követeléseit nem teljesítette — erősen tüntettek ellene. Peidl Gyula a proletárdiktatúra kikiáltásakor teljesen visszavonult a közélettől' Ágoston Péter külügyminiszter a bolseviki kormányban külügyi nép­biztoshelyettes volt. Körülbelül két hete Bécsbe ment és hire járt már ak­kor, hogy nem szándékozik Budapestre a bolseviki világba visszatérni. Dovcsák .Antal elnökhelyettes volt a bolseviki kormányban. Ót akkor választották be már, amikor a szocialisták nagyon elégedetlenek voltak a bolseviki uralommal és követelték, hogy a bolseviki kormányban a kommu­nistákkal szemben a szocialisták erősebben legyenek képviselve. Garbai Sándor a kommunista kormány elnöke volt. Garami Ernő tudvalevőleg nyílt és kemény ellenfele volt a bolsevikiek­nek. O a magyar munkásság reménysége a terror uralmával szemben. Neve­mindennap felmerült. Valószínű, hogy a Kun-rezsim bukásának hírére haza­jön Svájcból, ha ugyan már itthon nincs, Haubrich hadügyminiszter tagja volt a bolseviki kormánynak. Payer Károly belügyminiszter a bolsevikiek egyik leggyülöltebb ellen­fele volt. A bányamunkasok szakszervezetének a vezetője. Ádáz küzdelmet foltatott a Berenkey-kormány idején a bolsevisták ellen akik Salgótarjánt fel akarták forgatni. Miakich Ferenc pénzügyminiszter a vasmunkások vezére. Legneveze­tesebb szereplése az, hogy körülbelül három héttel ezelőtt kijelentette, hogy az iparban vissza kell állítani az akkord-bérrendszert, ami a kommunista gazdasági termelés csődjét jelentette, mert megdöntötte azt az elvet, hogy mindenki egyforma fizetéstjel érdemel, akárhogy és akármennyit dolgozik is. Az uj kormány többi tagjai ismeretlen egyének. Kétségtelen, hogy ez a kormány csak átmeneti, mert a polgári elem nincs bsnne képviselve, holott az entente azt követeli, hogy az uj kormány­ban minden partárnyalat benfoglaltassék. A Népszava szombati száma egyben közli az uj kormány proklamá­cióját, amelyben hivatkoznak az öntudatos munkásság erejére. Ez az öntu­datos erő fogja a rendet és a fegyelmet fentartani és útját fogja állani ugy az ellenforradalmi törekvéseknek, mint a fosztogatásoknak. Budapest terüle­tén a rend és fegyelem fenntartásának a biztosításával Haubrich József had. ügyminisztert bizták meg. Az uj kormány a vidéki lakossághoz is kiáltványt intézett, amelyben bejelentették a Kun kormány lemondását és az uj kabinet megalakulását. Felszólítják a vidéket, hogy minden erejükkel támogassák az uj alakulatot törekvéseiben, mert ez az a kabinet, amelylyel az entente a béketárgyalá­sokat meg fogja kezdeni. Budapesten még pénteken az antant egyedüli képviselője Romanelii alezredes szintén kiadott egy kiáltványt. A kiáltványban Romanelli alezredes, mint az antant egyedüli képviselője Budapest népét nyugalomra és a rend betartasára hívja lel. Felhívja a lakosságot, hogy a kormányt minden intéz­kedésében tamogassa. — Törekedni fogok — mondja Romanelli alezredes kiáltványában hogy az antant Magyarország helyzetén könnyítsen. Még pedig a blokád egész részleges megszüntetésével és a szükséges béke megteremésévet. A kiáltvány alairása a következő; Budapest, 1919 augusztus 1. Romenelli, a budapesti olasz katonai misszió vezetője. (Nagyvárad és Szabadság ) Ari m

Next

/
Oldalképek
Tartalom