Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-08-07 / 173. szám

nyíregyháza, 1019. augusztus 7. * Csütörtök Ara 30 fillér. XL. évfolyam * 173 SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA vAros hivatalos napilapja Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. I

KTV - - Tanítóknak félévre 24 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZAltt. TELEFON SZAM 329. POSTACHEQUB 293M Kéziratokat nem adunk vissza. Kommunizmus VI. Ha már az eddigiekben megállapítottuk és kétségtelenül bebizonyítottuk, hogy a javak kommunizálása természetellenes és kultúra ellenes berendezkedés lenne, könnyen levonhatjuk annak okszerű következményeként azt a tételt is, hogy a társadalom harmonikus * működésének más, egészségesebb formája alig képzelhető, mint az a 'forma, amelyet az emberi fejlődés történetének közel 10,000 esztendős múltjából örököltünk, amelyet bátran az emberi fejlődés természetes kialakulásának te kinthetünk, t i. : a polgári társadalmi forma. Ez, amely a maga tagozódásával, de az osztályok közötti átmenet sza badságánál fogva az ember előtörésére, az erők szabad érvényesítésére, a kit-kit megillető elhelyezkedésre teljes és tökéletes szabadságot, ezernyi és ezernyi alkalmat nyújt, amelyben a legalsóbb osztályból a legmagasabb hatalmi tokig való |kndülésre a napi események ujabb és ujabb példákat mutatnak s amely az emberi, a lelkiösmereti, politikai jogok, a vagyonés személybiztonság pilléreit hatalmasan kiépített intézményekkel szilárdította meg. Felfogásunk szerint, semmi sem lehet tökéletes, ami emberi alkotás. L)e alig lehet elképzelni emberi észszel jobb berendezkedést e földön, amely az egyének milliói közül annyinak tudna megelégedést és boldogságot nyújtani és biztositani, mint ez a berendezkedés. Nem akarom mondani, hogy ez tökéletes, sőt alább ráfogok mutatni, hogy hol és milyen fejlődést tartok mc-g szükségesnek, de állitom a kö vetkezőket: A fény erősebben ragyog, ha árnyék áll a háta megett. A tenorista éneke tisztábban csendül ki, ha bariton, vagy basszus hangok morajlásának mélysége kiséri magas szárnyalását. Az élet folyamának nagy szinfóniájában mélységek és magasságok, fény és árny, könny és kacaj képezik éfc hozzák létre az isteni összhangot s ahogy megirta a bölcseimi költő: „Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze" : Nem volna boldogság, nem volna öröm és megelégedés, ha minden csak boldogság, öröm és megelégedés lenne. Ezeknek édes és kívánatos érzéseit épen az árnyékban jelentkező boldogtalanság, bánat és nyomorúság emelik ki. Szükséges az a nagy szinfóniához, hogy az ember hébe korba szükséget, bánatot; lásson és könnyet hullasson. Az ebből való szabadulás vágya teszi kívánatossá a boldogságot és megelégedést. A nehéz sorból való feljutásnak a vágya acélozza meg az egyéni akaratot, az ambíciót, a tetterőt és a küzdelem fűszerezi meg az elért eredmény édes gyümölcseit. A társadalmi élet összhangzatos berendezkedésében is szükség van a tagozódásra. A kis műhelyek mellett a hatalmas gyárakra, a kis birtok mellett a nagy birtokra. Mindegyik nek meg van a maga rendeltetése. Szükség van munkás sorban levő osztályokra is, A méhek, hangyák társadalmi berendezkedése teljesen hasonló példát állit elénk. A kulturának, szociális fejlődésnek egészséges menete nem is azt kivánja, hogy minden különbözőséget eltöröljünk, hogy mindenkit egyforma birkatipusra nyírjunk, hanem szerény nézetem szerint a szociális fejlődés azt követeli, hogy az ellentéteket a lehetőség szerint mérsékeljük. Ahol a nagybirtok meretei mégha ladják azt a maximumot, amely a nagybirtok rendeltetésének betöltésére elégséges, azt a többletet könyörte lenül le kell amputálni, ki kell venni az eddigi tulajdonos kezéből és széjjel osztva hozzáférhetővé kell tenni azon ezrek számára, akik mint föld mives szegények ez idő szerint földdel nem rendelkeznek, de akikről feltehető, hogy a kezükre adott földícskét szeretni, raügtartaái fogják s annak müvelésére, gondozására alkalmasak. Ezáltal nem a boldogtalanok számát fogjuk szaporítani, mint a kqmmunisták akarnák, hogy t. i. a földet még azoktól is el vennék, akiknek eddig volt, hanem egy nagy csomó emberrel szaporítanék azoknak a számát, akik a saját földjüknek rögeit örömmel és boldogsággal öntözik a szorgalmas munka verejtékeivel. Az ipari munkások becsületes és odaadó munkáját pedig azzal kell megbecsülni, hogy olyan bérfizetést élvezzen, amelyből nemcsak mindennapi életét tengethesse, hanem az emberi méltósághoz mért tisztes életet folytathasson s amellett még valamit meg is takaríthasson, hogy öreg napjaira egy kis tőkét, vagy legalább szerény családi házat sze rezhessen. Szóval a szociális fejlődés feladata ne a társadalmi osztályok közötti harc, ne az osztályok közötti határvonalak eltörlése s ez által az embernyáj absurd gondolatának megvalósítása legyen, hanem a nyomornak, a nélkülözésnek kiküszöbölése, a munkásosztályok létminimumának az emelése és a jóllétnek a biztositásaazok számára is, akik eddig abból ki voltak zárva. Ne a magániulaj donnák a megszüntetése, hanem annak s az által a megelégedett, boldog emberek számának a szaporítása legyen a feladatunk. Ez a fejlődés azonban nem a gyűlöletnek, nein az osztály harcnak, hanem csak a kölcsönös megértésnek, a szeretetnek, a vállvetett munkának, az egyéni erők szabad érvényesülésének, a gyengék támogatásának s az erősek öntudatos követésének, a szellemi vezetésre hivatottak tisztele tének, a multak tanitó példáiból merített okosságnak a levegőjében indulhat virágzásnak. ,,A szeretet erősebb a gyűlöletnél," Megalakult Budapesten az uj kormány Szeged, augusztus 4. A Népszava szombati száma közli, hogy pénteken lemondott az egész bolsevista-kormáyy és munkásokból álló tiszta szociálista kormány vette át az uralmat. Az uj kormány szakított a kommunista rendszerrel és többé nem népbiztosokból, hanem miniszterekből áll. Tagjai között vannak olyanok is, akik résztvettek a bolsevista kabinetben is, de exponált kommunisták nem voltak. Olyan miniszter, aki a proletárdiktatúra kikiáltása előtt a kommunista párthoz tartozott, nem szerepel az uj listában. A kormány tagjainak névsora a következő : Miniszterelnök : Peidl Gyula. Külügyminiszter: Ágoston Péter. Ipari és kereskedelmi miniszter : Dovcsák Antal. Közoktatásügyi miniszter: Garbai Sándor. Igazságügyi miniszter : Garami Ernő. Hadügyminiszter : Haubrich József. Nemzetiségi miniszter : Knalier József Közélelmezési miniszter: Knittelhoffer Józset, Pénzügyminiszter : Miakich Ferenc. Belügyminiszter : Payer Károly. Munkaügyi és népjóléti miniszter : Szabó Imre. Földmivelésügyi miniszter ; Takács József Az uj magyar kormány elnöke: Peidl Gyula tudvalevőleg nyomdász munkás volt és a Berinkey-kabinetben a népjóléti tárcát látta el. Kifejezett ellensége volt a kommunistáknak, akik — amikor a leszerelt altisztek túlzott követeléseit nem teljesítette — erősen tüntettek ellene. Peidl Gyula a proletárdiktatúra kikiáltásakor teljesen visszavonult a közélettől' Ágoston Péter külügyminiszter a bolseviki kormányban külügyi népbiztoshelyettes volt. Körülbelül két hete Bécsbe ment és hire járt már akkor, hogy nem szándékozik Budapestre a bolseviki világba visszatérni. Dovcsák .Antal elnökhelyettes volt a bolseviki kormányban. Ót akkor választották be már, amikor a szocialisták nagyon elégedetlenek voltak a bolseviki uralommal és követelték, hogy a bolseviki kormányban a kommunistákkal szemben a szocialisták erősebben legyenek képviselve. Garbai Sándor a kommunista kormány elnöke volt. Garami Ernő tudvalevőleg nyílt és kemény ellenfele volt a bolsevikieknek. O a magyar munkásság reménysége a terror uralmával szemben. Nevemindennap felmerült. Valószínű, hogy a Kun-rezsim bukásának hírére hazajön Svájcból, ha ugyan már itthon nincs, Haubrich hadügyminiszter tagja volt a bolseviki kormánynak. Payer Károly belügyminiszter a bolsevikiek egyik leggyülöltebb ellenfele volt. A bányamunkasok szakszervezetének a vezetője. Ádáz küzdelmet foltatott a Berenkey-kormány idején a bolsevisták ellen akik Salgótarjánt fel akarták forgatni. Miakich Ferenc pénzügyminiszter a vasmunkások vezére. Legnevezetesebb szereplése az, hogy körülbelül három héttel ezelőtt kijelentette, hogy az iparban vissza kell állítani az akkord-bérrendszert, ami a kommunista gazdasági termelés csődjét jelentette, mert megdöntötte azt az elvet, hogy mindenki egyforma fizetéstjel érdemel, akárhogy és akármennyit dolgozik is. Az uj kormány többi tagjai ismeretlen egyének. Kétségtelen, hogy ez a kormány csak átmeneti, mert a polgári elem nincs bsnne képviselve, holott az entente azt követeli, hogy az uj kormányban minden partárnyalat benfoglaltassék. A Népszava szombati száma egyben közli az uj kormány proklamációját, amelyben hivatkoznak az öntudatos munkásság erejére. Ez az öntudatos erő fogja a rendet és a fegyelmet fentartani és útját fogja állani ugy az ellenforradalmi törekvéseknek, mint a fosztogatásoknak. Budapest területén a rend és fegyelem fenntartásának a biztosításával Haubrich József had. ügyminisztert bizták meg. Az uj kormány a vidéki lakossághoz is kiáltványt intézett, amelyben bejelentették a Kun kormány lemondását és az uj kabinet megalakulását. Felszólítják a vidéket, hogy minden erejükkel támogassák az uj alakulatot törekvéseiben, mert ez az a kabinet, amelylyel az entente a béketárgyalásokat meg fogja kezdeni. Budapesten még pénteken az antant egyedüli képviselője Romanelii alezredes szintén kiadott egy kiáltványt. A kiáltványban Romanelli alezredes, mint az antant egyedüli képviselője Budapest népét nyugalomra és a rend betartasára hívja lel. Felhívja a lakosságot, hogy a kormányt minden intézkedésében tamogassa. — Törekedni fogok — mondja Romanelli alezredes kiáltványában hogy az antant Magyarország helyzetén könnyítsen. Még pedig a blokád egész részleges megszüntetésével és a szükséges béke megteremésévet. A kiáltvány alairása a következő; Budapest, 1919 augusztus 1. Romenelli, a budapesti olasz katonai misszió vezetője. (Nagyvárad és Szabadság ) Ari m