Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-05-24 / 116. szám

Nyíregyháza, 1919. május 24 " Szombat X.L. évfolyam * 116 SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerkesztik: Dr. V1ETÓRISZ JÓZSEF és GERGELY ANDOR felelős szerkesztő Előfizetés: Egész évre 48 K, félévre... 24 K, negyedévre 12 K, egy hónapra 4 K. — Tanítóknak félévre 16 korona. • ALAPÍTOTTA: JÓBA ELEK Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZAM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29558 Kéíiratokat nem adunk vissza. WfXDMK Mindenütt támadnak a román csapatok Erélyes intézkedésekre határozta el magát az antant Visszavonulnak a vörösek miijut 22 'A Nyirvidtk todÓMtőgóM A kis időre szünetelő hadmüve'ete­ket a román csapatok nagy erőkkei ismét, megkezdették; nemcsak saját fronjukon támadnak, hanem a csehektől áivett vo­Dalon is. A több oldalról megirdult tá­rna dissal szemben a vörös csapatok nem tudnak védekezni, m g ott sem, ahol nagyobb erőkkel és há'ran is harcolnak, mert se fegyverük se agyu|öK nincs ele­gendő. muníciójuk ped'g csak alig-alig van, A vörös csapatok kritikus helyze­ték re vaió tekintettel megkezdették a visszavonulást. Miskolc, Síolnok és Hatvan irányában. A Budapesthez közel álló cseh csapatokat antant katonasággal fogják megerősíteni és rövijjesju megkezdik a főváros erődítései elleni hadműveleteket R Az antant ugyanis vígre rendezni kí­vánja a magyar kérdést és az ország vezetését kipróbált emberek kezébe akarja letenni, kiknek pozícióját az antant hatal­mak támogatásával alakítandó magyar hadsereggel kívánja biztositaii. A mindeddig kombinációim vett kor­mány alakulatok nem felelnek meg a valóságnak. Több csoport dolgozik ugyan a magyar kérdés megoldásán, d^ munká­jukat saját iniciativárukból csinálják. A vörösek visszavonulása és Buda­p^sínek rövid időn beliil remélhető meg­szállása lesznek csak a kouszo'idáció első fokai. Miskolcz, 1919. május 1°2 Mint jó forrásból értesülünk, a ro­mán csapatok a vöröseket jóval Ernődön túlra verték vissza. Szolnokot már napok éta megszállvi tartják a román csapatok. A visszavonuló vörösek nyomában előretörő megszálló csapatokat mindenütt a pusztulás és gyász fogadja. A vörös teiTorcsapatok gépfegyverrel és kézigrá­üáttal kényszeritik az erőszakkal besoro­zott és a falukból a frontra kihajtott békés polgárokat, hogy testükkel védjék a Szamuely — Kun Béla uralmát. Meg­félemlítésül a vezető embereket mindenütt felakasztják akár bönös, akár, ártatlan, és amig a faluk férfi népe éle'ét' áldozza a gyűlölt uralomért addig a terror csa­patok mindenéből kirabolják a védtelen népet. A megszálló csapatokat a színmagyar falvak keresztre feszített lakossága sza­badilóként fogadja és a vörösek elől el­hujkált férfi nép elszántan rohanna a vörösek után, hogy elhurcolt hozzátar tozóját kiszabadítsa, hogy keserves verej­tékkel szerzett vagyonának elrablásáért a kínzásokért és az ártatlanul kioltott életért vérbosszút állhasson. Az u onnan megszállott helységek népe egyértelmüieg azt. vallja, hogy a vörös hadsereg te>jesen divergens elemek­ből áll és a véres erőszakkal besorozot­tak 1-esik várják az első kedvező alkalmat, hogy megronlóik ellen fordíthassák a fegyvert. A békekonferencia munkája Nagyszeben, május 22. A békekonferencia a német béke­szerződés elkészitjse után a fiumei kér­dést igyekszik megold mi, meiyet előre­láthatólag az olaszok javára fognak meg­oldani. Ma már Clemenceau sem idegen­kedik ezen megoMastól csupán kijárót akar biztosítani Fiuméhez, Jugoszláviának és Magyarországnak. A bánáti kérdést a szerDek és románok megelégedésére igyek­szik megouijni és remény is van már arra, hogy a szerbek elfogadják a romá­nok álláspontját. A volt monarchia meg­maradt részeinek rendezésével .is készen van már a békekonferencia ás az osztrák delegátusok meghallgatása után, minden bizonnyal meghívják a magyarokat is, csupán Budapest megszállását és az uj magyar polgári kormány kinevezését vár­ják még meg. A áyirof/ltesa. mnjus US A Nyirvidék ím<ióntá;<ii • : Tegnapi számunkban megemlékeztünk már a m>jus 31-iki törvényhatósági közgyűlésről, smelynek első tárgya az alispáni jelentés. A gondosan és nagy avatottsóggal Összeállított jelentés elejétől vegéig a legDagyobb éredeklő­dísünkra tarthat szamot és mint a november áprilisi forradalmi idők hü krónikája egyik for­rása lehet a majdan megírandó történelemnek Épen azért szeretnénk azt egész terjedelmében ideiktatni, de sajnos hely szűke miatt le kell arról mordanunk. Mindazon által néhány i ész­letét közölni fogjuk, mert egy egy deeumeiitu­mai ezek a forradalom hazugságainak és a minden tekintély el.en infrikáló rendszernek. Az alispáni je entés bevezető szavait, va­lamint a iiszadobi események hiteles leírását és egy lehetetlen tónusu belügyminiszteri tá­virat ismertetését közöljük most a követke­zőkben. „Az 1918. december 30 napján megtar­tott törvényhatósági közgyűlés és a közig, bi­zottságnak 1919. február hó ltí napján meg­tartott utolsó ülése óta nem volt alkalmam jelentéssel járulni a vármegye közönsége elé. A kormányhatalom merőben törvénytelen ós Eredményeiben végzetesnek bizonyult intézke­dése ez időtől elhallgatatta, máról-holnapra egy tolvonással eltörölte az fsi vármegye életének e két legfontosabb szervét s e helyzet arra kényszeritett engem, hogy a vármegye életének most lezajlott, talán minden eddigiek között legnehezebb, megpróbáltatásokkal és veszedel­mekkel teljes hónapjait a közgyűlés és közig, lizottság támogatása és ellenőrzése nélkül, tel­jesen magamra ós hü tisztikarra utaltan éljem és szenvedjem át. Most mikor az isteni gondviselés akaratá­ból vármegyénk és lakossága végre kikerült azon veszedelmekből, melyek az utóbbi idők­ben nemcsak nyugalmát, hanem létét és fent­maradását is veszélyeztették, a midón végre módomban állott ismét összehívni a törvény­hatósági bizottság tagjait, első kötelességemnek kellett, hogy ismerjem, beszámolni a törvény­hatóságnak működésűnkről, a vármegyében 1918. október hava óta tragikus gyorsasággal lepergett farradal mi szomorú eseményekről, s e nehéz idők vázlatos történetéről. Ez a történet s illetve jelentés korántsem teijes, el is tér azon szokásos beosztástól, formától és tartalomtól, mely az alispáni je­lentéseket. más normális időkben jellemzi. Hi­ányzik belőle sok adat, kimutatás es statisztika. Az utóbbi időkben teljesen felforgatott közigaz­gatás rendbe hozataláig s a román megszállás óta még helyre nem állott vasúti, posta é3 te­lefon közlekedés teljes helyreáltá'g ugyanis módomban sem állhat megállapítani egy rend­szeres alispáni jelentés összes szükséges ada­tait és mindazt a sok kárt, mely a várm9gye áta 2® fütór,

Next

/
Oldalképek
Tartalom