Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-05-18 / 111. szám

SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Nyíregyháza, 1919. májú? 18 * Vasáraap XL. évfolyam * 111 Szerkesztik: IDr. VIETÓRISZ JÓZSEF és GERGELY ANDOR felelős szerkesztő €lőfizetés: Egész évre 48 K, félévre... 24 K, negyedévre 12 K, egy hónapra 4 K. . Tanítóknak félévre 18 korona. ­S^abQlcsvármegye lakosságához! Az ősi magyar átok, a visszavonás fo­lyományaként — kicszen/edéseit, aljas zakla­tásait és gyötrelmeit tekintve — évtizedeknek tetíző heteken áí, orgiát ült hazánk testén az emberi mivoltukból is kivetkőzött gazok kisded csapata. Megíonto :tan nevezem kisded csapatnak, me;t hiszen az ország lakosainak tömegéhez viszonyítottan alig érdemel figyelmet azok száma, akik a hazugság, telbujtás és lázítás utján a tömegnet színién kisebb részét félre­vezették, a cegy többséget pedig a féktelen­ségben tobzódó terror eszközeivet néma hall gatasra kényszeritették és kinos szenvedésbe taszították. O'giát, olyan alantas fokon álló orgiát ült a tisztességes elem felett e bandita had, amelyhez hasonlót keveset mutat fel a világ­történelem. Hogy a feiburjánzott gaz nagyobb vórvirágokat nem hajtott, s hogy az ártatla­nok lemészárlása írjón megteremteni tervezett vértengeren az állatias érzésekben kéjelgő Nérók nem csolnakázhattak, ez c.-ak az aDtant elhatározásából még idejsben ' bevonult rneg­cizá.'ló csapatoknak köszönhető. Megszűnt ezzel a lelkeket lenyűgöző li­dércnyomás, s nyomban sürge'.őleg beállott annak a szüksége, hogy a romboló munkát felváltsa a hatóságoknak romokat eltakarító s anoak u'ána alkotó munkája, s ezzel meg­kezdődhessék a visszatérés az emberies élethez. Ez a hatósági munka, — melynek alap­jaként ez antant nevében eljáró megszálló csapatok parancsnoksága ismételten j»z 1918. évi október Slike előtt léte-zeit törvényeket és szabályrendeleteket jelölte meg, — helyes megosztás mellett is oiyan terheket és felelő­séget ró minden egyesre, hogy az üresedés­ben levő valamely állás ügykörének betöltése, egy más működési körben egyébként is túl­terhelt egyénre nem volt ruházható anélkül, hogy az illető, — legyen bár közismerten ki­váló s helyén való munkaerő is, —• a kimerü­lés és ös zeroskadás biztos veszélyének ki ne tétessék. A megszálló román kir. csapatok pa­rancsnokát, akinek kijelentései szerint a meg­szálló csapatoknak Szabolcsvármegyét illetően más, mint rendcsinálási feladata nincs, — bi­zonyára e munkamegosztás helyességének el­ismerése is vezethette abban az elhatározásá­ban, hogy az üresedésben lövő főispáni állási­nak megbízás utján való ideiglenos betöltésé­ről gondoskodjék. A parancsnokid tábornok ur felhívásának következtében, a vármegye tisztviselői karának, számos vármegyei bizottsági tag bevonásával tartolt értekezleten alakult ki aztán az a kí­vánság, hogy a főispáni teendők ideiglenes el­látásával csekélységem bizassék meg. Mégbizafásómnak ez a története. Legyen szabad Szabolcsvármegye összes lakosságához intézve szavaimat röviden meg indokolni azon elhatározásomat, hogy — ki­lépve a magánéletből, — miért vállalkoztam az adott körülmények között a főispáni állás ideiglenes betöltésére, s egyben pár szóval. — hiszen ma nem a szavak, da a tettek idejét éljük, — jelezni azokat az irányelveket, ame­lyek engem működésemben vezetni fognak. Figyelemmel arra, hogy, amíg a k keleti vármegyékben a főispáni állásokat a nagyseeb­beni kormányzótanács kinevezés utján töltötte ALAPÍTOTTA : JÓBA ELEK be, addig én csak ideiglenes megbizást nyer­tem a főispáni ügyek ellátására, s hogy az állás betöltésének nem volt előfeltétele, hűség­eskü letétele, továbbá azt is tekintetbe véve, hogy ezidászerint alkotmányos fórum nem lé­tezik, a kényszerítő súlyos helyzet pedig vára­kozást nem tör, s hegy első és fő a célsze­rűségi szempont, a magam részélői nem láttam helyén valónak közjogi szempontok bő !<öpe nyébe burkolózni és ezzel kitérni a súlyos és terhes kötelességek teljesítése alól. Nem tértem tehát ki mert a megnyilvá­nult megtisztelő bizalom felkeltette leikem minden vágyát, hogy e nehéz időkben, ha kell, energiám ttlje3 kimerítése s személyem felál dozása árán is szolgálj ím vármegyém, hazám és lehet mondani szélesebb körök javát is azzal, hogy szembeszálljak a világot rémítgető bolsevizmus veszedelmével, s ezt az ember irtó eszmét jó napidijakért propagáló, felfor­gató elemek mlris megtépázott szárnyait se­gítsek tőből kiirtani s ezzel hoz iájárulni ahhoz, hogy e Niniveihez hasonló romokon majdan felépülhessen egy uj világ, ahol az ott lakók egymást megértve boldogan élhetnek. Politika, liarag, bosszúállás és gyűlölet ebben a munkámban nem fogja lelkemet irá­nyítani. Testvéri, rokoni, baráti kötelékre, ké­résre, rí máRkod.í.sra és siránkozásra elhatáro Zásaimnál figyelemmel nem leszek. Vezcrlona­lom egyedül a tárgyilagos igazság leend Lelkiismeretes és szigorú mérlegelést fogok tanúsítani a bűnösség kérdéseiben Az öntudatosan önző célokkal, vagy go­nosz. számításból, valamint üzietszerüleg el­járó izgatókkal szemben személyválogatás nél­kül évényesiteni kívánom a törvény szigorát. A világháború kínszenvedései által meg­gyötört s erősen megíogy tkozott munkás tár­sadalomnak félrevezetett, megtévesztett, egyéb­ként pedig rosszindulat által nem vezetett tagjaira a felvilágosítás, a megértetés eszkö zei/el kívánok hatni, hogy igy a békés társa­dalomnak továbbra is hasznos tagjai lehes senek. Ezek az irányo'vek fognak vezetni fgyetlen célom elérésében, hogy a — minden életképes társadalom alapját képező — belső rend megalapozható legyen, s kezdetét vehesse egy uj, a világháborúból levonandó helyes szociális elvek figyeiembe-vételével irányítandó békés termelő munka. Egy olyan békés termelő munka, ahol az érdekelteket a megértés s egymás megbecsü­lése fogja egybekapcsolni. Énhez a munkámhoz kérem a vármegye minden polgárának támogitását Nyíregyháza, 1919. májú? 16, Dr. Ujfalussy Dezső, főispán. Bolsevizmus letörése Münchenben A Chem&rceansk jelentik Párisból/hogy Münchent 30000 fegyelmezett kormányhü ka­tona tartja megszállva A városparancsnok Schilling többségi szocialista, volt elemiiskolai tanító. Az Oren tábornok parancsnoksága alatt álló porosz csapatok a ,,Deutschland übőr al­les" hangjai mellett vonultak be Münchenbe. A kommunisták közül 180 at főbe lőttek. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYÍ-ÜT 9. SZAM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. A német békeszerződés Legutóbbi számunkban megirtuk, hogy a német békedelegációnak átnyújtott szerződés szövegét ismertetni fogjuk. Ecen Ígéretnek most eleget is teszünk. Legutolsó távirataink ma arról számolnak be, hogy Brockdcrff ü uitzau Berlinbe utazott és beható tárgyalásokat kell folytatnia a német kormánnyal, mert az antant által megállapított feltételekot elfogadhatatla­noknak tartja. A szerződés szövegét, illetve annak kivonatát az alábbiakban közöljük : A békeszerződés E?y részről az amerikai Egyesült Államok, Angiid, Franciaország, ü.aszor3zág, Japán, mint ezen szerződésben fóhatalmaknak jelölt államok, továbbá Belgium, B^iivia, Brazília, China, Cuba, Eq tádor, G örögország, Guatemala, Haiti, Hedzaa, Honduras, Szibéria, Nicaragua Peru, Lengyel­ország, Portugália, Románia. Szerbia, Horvát­Szlavon ország, Sziám, Gieh-Szlováki i ós Urugay ífinti főhtfalmak csatlakozott szövetségesei;, másrészről pedig Németország — miután a német császári kormány 1918 november 11-én előterjesztett kérelmére a szövetségesek és a hozzájuk csatlakozott államok részéről fegyver­szünet engedélyeztoteit és miután ezen szövet­séges államok, amelyek közvetlen és közvetett módon, fokozatosan háborúba kényszeritteltek az 1914 junius 28 án Ausztria-Magyarország által Sicrbiánafc, 1914 augusztus l én Németország által Oroszországnak és 1914. augusztus 3 án Franciaországnak küldJtt hadüzenettel — kívá­natosnak tartják, hogy a háborúnak véget ves­setek és ezen célból az alábbi határozatokban egyeztek meg: ' Ezen békeszerződés hatályba léptekor a h»;di állapot megszüot. E-ien időponttól kezdve és az ezen békeszerződésben megjelölt fenn­tartásokkal a szövetségesek és a csatlakozott hatalmak Németországgal és a német államok­kal felveszik a hivatalos érintkezést. A népszövetség tervezete A népszövetség szerződése, amely hivatva van a népek között az együttműködést fejlesz­teni és szoknak a békét és biztonságot giran tálni, a következő eiveken alapszik : Bizonyos kötelezettségek elfogadása, mi­előtt a népek háborút kezdanének, — A nem­zetközi viszonyoknak teljes nyilvánossága. — A nemzetközi viszonyok az Igazságra 03 becsüle­tességre való alapitása. — A nemzetközi jog szabályainak szigorú betartása. — A nemzet­közi szerződések szigorú tiszteletbentartása. A népszövetség tagjai: A népszövetség eredeti tagjai a szövetségesek és a hozzájuk csatlakozott államok, továbbá a következő álla­mok, amelyek felhivatván a szövetségbe való belépésre.— két hónapon belül amak minden szabályát fenntartás nélkül elfogadják: Argen­tinia, Chile, Columbia, Dánia, Spanyolország, Norvégia, Paraguay, Hollandia, Perzsia, Salvador, Svédország, Szájc és Venezuela. Mindebből természetesen következik: 1. Hogy Németország nem eredeti tagja a népek szövetségének. 2. Hogy azzá legyen, szükséges, hogy a már a népszövetségben bennlévők gyülekezete kéthar­mad többséggel tagjai közé fölvegye. Határozott biztosítékokat kell természetesen adnia, hogy a meaazetközi kötelezettségeket loyalisan betartja h* tó m,

Next

/
Oldalképek
Tartalom