Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-05-18 / 111. szám

•S i 1919. május 18. ós elfogadja a szövetség által megállapított katonai hatalom és fölszerelés, valamint a ten geri hatalom mérséklésére vonatkozó szabályokat. A szövetségből két éves előzetes bejelentéssel bármely hatalom kiléphet, föltéve, hogy vállait kötelezettségének eleget tett. A szövetségi szerződés kiegészítő határozatait a tagok többsége hozza Az a tag. aki a többséggel hozott határozatot el nem fogadja — kilépettnek tekintetik. A szövetségbői kizárható az a tag, aki elmulasztja a békeszerződésben elvál lalt kötelezettsége, teljesítését. A kizárás azonban csak az összes tagok hozzájárulásával határozható el. A népszövetség határozata: A szövetíég székhelye Genf, ahol a népek szövetségét egy képviselt'i gyűlés reprezentálja Az egyes szö vetségi tagok három meghatalmazottnál többet lem küldhetnek, de miudaa szövetségesnek csak egy szavazata van. Ezen parlamenten kivüt egy 9 tagu tanács alakul a főhatalmak képviselőiből és a szövetségesek képviseleti gyűlése választ melléjük négy-négy állam részéről egy-egy tanácstagot. A határozati kat egylaaE£uú;g keli meghozni, amennyiben a szerződés egyes esetekre kivételt nem tesz. A szövetség székhelyén állandó titkárság allitandó fel. Az eddig szervezett összes nemzetközi hivatalok a népszövetség a la. rendeltetnek. A katonai felkészUlés mérséklése A aépek szövötségének főcélja lévén a béke fenntartása, az egyes nemzetek katonai fölszerelései a minimumra redukalandúk. E tekintetben zsinórméitékül szolgái a nemzet biztonsága, mindíti egyes állam földrajzi fekvésének figyelembe vevésével. Minden egyes államra vonatkozólag a részleteket a Kilencek Tanácsa fogja naogálíapitani és ba valamely állam egy bizenyes keretet elfogadott, azt a Ki.er c*k Tanácsa beleegyezése nélkül át nem lépheti Ez a keret minden 10 évbon felülvizs gáltatik. A szövetség tagjai kötelezik magukat fenntartás nélkül arra. hogy egymásnak felvilágosítási adnak jelenlegi katonai fölszerelésükről, valau int jövőbeli szárazföldi és tengeri katoaai programmjukról. Viták elintézése Biztosítják egymás között a népszövetség tagjai államaik terítteti épségét és jelenlegi politikai függetlenségét. A ízöretség az esetben, ha háború fonyegainí, köteles minden lahetét megtenni a béke fenntarts sára. A fötiikár ilyaa esetben a szövetség valamely tagja által indítványozott tanácsülést egybehívja Micdön vitás •kérdés, amely a szövetséges tagok között felmerül, bíróság elé kerül, amelynek iiétetei végrehajtandók. Amennyiben szükséges, a tanács is fog'alkazik a vitás üggyel. Sommiesetben sem folyamodhat valamely állam a háborús eszközhöz a bíróság, vagy a Tanács döntésétől számított bárom hónapon belül. A Tanács elé tartó-ó vitás ügyek tárgyát képezik a nemzetközi szerződés magyarázása, továbbá ama körülmény megállapítása, amely, ha igazolást nyer, »aga után vonja ez államok nemzetközi felelősségének előtérbe jutását, va'amint az ezen eseményekből következő visszaállitási kötele .zettségnek teljesítésit Ezekben az esetekben a Kilencek Tanácsa i letékes eljárni és a vitás ügyekről jelentést szerkeszteni. Ha a jelentést egyhangúlag elfogadják, a szövetség tagjai kö telezik magukat azon tagokkal szemben, akik a jelentés határozatainak magukat alávetik — a háborútól elállni. Ha a határozatot egyhangúlag meghozni nem lehet, minden e^yes állam visszanyeri akció szabadságát. Ama esetekben, mikor a Kilencek Tanácsa elismeri, hogy a keletkezett vitás kérd-asek elin tézéso a fannálló nemzitközi szabályok szerint az egyes államok szuverén joga — a Tanács ezt a körülményt egyszerűen megállapítja és nem hoz semmiféle határozatot. A Tanácsnak jogában áll vitás nemzetközi kérdéseket a képviseleti pyálés elé vinni. Abban az esetben, ha a vitás kérdés két olyan állam között merül fel, amelyek közül csak az egyik tagja a szövetségnek, vagy egyik se —• felhivatnak ! az illetékesek, hogy vessék magukat alá a Népszövetség határozatának Ha ezt megteszik a rendes eljárás alkalmaztatok. Ha e.'utasitják a felhívást, a Kilencek Tanácsa megteszi a szükséges intézkedéseket a vitás kérdésuek más mólon való megszüntetésére Ha a szövetségnek valamelyik tagja háborút ItezíJ, antikul, hogy a szövetségben vállalt kötelezettségét res- j pektáluái ugy tekintetik, mintha az eges5 sző- i vétséggel szemben akarna háborút, A szeret- j séges államok megszakítják véle a gazdasági \ és pénzügyi összeköttetéseket és a Tanács által ajánlott mórtékben résztvesznek annak a | fegyveres hatalomnak összetételében, amely j szükséges a szövetség tekintélyének biztosítására. A legfelsőbb igazságtevő J biróság A legfelsőbb biróság alakításáról tervezet j készül. A bírósághoz tartoznak miedazon nem- j zetközi vitás kéidéssk, amelyeket a felek eléje j visznek. Minden nemzetközi szerződés csak ugy j kötelező, ha be lesz iktatva a szövetségi titkárságáéi. Olyan nemzetközi kötelezettségek, amelyek ez ujabb határozatokkal össze nem egyeztethetők, megszűnnek. A köve kezűkben a szövetségi szerződés adixiinistra'.iv intézkedéseket tartalmaz, amslyefc a háböru folytán felszabadított területekre és gyarmatokra vona koznak, amennyiben ezeken a területeken olyan népek laknak, amelyek még egyáltalában nem képesek m*gukat kormányozni. Ezeknek a népeknek eme gyámságával a geografiailag legközelebb állók lesznek megbízva és azok, akiknek addigi tapasztalatokból ilyen gyámságra gyakorlatuk van. Mint & népszövatség megbízottja, a gyám-ország kö teles miodan esztendőben jelentést benyújtani a Kilencek Tanácsához, ahel azt külön bizottság vizsgálja Jelül. Hegy milyen tartamú lesz a gyámság — ez az illető nép fej'ődési képességétől függ í A népszövatséí kötelessége lesz örködéi a gyáruolt nép munkás viszonyai és a bsnnszülöttekkal szemben vissikedés felett. Az óp'ummal ós más tilos gyógyszerekkel valö kereskedés szigorúan ellenőrizendő. A közlekedési eszközök szabadsága közegés s^gügyi egyesületek működése tiszteletben tartandó. Németország geográfiái határai Németország határai a következők: Belgiumnál 1® Luxemburgig a r6gi határ. Luxemburgnál BZ 1914. évi határ Franciaországnál az IS70 juniusi határ Lorsmburgtól Svájcig, itt a vámhatárt a Saar terü'et képízi. Svájcnál marad a jelenlegi határ. Ausztriáméi Cseh Szlovák országig az 1914-os határ. Cseh Szlovákiánál az 1914. évbfn Csehországgal és Sziléziával szemben fennállott halár nyugatra egészen a NeuHadtól kelődre emelkedő ponttal. Lengyelországgal szemben a német határ Fal kenburg keleti pontjától kezdődően Fe'sö Szi • lézia és Közép Szilézia határáig Pesen nyugati része a Barisehíg. Dániánál külön h'.tározm?!nyok fogják megállapítani a határt. Európai politikai határozmányek Belgium : Az 1839 évi nemzetközi szerződések hatályon kivül helyezendők. Ezek he iyére lép szövetséges államok és Hollandia részéről Belgiummal kötendő megállapodás. Né metország kötelezi magat ezen konvenciókat elismerni. A v;tás Moresnet területre nézve Németország elismeri Belgium szuverénitását. Lemond továbbá német Moresnetnek a LiegeAix Chapelle orízáguttói nyugatra eső területről. Visszaadja Belgiumnak Eupent és Malmedft, a lakosságnak öí hónapon belül joguk van nyilatkozni és kérni Németországhoz való csa tolá ukat. Luxemburg: Németország LuxamVu-ggal szemben lemond eddig szerződéseken alapúié előjogairól Luxemburg megszűnik a németvámegység tagja lenoi, Németországoak a luxemburgi vasutak felett való fenhatósága szintén megszűnik. Előre is elíegadja Németország a szövetségesek által ezen fejedelemséggel kötendő szerződéseket. A Rajna balpartja: Németország nincs feljogosítva a Rajna talpai-íján, vagy attól 50kslométerre keletre erődítést epiteni, vagy fenntartani. Az itt megjelölt területen nem tarthat katoiai erőt sa. E« a terület katonai gyakorlatok szintére nem lehet, szóval Nsínetország részerői esetleges mozgósítás előkészítése ezen a területen tilos Eien határozmúnyok bármiképpen való megsértése ellenséges magaiartásnak fog tekintetni, mellyel a világbéke megzavarása cóleztatik. A Saar medence: Itt nmgálíapiitaínak előbb azok a területek a melyekre az alábbiak érvényesek. Franciaországnak engedélyeztetik tehermentes teljes éi kizárólagos tuiaj donjoggai, szabad termelési iehetőséggel a medence minden szénbányája ellenértékül a Franciaország északi részében tönkretett szénbanyákért. Megadja ehhez Németország az. összes szükséges garanciákat. A Saar medence lakósairak politikai jogait aílapitja meg a következő pont. 15 esztendőre Franciaországnak biztosítja a politikai és közigazgatási hatalmat ezen a területen A 15 év letelte ntan a lakosság dönt a most megállapított szabályok alapján hovatariozandösága felett. A Siar-modence halárait pontosan körülírja a szerződős Az egész terület 161,(00 hektár, lakossága §47,000 lélek. A banyákat minden tartozékaival, hívatalnekaíval és munkásaival együtt tartozik átadni Németország. A továbbiak a kitermelés biztosítására adandó garanciákról és a vasúti viteldijakrél szOlanak, megállapítván Franciaországnik azt a jogot, hogy ujabb területeket megválthasson, francia iske'ákat és kórházakat berendezhessen és a szénarakat maga állapítsa meg Kiaajátitfis és rekvirálá3 Nemetorszug részére ezen a területen tilos, sőt nem akadályozhat meg Németország oiyan francia intézkedéseket se, amelyek a termelés fokozását és biztonságát szolgálják. A szénbányák kötelesek értéküknek megfelelően rászi venni a meghatározott terület adókötelezettségében. A lakosság megmarad minden joguak birtokában, amit számára az 19/8. Deveiober 11-én érvényben veit törvanyek biztosítottak. Aai pedig a helyi széntogyasztást illeti, Franci ors/,ág köteles aat rendelkezésre bocsátani a fogjasatóknak. A Saar eieáancét öttagú tanács kormányozza, amely a népszövetség á tal lesz kinevezve. Egyik tagj* francia lesz, egy másik tagjí pedig •etu francia nemzetiségű bannszüiö.t A többi három se francia, «e német nem lehet A Saar tanács tlnöke agyuital végrehajtó közege a tanácsnak. A Tanács egy övre neveztetik ki és fslruaáztatik mindazon hatalommal, amelyet eddig ezen területre Németország, Bajorország és Porcjzorizíg együtt gyako eUmk, Az elnök nevezi ki és menti föl a hivaUlnosokat, gyakorolja a közigazgatási és igazságszolgJltatásihatalmat és a íöivéoyek módosítását is eszkö zölheti. A küüöidi kípriseletröl «z elnök gondoskodik és a vámot, adót is az elnök határozza meg, gyakorolván az összes áliamjogekat. A békeszerződés egyéb részei Szomeiu papirinség kényszerít bennünket, hogy a békeszerződés további pontjait egyelőre csak röviden ismertetjük, a követkí :<5kbefl : E'szász Lotbaringiát visszaadja Németország. Ausztria területi épségét a szerződésben foglalt hatarokon belül elismeri Németország és elismeri a cseh tót áüamot is arra a területre is, ahol a Kárpátok dilkeleti részén ruthének is laknak Németország előre elismeri a Bw'gáriával és Törökországgal kötendő szerződéseket. Helgoland erődei leromboltatnak. Lecaond Németország a bresz litovszki szerződésről Németország csak 100,000 főből áJó had sereget tarthat. Az általános hadkötelezettség Eiegsüüaik és helyére 12 esztendős önkéntes, egyhuzamu szogálati idő lép. A hadi flotta a mioimumra rídakalaadó.