Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-05-16 / 109. szám

Nylfegyháxa, 1919. májul 16. * Péntek XL. évfolyam * 109 SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerkesztik: Dr. VIETÓRISZ JÓZSEF és GERGELY ANDOR felelős szerkesztő MHttMM Előfizetés: Egész évre 48 K, félévre... 24 K, negyedévre 12 K, egy hónapra 4 K. Tanítóknak félévre 16 korona. ———­ALAPÍTOTTA: JÓBA ELEK I Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYl-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 139. POSTACHEQUE 29558 Kéziratokat nem adunk vissza. Beszélgetés Maniu Gyulával A Keleti Újság írja: Maniu Gyula dr. a nagyszebeni Consiliul Dirigent elnöke, Bohatiel Leó, a C. F. R. erdélyi igazgatója társaságá­ban a román fővárosba érkezett. Maniu Mihail Popovics műszaki tanácsos vendége volt és szombaton megjelent a királyi palotában is, ahol Ferdinánd király és a ki­rálynő audiencián fogadták. A bukaresti sajtó képviselőit szombaton k6rte magához Popovics szalonjába a nagy­szebeni Consiíiul Dirigent elnöke. Vaituianu tábornoktól, ahová ebédre volt meghiva, 3 érakor érkezett még Maniu Gyula a szalonba az újságírók közé. — Örvendek — kezdi Maniu. hogy a sajtó ily számos képviselőjét láthatom együtt. Kijöttem Bukarestbe. Boldog vagyok, hogy a lemán hadsereg, tisztek és katonák, ugy visel­kedtek, ahogy csak a román hadsereg visel­kedhet. Az azonban, ami bennünket ennél is inkább érdekelt, az volt, hogy láthassuk, hogy viselkednek az uj erdélyi csapatok ? Örömmel jelenthetem ki, hogy ezeknek példás fegyelme zettsége katbnás önérzete mindenben a katona •azmenyi megtestesülése. Száz kilóméternyi előnyomulást tettek esőben és — mondhatom — sokszor mezítláb, hegy feladatuknak meg­felelhessenek. — Hrdély népe — dacára annak, hogy hónapokon át a bolserikiek befolyása alatt veit, mentes maradt ezektől az eszméktől. Az, ami bennünket leginkább meghatott: & városi és vidéki magyar lakosságnak lelkesedése volt az előnyomuló román csapatok fogadásánál. Ez a fogadtatás különken, amelyet tapasztalni nekem is módomban volt, természetes is, mert a magyar lakosság a román katonákat felsza­baditóknak tekinti. Ez a körülmény azonban, a melyet a bolsevisták terrorja vont maga után, mulandó. Nem tételezhetjük föl, hogy a ma­gyarok ilyen gyorsan változtassák meg érzel­meiket. Pedig a magyaroknak csak meg kellene isnerni bennünket és meggyőződhetnének, hogy politikai szövetség velünk megértésben élni. — A Bánátot — amint bizonyára Önök is tudják — részben szerb, részben magyar csapatok tartják megszállva a francia csapatok jelenléte mellett. — Ami Erdélyt illeti, minden ellenállás dacára sikerült az állami élet megszervezése. Ma ez a szervezet mindenhol a legnagyobb megelégedésre működik, a székely falvak kivé­telével, amelyeknek lakossága magyar. A vona­tok és a posta rendesen közlekednek. A gaz­dasági élet a rendes mederben folyik, intéz­ményeink a legjobb eredményekkel dolgoznak, igy például a bányák ma többet termelnek, mmt bármikor a háború előtt. Hisszük, hogy rövid időn belül az erdélyi magyar lakosság is meg fog békülni a helyzettel. Igyekezni fogunk meggyőzni a magyaro­kat, hogy a román uralom szabadságot, igaz­ságot és produktív munkát jelent. — Rövid idő kérdése az agrár relorm életbeléptetése Az erre vonatkozó rendelet már Csaknem kész. Az ügyet a kormányzóta­nács letá'gyalts, már csak egy rövid felülvizs­gálása van hátra és a rendeletet jóváhagyás vé­gett a király elé terjesztjük. Reméljük, hogy ez a reform megfogja hozni a nép megelégedését és ezért is fogjunk az mielőbb megvalósítani. Ezután azonnal a választójogi reform fog kö­vetkezni, amely tág, demokratikus alapon és a gyulafehérvári határozatnak megfelelően épül fel. Ez a reform a maga idejében meg fogja adni a módot arra, hogy a felszabadított terü­letek képviselői is résztvehessenek a törvény­hozásban, amely egy demokratikus Románia alapjait fogja megvetni. A zsidókérdésre tért ki ezután Maniu: — Nálunk a zsidókérdést az 1867-68. évi törvényhozás teljesen rendezte A kérdés az, hogy mi a tervük a zsidóknak az uj hely­zetben V Ezután a román művészek erdélyi fogad­tatásáról beszélt, majd a felszabadított terüle­tek nemzetközi helyzete tárgyában nyilatkozott: — Mi követeléseinket az 1916. évi egyez­ményre alapítjuk. Ez a mi tápaszpontunk. Azok a területek, amelyekről ez az egyezmény intézkedést nem tartalmaz, uj nemzetközi kér dést képeznék. Erdély gazdaságpolitikai irányára vonat­kozóan ezeket mondta a kormányzótanács elnöke: — Mi a feltétlen egyesülés mellett dön­töttünk. Nem törekszünk önálló életre. A közigazgatás decentralizációja magá­ban foglalja ennek a kérdésnek a megoldását is. Mi minden külön kormányzatot felesleges nek tartunk. . . . Most hírtelen egy újságíró kérdése hangzik el: — Szükség van egy uj nemzeti kor­mányra ? — Néhány pillanatnyi hallgatás után Maniu igy felel.: — Az ország haladására szükséges az összes erők egyesítése. Hogy ez milyen formá­ban történik, az a körülményektől függ. Ezután azt a reményét fejezte ki Maniu, hogy viszontláthassa a zsurnalisztákat Erdély­ben. Meleg kézszorítás, néhány barátságos szó még és Maniu távozik, indul a Franchet d'Esperay tábornokkal való randevúra. Állítási lajstromot készítenek 2 21—23 éves román anyanyelvüekről A szatmári román katonai hatóság érte­sítette a polgármestert és a főszolgabírókat, hogy Szatmáron a Ferencz József laktanyá­ban, a volt Ergenzungbezirks kommandó (5, gyalogezred) helyiségében a szatmári/ sorozási kerület parancsnoksága Szatmár központtá, felállíttatott. Ezen kerülethez tartoznak Szat­már, Nagykároly és Zilah városok, továbbá a következő járások: Szatmárnémet, Gsenger, Nagykároly, Erdőd, Fehérgyarmat, Mátészalka, Zilah, Zsibó, Tasnád, Szilágycseh, Csákigorbói Nagyilonda, Nyírbátor és Ligetalja. A rendelet utasítja a polgármestereket é3 szolgabirákat, hogy a legsürgősebben készítsenek állítási laj­stromokat az 1896., 97. ós 98. évben született román anyanyelvű egyénekről. Továbbra ís szünetel az áram­szolgáltatás Nyíregyházán Éppen egy hét mult el azóta, hogy Nyíregyházán a villanyvilágítás szünetel és tétlenségre vannak szorítva a mal­mok és valamennyi villamos berendezésű üzemek is. Minden nap várja a lakosság a helyzet javulását, pedig még erre ma sincs kilátás, mert Nyíregyháza szénellá­tását csak a nagyszebeni kormányzóta­nács intézkedésére tudja biztosítani a vili amossági részvénytársaság. E.sele Gusztáv igazgató a tegnapi napon Debrecenben járt, hogy napi két waggon szenet kapjon a villanygyár a nyíregyházi fűtőház szenéből. Hossza­sabban tárgyalt ez ügyben Jouescu, a máv. széliügyek intézőjével, ki kérésére azt a választ adta, hogy ő nem utalhat ki Nyíregyháza részére szenet, ellenben a nyiregynázi román térparancsnokság forduljon a nagyszebeni kormányzóta­nácsnoz, hogy ez utasítsa a debreceni intézőseget a Nyíregyháza részére szük­séges szén kiutalására. Most az a.ispán ez ulon igyekszik a világításhoz szüksé­ges szenet biztosítani. r. v-9-vwvn r / _ Hivatalos jelentés május 12-ről: Keleti front: Járőrök és előőrsök közt kölcsönös tüzelés. Nyugati front; Az ellenség megkí­sérelte Tiszadob és Tiszafüred irányában a Tiszán való átkelé&t, azonban gép­fegyvertüzzel visszaverték. Ugrón Gábor a jövő embere A Nagyvárad a legutóbb érkezett párisi lapok nyomán írja, hogy francia körökben jövő emberének Magyarországon Ugrón Gábort az Eszterhózy kormány volt belügyminiszterét tartják. Minden valószínűség amellett szól, hogy Ugrón mellett a Sváizban tartózkodó And­rássyék csinálnak hangulatot. Ara 20 fillér,

Next

/
Oldalképek
Tartalom