Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-02 / 50. szám

2 .NYIJRVIDEK 1919. máraius 2. ŐssseMvjik a aemaet­gyíilési Irta: Szatmári Mór. !tylr«tj)iáí&: március 1. IA Nyirvidék tudóUtógáM.) A népkormány elhatározta a nemzetgyű­lés összehívását. Az ország belügyi és külügyi helyzetének mérlegelése után jutott a népkor­mány erre a nagyfontosságú elhatározásra. A nemzet közvéleményének is tisztába kell lenni azzal, hogy a nemzetgyűlési választások meg­tartása — a forradalom által megteremtett népuralomnak alkotmányos alapokra való he­lyezése valósággal nemzeti életkérdés. A vá­lasztások nehézségei ma is meg vannak, — amint meg voltak akkor, mikor a népkormány elejtette a választások elrendelésére vonktkozó tervét. De ezzel szemben az ország belső rendjének és külügyi helyzetének összefiiződő életérdekei aek megóvása immár föltétlenül szükségessé teszi, hogy maga a nemzet jut­tassa kifejezésre a forradalmi átalakulásra vo­natkozó szabad elhatározását. Az ország még mindig forradalmi álla­potbán van. Abban marad mindaddig, mig a népkormány nem támaszkodhatik a nemzeti akaratot kifejező alkotmányosan létre jövő nemzetgyűlési többségre. A nép örvények meg­hozatalának mostani módját a forradalmi álla­pot kényszere teremtette meg. — Ezt a módot meg kell változtatni. A nemzet ugyan magára nézve kötelezőnek ismeri el a néptörvényeket, mert a hatalmat bizal­mának egész teljességével ruházta rá a nép­kormányra, ezt csak ideiglenesen tette addig, amig a legszélesebb körű választói jog gyakor­lása mellett meg nem alakult a népuralmat alkotmányosan kifejező nemzetgyűlés. Az or­szág belső rendje és nyugalma, melynek egyik feltétele törvényhozói hatalom által egyfelől^ védett, másfelöl megkövetelt, termelő és alkotó' munkának az egész országban ugy a dolgozó polgár, mint a dolgozó munkásvilág részéről leendő általános fölvétele megköveteli, hogy rend, még pedig alkotmányos rend legyen az ország kormányzása terén is. Ma még az államfői méltóság is csak ideiglenes. Magát az államformát vagyis a köz­társaságot is a nemzetgyűlésnek kell véglege­sen megállapítani ne mondhassa senki, — hogy nem volt módja a szabad vélemény nyil­vánításnak az ország államformájának megha­tározása dolgában. Ne mondhassa senki, hogy a forradalmi tagy átalakulás nem teremtette meg valósággal a nemzet életében a népura­lom szuverenitásának teljességét. De még sokalta nagyobb jelentősége van a nemzetgyűlés összehívásának külpolitikai okokból. Nyilvánvaló, hogy a békekonferencia, mely dönteni fog sorsunkról, nem hozhat igaz­ságos Ítéletei rólunk, de nélkülünk sem. Ha meg nem hallgat, nem ismerheti meg igazságainkat nem ismerheti fel azokat a nagy jelentősegü európai érdekeket sem, melyek hozzáfüzödnék ahhoz, hogy Magyarország ne legyen itt egy megnyomorított, szétmarcangolt s ezeréves tör­ténelmi jógiitól megfosztott, életérdekeiben, jövendő gazdasági és kulturális fejlődésében veszélyeztetett ország, — hogy ne legyen itt egy elkeseredett, igazságtalanul elnyomott nem­zet, — mely sohase nyugodhatik bele a rajta hatalmi erőszakkal elkövetett rettenetessógbe. A világ jövendő békéjének, amelyre a békekonferencia törekszik, örökös háborgatója maradna itt a jogait és szabadságát, igazság­talanul elvett területét visszaszerezni törekvő magyar nemzet lázongó hangulatábaa és kitartó elszántságában. Da ezeket az európai jelentő­ségű szempontokat meg kell érteni a sorsunk fölött döntő európai nagy bírósággal. Evégből módját kell ejteni annak, hogy az uj magyar államot, a forradalom által teremtett uj ma­gyar országot az entente hatalmak elismerjék s vele közvetlen érintkezésbe lépjenek. A bé kekonferencian szószólói vannak a cseheknek, szerbeknek, románoknak, akik országunk testét szétmarcangolni, ezeresztendős "birtokunkon osztozkodni, a magyar nép millióit uralmuk alá hajtani törekednek, csak mi vagyunk vé­dők és képviselők nélkül az él«tönk, sorsunk, jövendőnk fölött való döntésnél. Az entente hatalmai Magyarország hely­zetét, múltját és hagyományos törekvéseit, mostani szerencsétiemégét nem ismerik. Ellen­ségeink festenek rólunk hamis képet s mi foj­togató izgalmak között vonaglunk, mert tehe­tetlenek vagyunk Az entente nyilván azt hiszi rólunk, vagy nem tudunk, vagy nem akarunk alkotmányos berendezkedést, anélkül pedig nem juthatunk elismertetéshez, nem juthatunk idején való diplomáciai képviseltetéshez A nemzetgyűlés összehívása egyszerre megváltoz tatja ezt a képtelen és keserves helyzetet. A nemzetgyűlés összehívása után az entente nem zárkózhatik el előttünk. Nekünk sem szabad tovább késlelkedni, — mert egész jövendőnk van kockán. E?eknek goodos és alapos mérlegelése után hozta meg határozatát a minisztertanács. Nyugodtak lehetünk afelől, hogy a népkormány megtalálja a választások megtartásának azt a módját, amely mellett a területi megszállások ellenére is megnyilvánulhat a népakarat. A népre hárujon majd az a feladat, hogy a vá­lasztásoknál a maga akaratával' szentesítse a forradalom fenséges céljait, kifejezve azt az elhatározását, hogy minden erejével meggyő­ződésének minden szilárdságával meg akarja teremteni igazán a maga számára a demokra­tikus, szabad ós független, uj Magyarországot. 1 kormánybiztos fofmentése Nyíregyháza március 1. \ A Nytrmdéi tudósitójátóL) Murányi László dr. kormánybiztos még február elején kórt6 i kormánytól fölmentésót, mivel nem értett egyet a kormánynak ama rendelkezésével, amely megszünteti a törvény­hatósági bizottságokat az eddigi összeállitásuk­ban'és eltiltja a törvényhatósági és képviselő­testületi közgyűlések tartását. Eme rendelkezés ellen a szabolcsi kormánybiztos előterjesztéssel is élt és mivel nem fogadták el előterjesztését, levonta a konzekvenciát és fölmenté3ót kérte. Tegnap érkezett le a vármegyéhez a bel­ügyminiszter értesítése arról, hogy a kormány elfogadta a lemondást és Murányit a kormány­biztosság alól buzgó szolgálatainak elismerése mellett fölmentette. A belügyminiszter a fői­mentéssel egyidejűleg közhasznú tevékenységé­ért köszönetét fejezi ki Murányinak. A távozó kormánybiztos minden kétséget kizáróan nagy és értékes szolgálatokat tett ugy a forradalom előtt, mint a novomberi nehéz napokban. Igen nagy és érdemes része volt a rend helyreállításában és három hónapos kor­mánybiztosságához hatalmas munka fűződik. A kormány elismerését és a belügyminiszter köszönetét valóban kiérdemelte éppen ugy, mint a vármegye közönségének háláját. A hiba ott volt, hogy Murányi a balra való menésben nem tudta követni a kormányt és ezért hagyta el helyét. Sokat, hasznosan dolgozott és ha las­sabb is az előrehaladása annál, mint ahogyan a forradalom eredményeinek a biztosítása ér­dekében szükséges, kétségkívül aagy érdemeit elvitatni nem lehet. Murányi László dr. utódát még nem ne­vezték ki. Eddig Kiss Roland és Hegymegi Kiss Pál neve került forgalomba. Ugy tudjuk, hogy döntés ma lesz. — Felhívás. Felkérjük a nyíregyházi és Nyíregyháza határában lakó földmunkásokat, hogy a földmunkás csoport helyisége ben szerdán és szombaton 6—12 ig és 2—6 ig tagok fölvé­tetnek Vay Ádám n. 13. A vezetőség A földbirtok reformja Irta: BOCK BÉLA. oki. gazda IV. Számításba jöhet kisajátítás alá ha jogos igénylők az igényüket fenttartják és gyakorol­ják a 3 uradalom (Csutto 110D9 k. hold), eset­leg egy két kisebb birtok, mely csak azért ke­rül a kisajátithatók közé, mert tulajdonosuknak másut is van birtoka s tulajdonosok esetleg nem a nyíregyházi határban levőt óhajtják meg­tartani. A város helybeli birtoka nem jön külö nösébb számításba, zöme legelő, erdő és ut, illetve város fejlesztésre hivatott terület, me­lyek úgyis e törvény céljaival egyező célokra szolgáltak eddig is, Miután a felsorolt 3 uradalom a 11009 k. holdból vissza tarthatja a törvény által kisajá­títástól mentes területet csupán kb. 6—7 k. holdas és azon aluli térületek juthatnak igény­lők kezére, amely kiterjedés kedvezőnek mond­ható. Óhajtandó volna a városi korlátolt jöve­delmi fogyasztók részére községi vagy szövet­kezeti termelésnek birtokon való (baromfi te­nyésztés, sertéshizlalás, tehenészet, méhészet, téli főzelékek és gyümölcs konzenvek előállítá­sával) s az uj birtokosok termést feldolgozó, — értékesítő — és beszerző szövetkezetekbe való szervezése. Az nem igen remélhető, hogy uj birtoko­sok a nekik jutó birtok részt, egyénileg kihasítsák és tulajdonjog néikül egy tagban örök haszon­bérletben vegyék ki, bár lehetséges. Az uj birtokokon, ha a helyes irányban fejlődő gazdasági élet törvényei szabadon ér­vényesülhetnek, a legbelterjesebb és ésszerűbb gazdálkodási rendszernek kellene kifejlődnie, amely valószínűleg elfogtórni némileg a jelen­legiektől r— kissé egyoldhiu is lesz az eddigi, mindeni arányosan fejlődő nagy üzemek helyett, de ha az emberi tunyaság nem hatalmasodik el — bőséges jövőt igér az akadályok leküz­dése utáa. A nagy haszonállatok helyét, mig újból elszaporodnak, a 3ertés, baromfi foglalja el — talán még a házi nyul is előtérbe kerül — esetleg a juh és kecske is ideiglenesen. A mé­hészet fellendülhet bár akácz helyett tarlóvi­rágra szorul egyelőre, az igy elmaradó tarló­hántás más előnyeit csökkentve. A trágya kezelés éf emésztő gödör ren­des kezelésének s evvel a bőséges trágyázás­nak végre feltétlenül el kell következnie, az ugyanilyen műtrágyázással együtt. Uj kisebb szántó és talaj mi velő gépekre — kisméretű orsi szalma és tengeri szár tőző (feltáró) készülékekre lesz szükség. Ha a konzerv gyár megnyílik és hazai szakerőkkel nemes készítményekre tér át mint I randü aszalványok, gyümölcsizek, finom zöld­ség konzervek, és később kész ételek cukrozott gyümölcs, nagy szolgálatot tehet — s ugyan­ilyen hasznot szerezhet Ezzel kapcsolatban faiskolák gyarapodása is szükséges és várható. Tatán a rengeteg faanyagok emésztő kerí­tések virágzó és esetleg olyan, amilyen gyü­mölcsöt hozó bokrokkal való helyettesítésével is jó volna már megbarátkozni, ott ahol ennek helye van. rVtWVVVVfVWVVVDTVVWVVVVWWWVfV***** Városi Szi nház-Mozgó. Péntek Szomhat Vasárnap Hanny Weisse szereplésével „Bűnös asszony" Szenvedés regénye 4 felv. Kovács Ernő szövet és kelengye üz­letét ideiglenesen a Váradi Bé a férfi ruha üzlethelyiségében megnyitotta. 317—20

Next

/
Oldalképek
Tartalom