Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-02 / 50. szám

1919. március 25 JNCyíkfidék. 7 Ipitsuk fii u állami Uaitóképxő-intéMtit (A Munkástanács figyelmébe) Az államnak a nyíregyházi tanítóképző-intézet ügyében a várossal kő',ölt szerződése értei méhen a varos az állami tani1 tóképző intézet építkezésére a Kótaji-utca és az Erdősor találkozásánál, az erdő sarkán a Városmajor mellett megfelelő telket biztosit. Ennek fejében az állam köteles a-tanítóképző-intézet felépítéséről a békekötés után, két éven belül gondoskodni.. A külpolitikai események most azt sejtetik, hogy a végleges békekötés juiius bóra várható. A szerződés értelmében tehát az állami tanítóképző-intézet felépítésének 1921 nyarára kell befejeződnie. Szociális és kulturális szempontok sürgetik az építkezések azonnal való megkezdését. A kétemeletes intézetnek s a'hozzátartozó helyiségeknek felépítése igen jelentékeny számú munkásnak adna több havi munkát. Az Országos Munkatanács öt milliárdot szán közgazdasági és kulturális építkezésekre, hogy munkaalkalommal csökkentse a fenyegető, következményeiben országos pénzügyi és szociális válságot ígérő munkanélküliséget. Kívánatos, nogy az előirányzott munkálatokból a vidéki városok is részesüljenek és azokból Nyíregyháza is kivegye a rá arányosan eső részt. Már most meg kellene tehát indulnia annak a mozgalomnak, amely a háború előtt már költségvetésijén is biztosított nyíregyházi állami tanilóképző-intézet felépítését nyomban szorgalmazná. A tanítóképző-intézetekre a közoktatás készülő reformjának szellem éhen a jövőben rendkívül jelentős, sokoldalú és magasszinvonalú oktató es nevelő munka vár. A terv szerint a képző-intézet az egységes középiskolákból ágazó szakiskolák egyike, a paedagógiai szakiskola lesz, ahová mindazok belépnek, akik bármely fokon nevelő munkások akarnak lenni. A tanári pályára is a paedagógiai szakiskolán út vezet az ut, bogy a jövő tanárembere több éven át foglalkozhasson a nevelőmunka elméletével és gyakorlatával s azt a kis gyermek pszichéjének megfigyelésével, a kis gyermek nevelése, oktatása elveinek és methodíjsának tanulmányozásával kezdje meg. A korábban kezdett elméleti és laboratóriumi lélektani tanulmányok, gyakorlati paedagógiai megfigyelések és tanítások inkább biztosítani fogják az e.gyetemen befejeződő tanulmányok szakszerűségét, mint a mai magyar tanárkérdés, amely nagyrész tudósokat nevelő egyetemen történik. A tanítóképzőknek tehát a jövőben ínég inkább, mint a múltban, megfelelő épületre és felszerelésre íesz szüksége. F. tekintetben a háború előtt közvetlenül épült modern tanitóképiiőintézetek, mint a lévai, a kolozsvári kész, tervekkel szolgálhatnak. Egy ilyen, laboratóriumokkal ^ megfelelő tantermekkel és tanári szobákkal, internátusi termekkel, la kásokkal gyakorló elemi iskolával és gaz-, dasági épületekkel ellátott, bútorokkal^ ta-. nitási és gazdasági eszközökkel, zenesze-, rekkel stb. felszerelt nagyszabású intézet ipari életünk minden ágát több hónapon át foglalkoztajjja. A munkába állilolt fanitóképző-intézei és internátus több kisegítő alkalmazottnak állandó foglalkozást és megélhetést biztosit. Az internátus ellátása többeknek biztosit 'áruszál litást, az intéh zettel kapcsolatban meginduló kertgazdaSág, méhészet stb. pedig a város többterinelését fokozza. Nagy nyomatékkal sürgeti az intézet felépítését a lakáskérdés is. Ma a tanítóképző-intézet és a vele kapcsolatos internátns a város különböző helyén 4 igen tégas bérházban van elhelyezve. Ewki mind felszabadulnának. Felszabadulna továbbbá az igazgató lakása is, aki szintén az intézetben nyerne elhelyezést. Fmellelt nz intézet lakást biztosítana nagyobb kisegítő személyzetnek is. Kulturális szempontból égető szükség az intézet mielőbbi felépilése. A tanilóképző-intézet a ma rendelkezésre álló bérházakban magasszinvonalu, intenzív képző munkát minden tanitó buzgósága mellett sem végezhet nyers fizikai akadályok miatt. A növendékek ma pl. a Széchenyi-utVa végéről gyalogolnak a Vay Ádám-utca yegutoísó házáig és ezt az utat naponkint négyszer teszik meg. A vesztett fizikai leró a szellem frissességének és cselekvő fcrejének a rovására van. E mellett a növendékek még egy utat megtesznek: szállásuktól az élelmezési vállalkozó házához, meri az intézet helyiségek hiányában mfaga nem gondoskodhat az élelmezésről. A tanítás munkáját a felszerelések hiánya nehezíti. Felszerelés pedig csak az uj intézetben várható. Ma az állami tanítóképző-intézetek leg többje, a modori, lévai, iglói, máramarosszigeti, kolozsvári, zilahi, dévai, székclykereszturi, temesvári, csáktornyai megszállás alatt van. Ezek sorsa bizonytalan 'Hisszük ősi határaink meghagyását, de nemzetiségeinknek adott közigazgatási és .tanítási autonómia következlélien ezek közül a képzők közül valószínűleg csak egykettő marad meg magyar nyelvűnek. A meg nem szállott magyar nyelvterületén Nyíregyházán kivül Jászberényben, Kiskunfélegyházán, Budapesten, Pápán. Csurgón, Aradon van még állami képző. Nyilvánvaló, hogy a nyíregyházi tanítóképző mihamarabb történendő kiépítésére . országos kulturális érdekből is sürgős szükség van. A tanítóképző-intézet építkezésének ügyét felkarolás céljából ezekben ajánlom a Munkástanács és a város érdekeltségének szives figyelmébe. Téger Béta. Szocialista gyűlések a vármegyében Kyíregtfbáza. máreiu* l {A Nyirvidik tudfoiMédtól.) Szabolesvármegye több községében tar tottak népgyüléseket a napokban a szocialista kisgazdák és földmunkások. Gáván Erdélyi pártelnök megnyitó beszéde után Weisz Zoltán tartott előadást a szervezkedés szükségesBégéről utána Répánszky András a politikai helyzetet ismertette. Dr. Mikita Sándornak a párthoz intézett „Nyílt levele" kapcsán foglalkozott a népgyűlés a „Kisdazdapárt"-nak Nyíregyházán rendezett népgyűlésen történtekkel. A népgyűlés megállapítja, hogy azon a nemzeti lobogón sérelem nem esett, miután a történtek kizárólag az annyira gyűlölt korona ellen irányultak. Majd [Weisz Zoltán, Simon, Erdélyi felszólalása után a népgyűlés határozati javaslatot fogadett el melynek értelmében a gávai szociáldemokrata-párt a nyíregyházi párttal magát azonosítja es elitéli dr. Mikita Sándort, aki a „Kisgazdapárt" népgyűlésen jelenvolt és a royalista tüntetőkkel szemben elitélő szava nem volt. Oroson szintén nagy népgyűlés volt, amelyen a gyűlés kimondotta, hogy nem engedi magát félrevezetni „Kisgazda" címen agitáló politikai szélhámosoktól, hanem mindannyian belépnek a szociáldemokrata pártba. Gégényben zászlóavatást tartott a szociáldemokrata-párt szwmete hatalmas népgyűlés keretében. A Nyíregyházáról ott járt előadó egy órás beszédben foglalkozott a szociáldemokrácia igazságosságával a gégényiak élénk helyeslése közben. A lelkes tömeg kimondott* határozat ilag, hogy a szociáldemokráciától magát semmiféle csalafintasággal eltánteritani aem hagyja. Vaján mintegy 600 ember jelenlótébeu a pártszervezet népgyűlést tartott, amelyen ugy a kisgazdák, mint a földnélküliek egyhangaan odanyilatkoztak, hogy megmaradnak a Msoeiáldemokrácta zászlója alatt. Azután megalakították az orsaáges toigazdák é* földmunkások helyi anoportíftt. Vjllatkoiat A Nyirvidék folyó évi február Miki Márnában mégjelent az „Éhségaendülés a nyíregyházi fogházban" c. cikkben a felügyeletem alatti fogházra vonatkozólag néhány téves adat közöltetett, melyek alkalmasnak látszanak arra, hogy a közönség előtt a fogházat ueut felelő világításba helyezzék. Ezért a sikkben foglaltakra a kővetkező megjegyzéseket teszem : Előre bocsátom, hogy a zendülésben, ha ugyan annak lehet nevezni a lármázást, ordit

ást és ajtóütögetést, — kizárólag a katonai bíróságok itélkezese alá eső í2 katona fogoly vett részt. Ezek a Kassáról ide költözött hadoszt álybiróe ág foglyai kik részint Kassáról szállíttattak ide, részint itt lettek letartóztatva és egyszerűen behelyeztettek a fogházba anélkül, hogy élelmezésük megfelelően biztosíttatott volna. Ezért ők is a fogház által láttatnak el élelmezéasel a polgári foglyok részére igen nagy nehézségekkél és nagyon szűkösen beszerzett élelmi cikkekből. Ez az élelmezés lényegileg most is ugyanoly minőségű és msnynyiségű, mint a káboru előtt volt. Csak a kenyéradag kevesebb. Most naponként 28 dekagramm. De esak a polgári foglyok részére. A katonai foglyok a katonai foglár utján 70 dekagramm kenyeret kapnak. Tehát jelentékenyen többet, mint a polgári foglyok. E mellétt pontosan megkapják a polgári foglyok réezére előirt főtt ételt. Sőt ezenkívül a katonák ugyancsak a katonai foglár \tján még külön vacsorát is kapnak (kolbászt, pörköltöt, szalonnát, kávét.) Ez a vacsora maradt el a kérdéses este mert nem lehetett beszerezni. Ezért lázongtak a katonák, míg ugyanakkor a polgári foglyok megadással viselték sorsakat. Valótlan, hogy Kovács főhadnagy ur megállapította volna, „hogy a rabok éheznek, nem kapnak elegendő és rendes ételt." Ily megállapítást a főhadnagy ur nem is tehetett. Velem együtt járta be a zárkákat és éppen arról világosította fel a katona rabokat, hogy követelésüknek és lázongásuknak semmi alapja ninee. Ami pedig az ételt illeti, az elegendő éa rendes. Szt naponként több illetékes tényező vizagálja meg. Ep ugy valétlan az az állítólagos megállapítás is, „hogy a legtöbb rib piszokban szemét közt lakik, igen soknak alig van ruhája és némelyek csupán alsóruhában, mások pedig pasztán egy köpenyben vannak." Ily megállapítást szintén nem tett a főhadnagy ur. A zárkákat a rabok maguk takarítják, naponként többször is. A tisztaság tehát elsősorban rajtuk múlik. A zárkák tisztasága, ahhoz képest, hogy a megfelelő eszközöket és szereket most alig lehet beszerezni, megfelelő. Piszkot éa szemetet nem talált ott az adatokat szolgál-