Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-09 / 33. szám

Nyíregyháza, 1919. Február 2. • Vasárnap XL. évfolyam, * 33. POLITIKAI NAPILAP W&IS&m JMTT Stift tS A CZABOLCSÜEŰTB! TAWTÖ«rraÜLBT HIVATALOS KÖZLÖNYI Letartóztatott budapesti e!lenforrada!márok Törvény a köztársaság árulói ellen ftbrvét a Hletékís helyről értesüifisk, hogy az atóbhi napikban a közelet több ismert személyisége ellen a köztársaság elleni mozgalom rniatt feljelentés érkezett. Bár a köztársaság védelméről szó ó törvény­javaslat már fcétz volt, a lorminy szük­ségesnek tariotta megá lapítani, hogy a feljelentésben felhozott adatok igazuk e. A mai nap folyamán többeknél, akiknél elegeiidő gyanítok forgott fmn házkuia­<á-t tarto'tak. K^ziü* UrmánC/y Náudor, Deí-stwfy Emil. Károly i József Batthányi Líjos pró'ok Hacsak G^za. Toiucsáuyi p;ter. Kertész iőhádr avy, Dezsilla Nán­dor ügyvéd. Miites Ármiuné gióíné, gróc Bethlen L-tván és Neszlényi Bobért mi- | imzteti osztálytanácsos, A házkutatás ( A békekonferencia jétruÁr f {A Ny+viMk tmiómi*)átói.) Párisi jelentés: Wilson amellett fog­lalt állást, hogy a népszövrt-é^i tanacs kilenc tagtól álljon és pidi* a nagyha­talmaknak öt a kis nemzetekmk ped g négy képviselőjük legyen. R gaszlodik hozzá, hogy három el­lenkező szavazat elegei dő legyen, hogy a h&táiozamak uljat állja. E/.en rendel­kezés a kis n» mzeteket kárpo oíná a nagy­hatalmak fölényével szemben. A tanacs állandó sz khelye Biüssél vagy Genf lesz. Wilson kijelentette L <yd Georgenak,*hogy amilyen gyorsan lehet \ issza foj térni Paiisha. Remélhe'ő eg négy héten belől résztvthel a tanácskozásokban. M geg>ez­tek, hopy WiUon távolléte a'att is tart­hat énekezlelet a konferencia, azonban a bizottságok Wilson megérkezése után beterjesztik j-lentéseibet A japánok ki­jelentették, hogy az értekezleten Európát érdrklődő tárgyalásokon nem vesznek részt. • A párisi népszövetségi bizottságban befejezték és írásba foglalták a tervezet nyolc szakaszát. Azt tervezik, hogy mind szon alkalmakhoz, amikor a világ béké­jét komoly veszedelem fenyegeti össze fogiák hivni valamennyi nemzetet. Másik rendelet lesz, hogy minden nemzet, ame­lyik háborút indit, köteles tesz a nép néhánynál negatív volt, többeknél azon ban kon prornitáló iratokat talahak. A rendőrség négy embert őrizetbe vett. Tegnap es'e hat órakor miniszter­tanás volt, amelyen elfogadták az igaz­ságügyin ni zter javaslatát, amely a n> 4p köztársaság védelmétől intézkedik. Min denki, akmek caehkm^nye arra irányul, fcogy az államtormit erőszakkal megvál­toztassa tiz évtől tizenöt évi fegyházzal, bünteti. Aki a köztársasági államforma ellen lázit vagy politikai célzatul meg­támadja, elbnoe mozgalmat szervez vagy szervezet, öt évig lerjidhető fegyházzal büntettetik. E ekben az ügyekben az egész ország t'TÜ (fiére n4>ve kizárólag a buda­pesti büntetőbíróság és esküdszék Ítél­kezik. akaratát valamilyen formában megkér­dezni. A weimári n^mzetgj ülésen ma dr. Dávidot 374 szavazattal a nemzetgyűlés elnókevé választották. Trolsta a magyarok melleit Badaprt?, ftbrtMT 9 ÍJ Nytrvuiik tudatuojat-il.) Bernből jelentik: A szociáiista kon­ferencia mai ülésén Trolstra felszólalt és kijelentette » csehek töiekvését. hogy a kiatrbb égeket akaratjk ellenére gazdasági és történelmi igények cimén meg akar j*k tartani a c»eh állam kötelékében, uem fogadj A el. Bváapsit. f bruár CA Jt&rvidék tudoműyMói.) Berlinből táviratozzák hogy a szo cialista kongresszuson fölszólalt Bucbin­ger éa megállapította, hogy Tótország ezer esztendeje alkotórész* volt Magyar­országnak. önrendelkezési jogot követel Tótország számára, de éles szavakkal kritizálja a cseh csapatok erőszakosságait Felsőmagyarországon, hi népszavazásra kerülne a sor, a tótok feltétlen Magyar­ország mellett maradnának. Megállapítja, hogy E délyben hárommillió magyar, kilencszázezer német és kétmillióki euc­százezer román él. Buchinger a magyar köztársaság igazságos érdekeinek védel­mét kérte. In 20 m Lakásép to a! c'ó Nyíregyházán Az iparszövetség értekezlete Mylregyhiu* /«W»«r a. iA vhM* Ltkásinsép, munkanélküliség, épi kezés. As elt-ó kettő itt ül a nyomunkon, segíteni raj­iu« a harmadikkal lehelne és mégis, a v.iroa álial megindítani szándékolt, de • gyelőre meg a tanú mányozas sfadiumaban J.|. d/.ö ki-lakas­épi ö akció az. amely a f n i kt-rdesek megol­dása fel«, a leghalványabb renwiy-ugarat bo­c-áija. Félő, Ixgy nem történik ezutou semmi, vagy csak elkésve Mo-t arról értesü'ünk, hogy „Szabolcs­megyei Iparook Szövetsége" holnap vezetőségi üie-,én s/obd kerül az ügy, még pedii; a sze­gedi építési akció sz> llemeben. Szegeden ugya­nis azt terveztek, logy a műnkön Iknlífcfgbt a és a lakasin-é^ben segítendő, reszvenytur-asA* pot alapítaiak és a reszvenyjcgyíésre nyoma­tékosan le hivjak a habomban migva^yorioso­dott pog;irui>at. Jellemző azonban, hogy ezek sztgtdi fetnnzdagod ittdk, minő nemiöródotn­.'éggel logndtak a ÍL'lhiv.isf, amelyet a tze^tdi Nemzeti TaunCá, a Munkástenács a Keres­kedelmi fe* Ipar-amara bocsátottak ki. A szegedi Munkástanács azonban nem hagytn ennyiben a dogot. A ,.Il »zepitö r. t.'* metjalakiias.it foltosnak taríj-i és e^y ujabb felhívást bocsátott ki. az elsoiöl egészen elütő hant;on, amikor megállapitia, hnpy az első fel­hívás süket fülekre lalalt. Tovább i;y folytatja: ..Ennek következtében a Munkástanács kenyte* len elhaíryni az eddigi m>diö kiserletezésstl és arra ti^y«>lmeyleti a t«rlóz)>odúkat, (t i. a rész­vényjegyzéstől taitó'kodókat.) ho^y rendelke­zésére üllanak az es/kö^ök, hogy végsőkig ül­dözze őket, hogy életüket mesrkeseritne, cselek­vési és mozgási ízabüdságukat meggátolja Továbbiakban a saját lársadatmuk ellensegenek is nevezi a részvéinj gv/éstöi vonakodokat éa hirom nt>pi haladékot adrak a ié:zvényjegy­zésre, melyet ha megtagadnak a vagyonosak még ezu'án is. arra az esetre olyan c-elekvest ht-hez a szegedi Munkástanács kilátásúba, amely ..borzasztóbb lesz a fizetésnél is." Egy polgári epitési setiónak megindítása itt is fontus Hd|azt a „Szabolcsmegyei Ipaio­sok Szöreisége" szóvá teszi és énntkezest ta­lál ebben a tárgyban a Néptanaccsal, mi is helyeselni tud,uk. m^rt ami ma a lakaskérdés­ben. a munkanélküliség doli&ban Szabolcsban is fennáll és aminők a jövfire mutatkozó vi­szonyok, ezek csakis energikus éo tesi akcióval lecnenek szánaihatók. A szegedi polgárság nemtörődömségét nem ismerj ik és nem is ért­jük meg, mert mi ugy ismeijük ami po'gársá­gunkat, hogy egy hasonló részvénytársaság megblakitásaiól nem tartózkodnék, jgy nalunfe a szegedi eresebb hangot nem is kell hasz­nálni sem. Minthogy a lakásínségen segíteni Nyíregy­házán elodázhatatlan szükség, a „Szabolcs­megyei Iparo-ok Szövetsége" actióját és annak eredményét feszült érdeklődéssel kíséri e város polgáraaga, d* főként ipari Aa munkástarsa­daima. . j >• ».-;.) . j ... u-.t i j írii inii <ir i

Next

/
Oldalképek
Tartalom