Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)
1919-02-09 / 33. szám
Nyíregyháza, 1919. Február 2. • Vasárnap XL. évfolyam, * 33. POLITIKAI NAPILAP W&IS&m JMTT Stift tS A CZABOLCSÜEŰTB! TAWTÖ«rraÜLBT HIVATALOS KÖZLÖNYI Letartóztatott budapesti e!lenforrada!márok Törvény a köztársaság árulói ellen ftbrvét a Hletékís helyről értesüifisk, hogy az atóbhi napikban a közelet több ismert személyisége ellen a köztársaság elleni mozgalom rniatt feljelentés érkezett. Bár a köztársaság védelméről szó ó törvényjavaslat már fcétz volt, a lorminy szükségesnek tariotta megá lapítani, hogy a feljelentésben felhozott adatok igazuk e. A mai nap folyamán többeknél, akiknél elegeiidő gyanítok forgott fmn házkuia<á-t tarto'tak. K^ziü* UrmánC/y Náudor, Deí-stwfy Emil. Károly i József Batthányi Líjos pró'ok Hacsak G^za. Toiucsáuyi p;ter. Kertész iőhádr avy, Dezsilla Nándor ügyvéd. Miites Ármiuné gióíné, gróc Bethlen L-tván és Neszlényi Bobért mi- | imzteti osztálytanácsos, A házkutatás ( A békekonferencia jétruÁr f {A Ny+viMk tmiómi*)átói.) Párisi jelentés: Wilson amellett foglalt állást, hogy a népszövrt-é^i tanacs kilenc tagtól álljon és pidi* a nagyhatalmaknak öt a kis nemzetekmk ped g négy képviselőjük legyen. R gaszlodik hozzá, hogy három ellenkező szavazat elegei dő legyen, hogy a h&táiozamak uljat állja. E/.en rendelkezés a kis n» mzeteket kárpo oíná a nagyhatalmak fölényével szemben. A tanacs állandó sz khelye Biüssél vagy Genf lesz. Wilson kijelentette L <yd Georgenak,*hogy amilyen gyorsan lehet \ issza foj térni Paiisha. Remélhe'ő eg négy héten belől résztvthel a tanácskozásokban. M geg>eztek, hopy WiUon távolléte a'att is tarthat énekezlelet a konferencia, azonban a bizottságok Wilson megérkezése után beterjesztik j-lentéseibet A japánok kijelentették, hogy az értekezleten Európát érdrklődő tárgyalásokon nem vesznek részt. • A párisi népszövetségi bizottságban befejezték és írásba foglalták a tervezet nyolc szakaszát. Azt tervezik, hogy mind szon alkalmakhoz, amikor a világ békéjét komoly veszedelem fenyegeti össze fogiák hivni valamennyi nemzetet. Másik rendelet lesz, hogy minden nemzet, amelyik háborút indit, köteles tesz a nép néhánynál negatív volt, többeknél azon ban kon prornitáló iratokat talahak. A rendőrség négy embert őrizetbe vett. Tegnap es'e hat órakor minisztertanás volt, amelyen elfogadták az igazságügyin ni zter javaslatát, amely a n> 4p köztársaság védelmétől intézkedik. Min denki, akmek caehkm^nye arra irányul, fcogy az államtormit erőszakkal megváltoztassa tiz évtől tizenöt évi fegyházzal, bünteti. Aki a köztársasági államforma ellen lázit vagy politikai célzatul megtámadja, elbnoe mozgalmat szervez vagy szervezet, öt évig lerjidhető fegyházzal büntettetik. E ekben az ügyekben az egész ország t'TÜ (fiére n4>ve kizárólag a budapesti büntetőbíróság és esküdszék Ítélkezik. akaratát valamilyen formában megkérdezni. A weimári n^mzetgj ülésen ma dr. Dávidot 374 szavazattal a nemzetgyűlés elnókevé választották. Trolsta a magyarok melleit Badaprt?, ftbrtMT 9 ÍJ Nytrvuiik tudatuojat-il.) Bernből jelentik: A szociáiista konferencia mai ülésén Trolstra felszólalt és kijelentette » csehek töiekvését. hogy a kiatrbb égeket akaratjk ellenére gazdasági és történelmi igények cimén meg akar j*k tartani a c»eh állam kötelékében, uem fogadj A el. Bváapsit. f bruár CA Jt&rvidék tudoműyMói.) Berlinből táviratozzák hogy a szo cialista kongresszuson fölszólalt Bucbinger éa megállapította, hogy Tótország ezer esztendeje alkotórész* volt Magyarországnak. önrendelkezési jogot követel Tótország számára, de éles szavakkal kritizálja a cseh csapatok erőszakosságait Felsőmagyarországon, hi népszavazásra kerülne a sor, a tótok feltétlen Magyarország mellett maradnának. Megállapítja, hogy E délyben hárommillió magyar, kilencszázezer német és kétmillióki eucszázezer román él. Buchinger a magyar köztársaság igazságos érdekeinek védelmét kérte. In 20 m Lakásép to a! c'ó Nyíregyházán Az iparszövetség értekezlete Mylregyhiu* /«W»«r a. iA vhM* Ltkásinsép, munkanélküliség, épi kezés. As elt-ó kettő itt ül a nyomunkon, segíteni rajiu« a harmadikkal lehelne és mégis, a v.iroa álial megindítani szándékolt, de • gyelőre meg a tanú mányozas sfadiumaban J.|. d/.ö ki-lakasépi ö akció az. amely a f n i kt-rdesek megoldása fel«, a leghalványabb renwiy-ugarat boc-áija. Félő, Ixgy nem történik ezutou semmi, vagy csak elkésve Mo-t arról értesü'ünk, hogy „Szabolcsmegyei Iparook Szövetsége" holnap vezetőségi üie-,én s/obd kerül az ügy, még pedii; a szegedi építési akció sz> llemeben. Szegeden ugyanis azt terveztek, logy a műnkön Iknlífcfgbt a és a lakasin-é^ben segítendő, reszvenytur-asA* pot alapítaiak és a reszvenyjcgyíésre nyomatékosan le hivjak a habomban migva^yoriosodott pog;irui>at. Jellemző azonban, hogy ezek sztgtdi fetnnzdagod ittdk, minő nemiöródotn.'éggel logndtak a ÍL'lhiv.isf, amelyet a tze^tdi Nemzeti TaunCá, a Munkástenács a Kereskedelmi fe* Ipar-amara bocsátottak ki. A szegedi Munkástanács azonban nem hagytn ennyiben a dogot. A ,.Il »zepitö r. t.'* metjalakiias.it foltosnak taríj-i és e^y ujabb felhívást bocsátott ki. az elsoiöl egészen elütő hant;on, amikor megállapitia, hnpy az első felhívás süket fülekre lalalt. Tovább i;y folytatja: ..Ennek következtében a Munkástanács kenyte* len elhaíryni az eddigi m>diö kiserletezésstl és arra ti^y«>lmeyleti a t«rlóz)>odúkat, (t i. a részvényjegyzéstől taitó'kodókat.) ho^y rendelkezésére üllanak az es/kö^ök, hogy végsőkig üldözze őket, hogy életüket mesrkeseritne, cselekvési és mozgási ízabüdságukat meggátolja Továbbiakban a saját lársadatmuk ellensegenek is nevezi a részvéinj gv/éstöi vonakodokat éa hirom nt>pi haladékot adrak a ié:zvényjegyzésre, melyet ha megtagadnak a vagyonosak még ezu'án is. arra az esetre olyan c-elekvest ht-hez a szegedi Munkástanács kilátásúba, amely ..borzasztóbb lesz a fizetésnél is." Egy polgári epitési setiónak megindítása itt is fontus Hd|azt a „Szabolcsmegyei Ipaiosok Szöreisége" szóvá teszi és énntkezest talál ebben a tárgyban a Néptanaccsal, mi is helyeselni tud,uk. m^rt ami ma a lakaskérdésben. a munkanélküliség doli&ban Szabolcsban is fennáll és aminők a jövfire mutatkozó viszonyok, ezek csakis energikus éo tesi akcióval lecnenek szánaihatók. A szegedi polgárság nemtörődömségét nem ismerj ik és nem is értjük meg, mert mi ugy ismeijük ami po'gárságunkat, hogy egy hasonló részvénytársaság megblakitásaiól nem tartózkodnék, jgy nalunfe a szegedi eresebb hangot nem is kell használni sem. Minthogy a lakásínségen segíteni Nyíregyházán elodázhatatlan szükség, a „Szabolcsmegyei Iparo-ok Szövetsége" actióját és annak eredményét feszült érdeklődéssel kíséri e város polgáraaga, d* főként ipari Aa munkástarsadaima. . j >• ».-;.) . j ... u-.t i j írii inii <ir i