Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-09 / 33. szám

t WLff.l. Xmm ^íímviiij^L 1919 február 9 A Jása Muzeum fs'Iesztése Néprajzi Osztály felállítása «>lre»jrBa«». f'buár 8 lA NyurmÁít tüdőmktfaíftf.) A JApp Múzeum vezetőségének az alis páni hivata ho'. benyuj'ott s a nnu»um fejleszíesere voriHtkozó előterjesztéséből a fcöretkezőket kö/.öijük: Kezdi ttől fogva ősrégészeti muzeumunk, hogy é etkep»s legyen, j-lenlegi állapotban nem maradnat. hanem a megkezdett, falapon több oldalúvá fejlesztendő, tehát masabb, általa nosabb színvonalra. Erezte, tud a ezt muze ununk nagynevű megalkotója is, melyet elete vége felé irasaiban ki is tej-zatt, hogy , gyüj teményünk nem lehet ei*y oldalú csupán ős rógeszeii, hanem nepi&mei, tei inészetrajzi, ipar xsüveszeti, képzőművészeti es eiekiye UiU aeum is.' L°gc8gyobb szükség van első sorban mu íeumuiik néprajzi osztálylyal való bovitesére, nepraj/.i tárgyak ö-s egyojtesére. mely a j-l^n állapotuk mentül túzetebenb, pontosabb leírása vezet bennünket a mu t biztosabb, igazabb megösmeresétiez. Tudósaink vallják, hogy , az ösregeszet ariyxgmannyisega töredékes és szegény, ugy. hogy az alapon még nagy vonásaiban sem lehet ar. ő.-köpet megrajzolniVirchow mondja: ,. az ö^kor emberének megf>j eséhez csak az élí> ember megfigyelése ryuji hatja a helyes felfogás módját." Fontos a neptár^yai mak összegyűjtése azért is. hogy pzaltal a népet a maga megósraerésehez vezessük. Ha látj

e a tnxga készítette, hiszrulta tárgyainak megoe csüiesét, könnyebben megér i a földből előkerült s a rég múlt idők ősemberének mmdn uapi tárgyait s így azt jobban togja tuiui értékelni, becsülni. Varmegyénkből egyetlen olyan tárprunk sincs, mniy népünk foglalkozásáról, detiióJja ról. szépérzékerői nyújtana bizonyságot akar a múltban, akar a jelenben. Nem is gondolt senki néprajzi visszonyaink alakuhsával, néprajzi tárgyaink összegyűjtésével Ha vetetlenül mégis esett lóla szó, az felületes ós öilet.-z-rü volt, kevés bozzáérléstel I/y eshetett meg azután, hoty a nagy Szabolcsvái megyet az ezredéves kiállítás fa'ujaban a Borsodbol átszakadt matyók lakta Tiszapolgár kepvis he ós az ugyanezen évben készüli varmegyei monogrwpaia is T szapolgár Lépét és viseletét mutatja be színes táblákon, mint varmegyénket jellemző lypust és ruházatott Különös. Iio^y a Migyar Nt-m/.e i Mnzeum Néprajzi Osztalya se öriz vármegyénkből jellegzetes hasznal«ti eszköz vagy mas néprajzi tar.yat. Nem szerepel vármegyénk Hermán 0 to : ,A magyar halászat" cimü nagy munkájában stm. pedig akkor itt a Nyírben a valóságos „Cíerio országában" és a R-tköz páká-zvikig.tban — nem is szo va a varmegyeket eszakfelol köiüivevö Tisza halászataról — sok szerszám, fogási mód és szo kás megmenthető l«tt volna S félő, hogy a Nagy Aitöld most folyamatban levő feldolgozá sanal, népraj/.i felve'elenel is igen gyengén, egyoldalúan méltányoltatunk, mert vármegyénk lözelmu tját és jelemet fcliüntető tárgyaink nincsen k, népünk eszejírásit, nyelvét jellemző 6ajalsngai, szoknyái és lelkivilágának megnyilatkozásai rsszegyüjtetlenül, szé szórva kopnak, fogynak, fe ejtödnek napról-napra mindjobban. Égetően szükség van azért a mentől gyorsabban való összegyiijtesre, mert a népraj i tá-gyak a modern eszm k mindent átalakító korszakában a rohanó korral kivesznek, kiese Télidnek és különösen a hosszú ideig tartott háború s>ülte siükség és inség következtében legnagyobb részt elhasználódtak, alkal ódtak s ha most a legutolsó porcban setn mentjük meg a még megmaradt ujegmentheiőt, soha se pótolhatjuk nagy mulasztasunkat Ha nem is mindent, egyet mast ma még megmenthetünk, holnap talán már késő. Ös-ze kell gyűjtenünk mindazokat a tár gyakat, melyek népünk foglalkozásához tartóz nak vagy tartoztak, melyeket magok készítenek használnak, nem pedig gyárilag allittatnak előezer számra. Általánosságban összegyüjtendők | az ösíoglalkozáa tárgyai: a halászat, vadászat, sokféle szerszámai ; a pásztor építménye. be rendezése, az állattenyésztéssel járó babonák és eszközök. A földművelés összes ágai ; szántás. vetós, aratás, tengeri hántás, szírét, nád végás, méhészet, dohánytermelés tárgyai; a háziipar: gyékény szalma fozfa len kender fonás szerszámai és produktumai. Település: falu neve, nevének régi értelmezése, régebbi térképe, nemesi jobbágyi község, dülőbeosztás, falureszei. Építkezés: telek és hártypus megallapitasa, mellek épületek. Épitkezé.-i módok C-árda témplom, mtiom temető, harangtab, fejf.k Ríhazat: vászon és bőrruhák Népi mesterségek : gubás, szűcs, szürszabó, magyarszabó, csizmadia, takács stb egész ieltara, szabasi minták és remekek. Táplálkozás ' ételek készítése, sorozat, reggeli, ebeb, vacsora, kenyérsütés. Készségek: pipa, dohányzacskó, bot. fokos. b<lta. kampó, sarkanytyu, csiholó acél stb N"pelét: születés, gyermekkor, házas ság, betegség, htlál, a mindennapi élet és ünneplésekre vonatkozó tárgyak éa ezekhez fűződő szokások De nemcsak a tárgyielhnograpbia dirabjait gyüj jük egybe, hanem a nép hagyomanyainak, szóbeli, szellemi ré°zét is A népköltés, népnyelv, nepzenfl, további a néphit és babonás szokások csopor j tba tartozó költői ós népr&jni érdekű emiekeket. Az összegyűjtésnél gondolni kell a vár megyénket annyira jellemző nemesi kariak őri/.te, ma már bizonyara nem sok számban levő, különböző kora és izlésü bútoraira, hazai és külföldi keram kai tárgyaira ; a megyei éa patriarchális elet képeire, a neuiesr családok kimagasló lói fiainak, asszonyainak arckepeire, a kedélyes vig élet szülte versekre, mond kákra a leveles ládik sokat mondó lakó iásaira, melyek uzy művelődés törieneti szempontból, mint ereklye tárgyak egyaránt értékesek be csesek. A gyűjtés már megindult s ugy tudjuk, hogy vármegyeszerte mind többen és több m szegődnek e rendszerés alapon keresztül viendő munka szolgálatba. Megssiiat a syiregykáai képviselőtestület 9TÍrngfH'iS.\

t fbruár 8. \A Nyirvídtk tuMmbháUil.) Január 31 én ült együtt legutóbb Nyíregyháza város képviselőtestülete és ez az ülése volt a legutolsó enn»k a képviselőtestületnek Az 1919. évi nyolcad k magyír népiörvény m gszünte te a vá osi képv.selőtestü eteket, amelyeknek marad siga, a benne ülők egyéni étdjkei, kapzsiérdtíkeltségei már régen sehogysem illettek etbe a forradalmi világba. A nyíregyházi képviselőlestiilet megszűnt, nem ül össze többé Az a kétszáz városatya, akik eddig sorsát intézte ennek a városnak, akiknek kegyétől, jókedvétől és hingulatától annyi mindöa fii/g és olyan sokszor függ annyi minden, ezentúl épen olyan közönséges polgára ennek a városnak, mint a többi negyvenezer. A nyolcadik néptörvény, illetve 8z ezzel kapcsolatos be ü^ymlniszteii rendeletet most vetie kézhez Nyíregyháza város tanácsa. A városaak először az volt a terve, hogy a volt képviselőtestület tagjait a po'gárniester értekezletre hivja össza és ezen közli velük a néptörvényt. Közben azonban történt a székesfehérvári eset és bár niacs aggolalomra mégis, hogy a Utsztát is elkerüljék egy esetleges kísérletnek, elállottak ettől és elhatároztak, hogy a polgármester határozatilag togja értesíteni a volt városatyákat, hogy megszűnt a képviselőtestület. Cz a határozat a napokban megy ki ós a képviselőtestület búcsúztató beszéd és zAlI visszi a sem niba. t ;ye és a — A Nyírvidék számára irta : — Bizony László, L Badapeot, február 9 [Fővárosi mwnkatárm*nlaóij Fehérvármegye törvényhitósági bizottsága az ismert határozatában élesen szembehelyezkedett a köztársasági koraunnyal és avval & szellemmel, amely a forradalommal diaddraasan utat törve uj korszakot hivatott megalap JZDÍ. F hermegyeben ez a határozata az eddig tapasztalt halk szavú ellenforradalmi törekvések mellett az e sö, mely erősebo hangot ütött meg és nyilvánvaló, hogy mikor a vár megye hasonló alias oglalásra szolitott a társtörvenyhH'óságokat eg\ban zaszlóbo tásra ia kesiült Épen azrrt érdemes, sőt szükséges közelebbről is megvizsgálni, hogy kik azok, akik zászlót bontotUk az tllenioiradalomnak, milyen folduől csírázott ki ez és honnan rekrutálódiak a katonak. A vizsgálódás oly tanulságokkal szolgál, amely megérdemli a különoe figyelmet Fehérvár megye egyike a p r txelei ce lanfundiumos vármegy»-kntk. A du án tuli varmegyékbea fgyebnent is túlteng a lotifutidium, az óriási hitbiiomanyok, az egytiázi és grófi birtokok egytelöl, másfelől a ret.entő földéhség és nincstelenség a jellemvonása a dunamulliaknak. Hatszáztizenöt nagyoirtok a Du idnan háro anullókétszazezer katasztrális hóidat köt le mág p?dig a következő magosztásban : kétezer holdas birtok ketszázötvenkilenc van és felölal háromsza2hitvanharomezernégyszá< hatvan holdat, t«z.ezer ho d js b riok keuzazkdancven vaa és felölel egymil io ketszazöiezernegys/.azhatvaa holdat, tízezer holdon felüli birtok hatvanhat van és felölel egymiiliótWszazharmincezerkétszáznegyvennyolc hold<t Ö szasen a hatszaztizenöt birtok hárommil i jszazkilencvenkileneezernég\s ázhatvanégy hold Enellett eltörpül a közép birtok is hiszen a Dunántul az összes száztól ezer holdas birtoka nem tesz ki többet kilencszázötvenkilencezer holdnál. E minden aranyt fölulmuló tultengésében Fehéi megye vezet Fehervármegye vezetó nagybirtokosainak jegyzékét ö^s/eailitottain. amely a következő: József főherceg Alcsuth 9068 ho d Metternich Sándor Pau'ina hercegnő ü4f>3 hold, Batihányi LMJOS gróf 7772 hold, Ciraky Antal gróf 9587 hold, D ssewífy Au-él gróf Ctakvar 2143 nold. Eszteiházy Bela gróf 39.0 hold, E-teihazy Feiencné 1208 hold, Eszterhá^y Moiic grot Csakvar 25 ho d Eszterházy Pal prof 49ö8 hold. Győri Teréz 4937 hold. Hidik Jánosné 4055 hóid. gróf Hunyadi Karoly né 1609 hold. gróf Karatsonyi Jt-nőné 1U56 hold. Lonberg Henrik 2000 hold, Meráa János gróf 4ö32 ho d, Meran Janosue 10.629 hold. Náda-dy Tamás prof 10 414 hold, Poppenhémer Sziegfiied 5065 hold, Sigr«y Antal grót 1318 hod, Szap-iry Lá zló grót 4724 hold, Széchényi Vikior 24'JO ho d S^őgyen Maricb LnszlO 4916 hold, Wimpffer Simon 8530 hold, Wunpffer Szigtried l8 208 hold. Zichy Aladár prof 2418 hold Z chy A^ost tróf 3110 hold, Zchy Kduir 1580 hold, Z chy János grof 19867 hold. Z chv Nándor 40í9 ho d, Zichy Nepumok János 65 '3 hold báró Springer Mária 5020 hod Trau tenberg Frigyes 4395 hold. Balog Lizár 1171 hod Csapó Vilmos 13U0 hold, C íllery Sai dor 1044 hold. Domokos Géza 1545 hold Dreher Antal 14995 hold, Dréhor Jenő 4Ö34 hold. Hordi An al 1103 hold. Ivánka Ltszló 1688 hod, Kégl Dezső 2235 hold. Lika Dezső 23-'5 hold Paizs Gyula 1196 hold, Sárközi Aurelné 1477 hold, Szitányi Béla 1009 hold, Szhma István 1910 hold. Talián Vt mos 1222 hold Varadi Lajos 1214 hold, Vojnicb Gezané 1467 hold Ő szesen 250 570 hold és Az egyházi birtokok közül a natyobbak itt következnek : Az érseki és a püspöki birtot'ot 28^6 hold, a káptalan és a papnevelők birtokai 14 602 ho d, az apátságok, a prépostságok és a szerzetesrerdek birtokai 36 382 hold, a templomi és a lelkészi birtokok 3420 hold, összesen 57.290 hold. íme ez a lati.uadumos Fehér vármegye, amely ma hangadó.