Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-11-19 / 264. szám

lytreKyházA, isis. uovember 19. * Kedd tXmX #riolj*m * 264 *rám. POLITIKAI NAPILAP A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ÉS A SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE i M' i^m Ma a* jio AI— Előfizetés: Egész évre 32 K, félévre... 16 K, negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. . Tanítóknak félévre 10 korona. ALAPÍTOTTA JÓBA ELEK ! Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. telefon szam postacheque Kéziratokat nem adunk vissza. Szombaton szállja meg az antant Budapestet Blttaptetj nafmber 19 IA Njrtrttddk tvfomiéjtklk Szombaton 11000 főnyi antant ka­tonaság érkezik Budapestre, hogy meg­szállja a fővárost. Az Est értesülése szerint 21-én ér­kezik az első megszálló hadosztály Bu­dapestre Újvidékről, ahonnan tiz napon * <ifiw.a it »É a it«i>mi» AJK át naponta tiz vonatot indítanak Buda­pestre. A francia csapatokat Pathé tá­bornok vezeti. Először egy 8- 9000 főből álló hadosztály, majd egy lovas­d ;ndár, vrgül egy gyarmati ezred ér­kezik Budapestre. Később még két had­osztály érkezik a fővárosba. Nyíregyháza népe a köztársaság mellett Népgyűlés a megyeházán Bjiregyb4a«,novtmtor li íA Nyirvidék t^ntöfátől) A vármegyeháza dísztermében népgyűlést tartott Nyíregyháza dolgozé népe, mely szo­rongásig megtöltötte a hatalmas termet. A népgyűlést a Nyíregyházi Néptanáca hívta össze egyfelől azért, hogy beszámolva a leg­utóbbi eseményekről a tett intézkedésekhez a nép szankcióját kérje, másfelől azért, hogy kioktassak a népet arról, bogy hogyan visel­kedjék, hogy miképpen dolgozzék. A kormánybiztos bejelentése A népgyűlés megnyitása előtt Murányi László dr., kormánybiztos szólott a néphez. Muiányit, mikor a terembe lépett, percekig tartó fljenzés fogadott, mely alig akart elttlni. Murányi dr. kedves szavakkal köszönte meg az ünneplést, majd bejelentette, hogy munkájárak nagy halmaza m att nem lehet végig jelen a népgyűlésen, de mindenben hoz­zájárul thhoz, amit a népgyűlés szónokai mondanak és amit a nép határoz. Leírhatatlanul nagy örömet keltett a kor­mánybiztosnak a következő bejelentése: — Meggyőződtem ariól, hogy Budapestre francia tisztek érkeztek és bejelentették a ma­gyar népkormánynak, hogy az ántánt attaséi­ként haiadéktalai ul elutaznak a betört cseh csapatokhoz, a nyugtalankodó románokhoz és mindenhová, ahol a nemzetiségek erőszakkal lépnek föl a megyar népköztársaság teiülete ellen és ezeken a helyeken a francia tisztek az ántánt neveben visszaparancsolják az ide­gen csapatokat. Az egfsz hal'gatóság zugó éljenzéssel fogadta a bejelentést. Garay Kálmán dr. megnyitója A népgyűlést az összehívók nevében Garay Kálmán dr nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy november elsején vihar vonult az országon keresztül és ez a vihar elsöpörte azt az egesz rendszert, mely évszázadokon át szolgaságban tartotta az ország népét. Eljött a nép uralma, az ország vezetését átvette a népkormány, melynek kettős a föladata: elta­karítani a hünének a súlya alatt összeomlott reakció romjait és a romokon fölépíteni az uj, boldog és békés Magyarországot. l£zt a békés Magyarországot. Ezt a föladatát a nép­kormány csak ugy valósithatja meg, ha a ma­gyar népköztársaság minden polgára rgész ere­jével segít a kormánynak és do'gozik a nép­kormánynak és dolgozik a népállam kiépítésé­nek munkájában. Bejelentette azutáD az elnök, hogy Nyír­egyházán megalakult a forradalmi szerv, amely a maga elszánt, kemény munkájával napok alatt rendet teremtett Nyíregyházán és a var­n egye nagy részében. Azért hívták össze most a népet, hogy a Néptanács munkájáról beszá­molásnak és utat mutassanak a népnek, ame­lyen haladnia kell, hogy a demokratikus átala­kulást biztosítsák. / A néptanács munkája Helyeslés követte az elnök szavait, majd a Nyíregyházi Néptanács nevéb n Kazi mir Ká­roly ismertette a Neptanács mnnka jatf=83FBíu tátott arra, hog? mig a veszedelem óráiban a hatéságok tehetetlenül állottak, addig azok, akik munkásai voltak a megújhodásnak, dol­gozni kezdtek, hogy az uj magyarország bői­csőjénél ne uralkodhasson a rendetlenség, a garázdálkodás és rombolás, h&bem a békés nyugalom és az emberszeretet vegye át a ha­talmát. A Nyiregyházi Néptanáca emberei dol­goztak a kaszáinyákban, menyugtatták az em­bereket a kórházakban és pótoljak azt, amit a parancsnokok elmulasztottak. A legnagyobb su;yt a közrend megóvására éa a közélelmezés biztosítására helyezte a Néptanács, amely megszervezte a polgárőrséget a húszas tüzérek segítségével karhatalmat te­remtett és megalakította a Katonatanácsot. A közélelmezés terén számbavettek a meglevő készleteket, megfelelő ellenőrzést honosítottak meg, hogy megszüntessék a protektiót és visz­szaéléseket. Majd igy folytatta Kazimir: Nem mondhatjuk azt, hogy a dolgok már rendben vannak, nem mondhatjuk azt, hisszen hosszú esztendők átkos rendszerének gyökerérmáról-hoTaapr a kitép ni ne m I»*l>et, nem~sza_»iwniátunk he~ olyan eredményekről, mmt amilyen errdméiiyt-kei tőlünk a nep ki­vanT nem mondhatjuk azt , ho gy hno né zzetek, akik gyötörtek benneteket, atik miatt sokszor megnehezedett és keservesebbé vált a szén­vcd\stek ime mar nincsenek helyükön és azo­kat a hatalmi pozíciókat mar a nép emberei foglalták el, nem mondhatjuk ént, mert nem Történt meg, ellenben figyelmeztetjük azokat ax urakat, hogy az uj korszellemnek megfelelően izmosan a nép érdekeit saem e.őtt taitva teljesítsék kötelességüket, mert különben bajok lehetnek. Meg nem ütött a leszámolás órája. A forradalom eredménye és vivmáoya az, hogy ez az óra a jövőben el Következhet Ha meg ott is vannak azokon a helyeken ezek az em­berek, ne agasszon ne bántson ez senkit mert az ezek elleni megtorló eljárás nem a nyir* egyházi néptanáca kebeléből fog megindulni, hauem ezt az eljárást maga a népkormány indítja majd meg. Van ak jogosan elhangzott követelések abban az irányban, hogy egy másik ur jogta­lanul bitorolja a népkormány alatt a hatalmi polcot, mégis azért azt kell kémem Önöktől, maradjanak meg a nyugodt megfontolás mel­lett és várják be békén és nyugalommal azok­nak az embereknek az eltávolítását mert azok­nak a vezető helyekből el kell takarodniok mert ha nem, akkor a nagytakarítást maga a nép fogja megcsinálni, az a nep, amellyel any­nyit éreztették hatalmukat, amellyel annyiszor bántak emberhez nem méltó banas aóddai. Közölte azután, hogy a népkormány a Nyiregyházi Néptanács elnökét, Murányi Lászlót állította a vármegye élére, amit örömmel és helyesléssel vett tudomásul a népgyűlés A vái megye, mint a város nepe közélel­mezésének kérdésében a néptanáes a hatósá­gokkal karöltve mindent megtesz, mindent el­követ. Viszonyaink ebben a tekintetben nem igen rózsásak. Szabotcsvármegye az ínséges vármegyék közé került. Csekély terméshozadé­kát a magyar földnek Ausztriába szállította ki a rabló hatalom, amely felettönk a torradalom előtt önkényeskedett Szerényen kell élnünk, el kell fojtanunk a panaszt, a jajt, meg kell értenünk, hogy mert Ausztria kirabolt bennün­ket, mig uj termés nem lesz, meg kell elé­gednünk kevés kenyérrel. Es mij föl nem hizla hatjuk az uj termés adta hizlaló anyag­gal a jövő esztendőben a sertéseket, addig meg kell elégednünk a szűkös zsirozóval. Meg kell elegednünk, mert segíteni eze­ken az állapotokon nem igen lehet, s az elé­gedetlenség veszélyezteti a forradalom vív­mányait. Minden esetre uj kormánybiztosunk hata mögött a Néptanács es közélelmezési bi­zottságok is teljesíteni fogják kötelességüket és igyekezni fognak azon, hogy mindent, amit adni lehet a népnek, azt odaadjuk. Es különö­sen vigyázni fogunk arra, hogy csak azok kap­janak, akiknek szükségük van rá. Meg fogunk szüntetni minden visszaélést Meg fogjuk szün­tetni azt, hogy mig fejadag van, addig egye­sek a sógor komaság révén dúskálhassanak lisztben, zsírban és cukorban és azon lógunk mi igyekezni, hogy mindenki egyenlően kapja meg a maga fejadagját, ha visszaélést veszünk *n 16 (1H4<

Next

/
Oldalképek
Tartalom