Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)
1918-07-24 / 165. szám
I ISlSjuhus 24 Küldöttség megy a miniszterelnökhöz a szabolcsi termés ittartásáért Nyíregyháza, julius 23, (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírtuk, hogy a vármegyén Mikecz Dezső udvari tanácsos elnöklésével értekezlet volt, amelyen a vármegye vezetőtisztviselői és a nyíregyházi polgármester vettek részt és amelyen avval a veszedelemmel foglalkoztak, arnit a prémiumos termény elszállítása hoz a vármegyének ugy a fogyasztóira, mint a termelőire. A helyzet ugyanis az, hogy augusztus ötödikéig nem lehet fogyasztás céljára vásárolni, de a prémiumos terményt a Hadi Termény Részvénytársaság részére máris vásárolhatnak a bizományosok és jgy a termelők igyekeznek a magasabb ár mellett túladni a termésükön, amiből aztán az kö vétkezhetik, hogy egyfelől a szabolcsi jó kenyérmagvakbői nem marad itt vetőmagnak való^ másrészt a lakosság ellátása sem lesz biztosítva az itt maradt termésbők Ezek a körülmények arra indították a vármegye ós a város vezetőit, hogy kérjék a miniszterelnököt és a közélelmezési minisztert, engedje meg, hogy mindaddig, amig a vármegye egész cséplési eredméinye nem ismeretes és ameddig a vármegye vetőmag- és kenyérszükséglete biztosítva mincs, addig ne vigyenek ki gabonafélét a vármegye területéről. EzL a kérelmet holnap, szerdán küldöttség tolmácsolja a miniszterelnök előtt A küldöttségét Mikecz István vármegyei főjegyző vezeti és részt vesznek benne: Bencs Kálmán dr. polgármester, Gergelyffy Endre másodfőjegyző, az élelmezési ügyek referense és a járási főszolgabirák. iWekerle Sándor miniszterelnök holnap délelőtt fogadja a szabolcsi küldöttséget. Itt említjük meg, miszerint illetékes helyen arról értesülünk, hogy a Nyirvidék mult vasárnapi számában ismertetett és a praemiumos termények elszállításának kérdésével foglalkozó főszolgabírói ér tekeztet határozatot egyáltalán nem hozott, mert értekezletnek ez nem hivatása, csak több a közönség érdekének megvédését célzó javaslatot vitatott meg, ezek között azt is, hogy az alispán előterjesztésére adandó válasz megérkeztéig miként lehetne a praemiumos gabona elszállítását késlel tetni. pwrwwwwv wws-'w*^ vrwvirrwi Megszüntetik a repülőpostát $in<lape«t, julius 13 (A Nyirvidék tudósítójától.) A mátyásföldi postarepülő szerencsétlenség második áldozata, Tomaschek főhadnagy tegnap este nyolc órakor meghalt. Bécsben nagy megdöbbenést keltett a második katasztrófáról szóló hir és fölvetődött a kérdés, hogy eltekintve a két szerencsétlenségtől, érdemes e a légipostajáratot fönntartani. Bécsi illetékes körök véleménye szerint nem érdemes, mert az intézménynek semmi gyakorlati eredménye nincs. Budapest, julius 23 * (A Nyirvidék tudósítójától.) A képviselőház délelőtti ülésén Bródy Ernő szóvátette a repülőpostával történt szerencsétlenségeket és hangoztatta, hogy semmi szükségét nem látja annak, hogy a magyar vért ilyen haszontalan dolgokért feleslegesen ontsák. Wekerle kijelentette, bőgj' a szerencsétlenség dolgában a legszigorúbb vizsgálatokat rendelte el és abban az esetben, ha a vizsgálat nem járna megfelelő eredménnyel, lépéseket l»sj a repülőjáratok beszüntetésére, ki uj átlök kivetése i mm Megérkezett a rendelet Nyíregyháza, julius 23, {A Nyirvidék tudósítójától,) Nyíregyháza városához és ezzel kapcsolatosan természetesen a pénzügyigazgatósághoz is leérkezett a pénzügyminiszter legújabb adórendelete, mellyel az alábbi intézkedéseket léptette életbe, hogy a jövedelem-, vagyon és hadiadó megállapítása még ez évben megtörténhessék és hogy az adósoknak, valamint a pénzügyi adminisztráció dolgát lehetőleg megkönynyitsék. Az ál talános szabály az, hogy az 1918.ra jövedelemadót és vagyonadót az adózók az 1917. évre megállapított összegben tartoznak fizetni. Ettől eltérően az 1918. évre jövedelemadó és vagyonadó csak a következő esetekben vethető ki újból és ennek folytán a folyó évben a felek csak a következő esetekben tartoznak vallomást tenni: 1. Akiket a mult évre, tehát az 1917. évre legalább 10U.Ü0Ü korona vagy ezt meg haladó adóköteles jövedelem alapján jövedelemadóval, illetve 2,(XX/OOUO korona vagy ezt meghaladó értékű vagyon után vagyonadóval megadóztattak. Ezek az adókötelesek vallomásukat 1918. évi augusztus 15-ig tartoznak beadni annál a községi elöljáróságnál, — városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatali kerületi osztálynál. — amelynek területén az 1917. évre szóló adókivetés történt. A jövedelemadóra és vagyonadóra vonatkozó együttes vallomással kapcsolatban az 1917. hadiévre szóló hadinyereségadóra vonatkozó vallomást is be kell adni. 2. Vallomást tartoznak adni, akik az 1917. évre kivetett jövedelemadójukat, illetve vagyonadójukat súlyosnak tartják és legkésőbb 1918. julius 3Í-ig beadott, illetően postára adott kérvényben adóiknak 1918-ra való helyesbítését kérik. A kérvényt annál a pénzügyigazgatóságnál — adófelügyelőnél — kell beadni, amelynek kerületében az 1917. évre jövedelemadóval illetve vagyonadóval megrótták őket. A kérvényhez csatolni kell a jövedelemadóra vonatkozó vallomást, ha pedig a folyamodó az 1916. hadiévi nyereségadót is tartozott fizetni, akkor az 1917. hadiév jövedelemtöbbletéről szóló vallomást is mellékelni kell. 3. Minthogy a törvény alapján a pénzügyigazgatőság — adófelügyelő — is javasolhatja a jövedelemadónak és vagyonadónak újból való megállapítását, ha azt látja, hogy egyes adózók jövedelme vagy vagyona lényegesen emelkedett, vagy hiteles konkrét adatok állnak rendelkezésre amelyek kétségtelenné teszik, hogy az előző évre a valódinál lényegesen kisebb adóalapot állapítottak meg, ilyen esetekiben a pénzügyigazgatóság — adófelügyelő — legkésőbb egy hónappal az illetékes adófelszólamlási-bizottság 1918. évi tárgyalásának megkezdése előtt ajánlva postára adott értesítésében tudatja az adózóval, hogy jövedelemadójának, illetően va igyonadójának újból való megállapítását ja vasolja. Ebben az esetben a fél jövedelemadó, illetően vagyonadó és hadinyereségadó vallomását az értesítés kézhezvételétől számított egy hónap alatt az 1917. évre történt megadóztatásának helyén tartozik beadni. 4. .Vallomást tartoznak adni az uj aclózók, vagyis azok, akiket az 1917. évre még nem róttak meg jövedelemadóval vagy vagyonadóval, de az 1917. évi összes jövedelmük meghaladta a 10.000 koronát, illetően adóköteles tiszta vagyonuk értéke az ez évi adóbevallás időpontjában meg haladja az 50.000 koronát. Ezvk az adéI zók 1918. évi augusztus 15-éig a lakóheI íyükre illetékes községben — városban — ft jövedelemadóról is, a vagyonadóról és la hadinyereségadóról is szabályszerű vallomást tartoznak adni. Más adózók vallomást nem adnak. Ezek terhére az 1917. évre jogerősen megállapított jövedelemadót és vagyonadót Írják elő adófelszólamlási bizottsági tárgyalás nélkül. Ugyanezeknek a hadinyereségadóját pedig az adófelszólamlási bizottság ama jövedelemtöbblet után állapítja meg az 1917. hadiévre, amely a jövedelemtöbbletet az 1916. hadiévre szóló hadinyereségadó megállapításakor alapul vettek. Az ez évi fizetés alkalmával azonban már az uj adókulcsot kell alkalmazni. Szabadságolnak két évfolyamot Nyíregyháza, julius 3,1 (A Nyirvidék tudósítójától.) A honvédelmi miniszter nagyfontosságú közérdekű jelentőséggel bíró leiratot intézett a vármegye törvényhatóságához, melyben kimerítő intézkedéseket tesz ac iránt, hogy az egyre csökkenő hadifogolymunkáslétszám miként pótoltassák olyan 1868—69. évfolyambeli népfölkelőkkel, aki ket e címen mezőgazdasági és ipari munkákra mielőbb szabadságolnak. Az orosz és román béke mint ismeretes, nagy befolyással volt a Magyarországon levő hadifogoly létszám csökkenésére. Ugy a mezőgazdaságnál, mint az ipari és kereskedelmi vállalatoknál dolgozó hadifoglyoknak tekintélyes része felszabadult és e téren nagy hiány állott be. A hon védelmi miniszter tehát ezen a helyzeten akar segíteni, amikor kimondja, hogy szűk ségessé vált az 1868—69. évfolyambelieic nek mezőgazdasági munkára való mielőbbi szabadságola, a rendelet értelmében julius 1-től szeptember 15-ig van folyamatban, mig az 1869-ik évfolyainbeliek szeptember 16-tól december 31-ig szabadságoltatnak. Addig is, mondja a rendelet, az említeti évfolyambeli szabadságolt katonák a közigazgatási hatóság részéről azonnai igénybevételhetnek. A rendelet szerint: 1. Azon mezőgazdák, akiknek 10 hold vagy azt meghaladó birtokuk van, a saját földjükön foglalkoztathatók, az pnálló iparral és kereskedelemmel birók saját ipari vagy kereskedelmi telepükön foglalkozta thatók. 2. A tíz holdon aluli gazdák részér* lehetőleg lakóhelyükön, vagy annak kötelében felállítandó őrhelyekre sorozandók. 3. Ipari és kereskedelmi szakmunkások lakóhelyükön a közigazgatási hatóságnak adatnak át és onnan fogják őket a megfelelő ipari, illetőleg kereskedelíwi pontokra dirigálni. 4. Ipari napszámosok nagyobb ipáin vagy kereskedelmi üzemekre " dirigáltainak. Ijpgc AjDAXj. moz z&ft J I Hétfő—Kedd NORDISK-sorcsat 1 . Játék a tűzzel. 8 Dráma. » Psykfidarral a főszerepben
