Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-24 / 165. szám

1918 julius 24 JÍYÍRtfIDÉfc 3 I mozi államosítása Njireyytaáía, julius 23. [A Nyirvidék tudósítójától.) . A magyar kormány a »mozgófénykép­ugy országos rendezése« cimen törvény­javaslatot terjesztett a képviselőház elé. Ez a javaslat exiszteneiájukban támadja meg a mozgófénykép-vállalatokat. — egy­szerűen a mozgófénykép ipart konfiskálja. A törvényjavaslat szerint mozgófény­képüzemeket a jövöben csak községek lé­tesíthetnek és tarthatnak fönn és a moz­gófényképmutatványi engedélyek a tör­vényjavaslat életbelépésének napjától két és leteltével, minden kártérilésre való i­gény nélkül megszűnnek. A kormány a moziüzemeket községesileni akarja, a filmek termelését és a velük való keres­kedelmet pedig állami ellenőrzés alá akar­ja vonni, nemcsak pénzügyi szempontból, hanem azért is, mert az állami közérdek védelmében gátat akar vetni az üzleti é­ielmesség elé, ahol ez a közerkölcsiséget, vagy éppen a társadalmi rendet veszé­lyezteti. A törvényjavaslat készítője nem is­meri a mozgóképszínház-üzemek techni­káját, mert ha ismerné, tudnia kellene, hogy a mozgófényképszinházak legna­gyobb része bérházakban nyert elhelye­zést, a tulajdonosok 25—30 éves szerző­déseket voltak kénytelenek kötni a bér­házak tulajdonosaival, egyes üzemek 7—800.000 koronás alakilási munkát vé­geztettek és egyúttal kötelezték magukat arra, hogy a hosszúlejáratú szerződésük leteltének idejében az épületeket éppen ugy visszaállítják, mint ahogy azokat e­redetileg átvették. Az igy befektetett tőke az egész országban meghaladja a milliár­dot. " Ami a községek részére uj pénzfor­rás nyitását illeti, az egyértelmű a moz­gókép-ipar tönkrelételével. A községek nemcsak nem élvezhetik azokat a bevé­teleket, amelyeket a jelenlegi tulajdonosok vigalmi és egyéb adók, engedélyek és más közterhek cimén a községi pénztárba fizetnek^ hanem a legtöbb esetben a vál­lalkozás deficitjét is kénytelenek lesznek viselni. A mozgókép-ipar egyéni ötlete­ket, szakismeretet, izlést, üzleti élelmes­séget és sokszor ötletszerű oly áldozatkész séget kövelel, amely községi bürokratikus vezetés mellett el sem képzelhető. Ha a javaslat (örvényerőre emelkednék, nem­csak a mozkópszinházakat, hanem a most megindult magyar filmgyártást is tönkre tenné, mert a filmgyártás fellendülésének alapfeltétele a szabad verseny. A közsé­gesités teljesen megszünteti a szabad ver­senyt- A községi mozik ugyanis verseny nélkül állanak. Nem veszik műsorra a nagyobb a­nyagi áldozatot igénylő magyar filmeket, még akkor sem, ha azok bemutatása elen­gedhetetlen hazafias és kulturális köte­lesség is. Érdekes eset erre, hogy a temes­vári városi mozgóképszínházak még a inai napon sem mutatták be a Idrály ko­ronázásáról készült fihnfelvélelt, noha ez az ország minden legkisebb zugában be­mutalásra került, csak azért, mert ennek kölcsöndija a rendesnél nagyobb volt, pe­dig köztudomásu volt, hogy az ártöbb­letet a Hadsegélyző Hivatal kapja . A mozgóképvállalatok községesitése eselén. a jelenleg fennálló verseny meg­szűnési' folytán a magyar filmgyártás nemcsak exportját volna kénytelen telje­sen megszületni, hanem a kölcsöndijak íeszorítása miatt a csekélyebb költséget igénylő, tehát alacsonyrendü művészi e­rők igénybevételével alacsony színvonalú filmeket lesz kénytelen előállítani. A köz­ségi mozik pedig kizárólag a selejtes mi­nőségű külföldi filmek importjára lesznek ráül alva s ezzel megszűnik a magyar mo­zik jellege, erkölestiemesitő hálás*. A szabolcsi cséplést meg­gátolja a spekuláció Nyíregyháza, julius 23. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az alispánhoz tömegesen érkeznek pa naszok a termelőktől, akik azon panasz­kodnak, hogy a fö Idm ive lésügyi minisz­ter áltai kiállított utalványra nem tudnak nyersolajat kapni a csépléshez, sem a Muftiit benzinhez nem jutnak Jiozzá és igy akárhány termelőnél nem tudnak hoz­zákezdeni a csépléshez. Azok a finomító telepek, amelyekhez a miniszteri utalvá­nyok szólnak, avval az indokolással tagad­ják meg a kiutalt nyersolaj és benzin ki­szolgáltatását, hogy nincs készletük. A va­lóság azonban az, hogy annyi készletük, amennyire a miniszter utalványt adott, föltétlenül van és csak azért tagadják le a készletet, hogy utalványok nélkül esetleg de mindenesetre a megállapított áron fe­lül igyekeznek forgalomba hozni árujo­kat. Ezeket a panaszokat az alispán nem tudta eddig orvosolni, mivel azok a terme­lési helyek, ahova a nyersolaj és benzin utalványok szólanak, nincsenek a várme­gye területén. A szabolcsi termelőknek szükséges anyagokat ugyanis a minisz­ter a sátoraljaújhelyi, legenyealsómihályi nagykárolyi stb. ipartelepekről utalta és igy az alispán e tűrhetetlen anomáliák megszüntetése iránt saját hatáskörében — lévén idegen vármegyékről szó — nem is intézkedhetik. Ezért az alispán távira­tilag kért sürgős intézkedést ugy a köz­élelmezési minisztertől, mint a közélelme­zési kormánybiztostól abban az irányban, hogy az egyes teleptulajdonosokat a ben­zin és a nyersolaj kiszolgáltatására min­den rendelkezésre álló eszközzel kénysze­rítsék. Tixs&SUsn koioait ^ Jf iregyháea, julius 23, (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírtuk, hogy a kolozsvári rendőr­ség elfogta Mándy Lászlót, a közismert nyiregyházi szélhámost, akinek a bűn­lajstromát egy heti fáradtságos munka u­tán most állította össze a kolozsvári rend­őrség. Egyik kolozsvári lap a következő­ket írja Mándyról és az általa elkövetett csalásokról: ' Ahogy a katonaságtól megszabadult hazament Nyíregyházára és csak ezen a helyen 13 rendbeli szélhámosságot köve­teti el. Hol tisztviselőnek, hol egy nagyobb élelmiszerszállitó részvénytársaság igazga­tójának adta ki magát. Mindenkivel azt hitette el, hogy nagymennyiségű élelmi­szer, dohány, cukor felett rendelkezik s bárkinek készséggel szállít, ha előleget ad­nak. Igy történt, hogy az emberek lépre­mentek. Több ezer koronát csalt igy ki és azután meglépett. Nyíregyházáról Bu­dapestre tette át működésének {szinterét, ahol 5 ember s köztük igen tekintélyes! kereskedők és hivatalnokok jóhiszeműsé­gével élt vissza. Később Tokajban ütötte fel tanyáját, itt nyolc rendbeli, Debrecen­ben 4, Miskolcon 3, Nagyváradon 3, Eles­den 2 rendbeli csalást kövelett el. Mind­ezt töredelmesen unottan adta jegyző­könyvbe a kihallgatást végző detektivnek. Es arra a kérdésre, hogy mennyit tett ki a kicsalt összeg és hogy minden csalását elmondotta-e, egykedvűen igy válaszolt: — Azt hiszem, hogy if) —15 erft' ko- I rónáról lehet csak szó. Különben nera emlékszem bizonyosan sem az összegre, sem azok számára, akik élelmiszerek be­vásárlására nekem megbízást adtak. Megkérdezték tőle, hogy miért nem tett eleget a megbízásoknak*? — Kezdetben gondoltam erre — vá­laszolta szemtelenül — de közben csinál­tam egy pár görb.e napot és a pénz elú­szott. A szélhámost tegnap kisérték át az ügyészség fogházába . ÚJDONSÁGOK Mm — Möller alezredes alapítványa Möl­ler Károly alezredes, a 65. gyalogezred parancsnoka 3000 koronás alapítványt tett az 1916. évi sztaniszlaui csata emlékére. Az alapítvány kamataiból a sztaniszlaui csata napján három kiváló altiszt része­sül. — A tizenegyes honvédek hadikiálfí­lása Nyíregyházán. Megemlékezett már a Nyirvidék arról, hogy a 11. honvédgya­logezred parancsnoksága hadikiállitást fog rendezni Nyíregyházán és Kisvárdán. Á kiállítás előkészítésén most dolgoznak és az eddigi tervektől eltérően, nemcsak a 11. honvédgyalogezred archívumait mu­tatják be, hanem a hadimuzeum j s re n_ delkezésérc bocsátotta anyagának jó ré­szét a kiállítás rendezőségének. A kiállí­tás Nyíregyházán valószínűleg a jövő hó­nap elején nyílik meg nagy ünnepségek keretében és hosszabb ideig lesz nyitva. — Gyermekek előadása Róth Berta, Róth Eszter, Klein Eta Rosenthal Mici­ke. ifjú Fehér Lajos. Vay István, Zoltán és László, valamint Kőszegi Lajoska jó­tékonycélu előadást rendeztek, amelyen 35 korona és 64 fillér folyt be. Áz összeget szerkésztőségünk utján a leányegylet szün­idei gyermektelepének küldték el. — A nyíregyháziak üdvözlete Tirol­ból. Szürke tábori levelezőlapot kaptunk az olasz harctérről, nyiregyházi fiuk kül­dik bemie üdvözletüket az itthonievőknek. A lap a következőképen szól: Itt küldjük mi nyiregvháziak üdvöz­letünket a messze Tirolból, 60-as nehéz taraczkos tüzérek. Kirtyán Sámuel, Fölöp Ferenc, Gabólya Mihály, Antal Mihály, Sípos János, Barla Mihály, Kövessy Sá­muel. Egészségesek vagyunk és jól érez­zük magunkat a hegyén! — Eljegyzés, özv. Vályi Sándorné le­ányát Gizikét eljegyezte Sereghy János ta­nulmány végzett papnövendék.* — Hir az olasz harctérről. A Vörös­kereszt budapesti tudósító irodájának ér­tesítése szerint Gubb István 23. gyaDog­ezredbeli őrvezető, aki Szovátán 1896-ban született, betegen a trienti 1. számú rár­kórházba került. > — Nyilvános nyugtázás. Sefcsik fó­zsefné az Erzsébet árvaház árváinak! 56 koronát adományozott. Az adományt há­lásan köszöni Básthy Barnáné nőegyfeti elnök. — Belefúltak a Tiszába Az elmutt napokban Dombrád mellett egy tizenhat esztendősnek látszó fiu hulláját fogták ki a Tiszából és ugyanezen a napon Sza­bolcsveresmart mellett is kivetett egy hul­lát a viz. A két hulla személyazonosságá­nak megállapítása végett azonnal megin­dult a nyomozás és hamarosan sikerűit is megállapítani, hogy az egyik halott Mi­tinkanics Mihály, a másik pedig Burkus Péter máramarosi születésű arató, akik Thuránszki Tihamér tanyáján voltak mnn kában. — A Herceg sjsfrelme. Újra Psifrm­der-filmet mutat be szerdán és csütörtö­köd a Diadal-mozgószinhár. A darab ci~

Next

/
Oldalképek
Tartalom