Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-22 / 18. szám

» »tir J* UMUor a* 5 í 918. január o Kié a nyíregyházi színház ? ifj. Wlassits Gyula bárd nyilatkozata Budapest, január 21. (Ftrcároki munka társunktól) A Nyírvidélc szerkesztőségének megbízásából felkeres lom ma ifjú Wlassits Gyula bárót, az országos szülészeti feliigvelőt, akihez a következő kérdést intéz teffi: Nyíregyháza vái'osáuak Patek Béla dr. győri színigazgatóval szerződése van a nyíregyházi szinliáz bérletére. A szerződés tartanra ugyan 1920-ig szól, azonban a szerződés megfelelő szakaszának értelmében Nyíregyháza képviselőtestületének joga van minden év végéig ezt a szer ződést a következő évre felmondani. A város képviselőtestülete a mult év decemberében megtartott közgyűlésen élt is ezzel a jogával, a szerződést felbontotta, azonban Patek Béla a képviselőtestület eme határozatát állítólag méltóságod tanácsára megfelebbezte, A felebbezés ezídőszerint elintézve még nincs, ismerve azonban a közigazgatás kiszámíthatatlan Htjait, az is meglehet, hogy mire ez a felebbezés elintézést nyer. addigra megkezdődik Nyíregyházán a'színházi szezon. És éppen ez komplikálja a helyzetet. Ha ugyanis a város addig nem ír ki pályázatot", akkor társulat nélkül marad, 'mert Patek Bélának nem akarják engedni, hogy ez évben társulatával Nyíregyházán működjék. Tisztelettel kérdezem mi a méltóságod véleménye erről az elég komplikált ügyről, joga van-e Nyíregyházának a közgyűlési határozat ellen-beadott felebbezés elintézéséig kiírni a színházra a pályázatot és vájjon kiláLás van-e rá, hogy; az az igazgató, aki a pályázatban győztes lesz. megkapja-e a minisztérium részéről a koncessziót? Kérdéseimre a báró ur a következő kimerítő felvilágosítást volt szíves szolgáltatni: — Előrebocsájtom, hogy a kérdésére adandó felelet csak az én véleményem és nem tudom, hogy az esetben, ha a kérdés a minisztérium elé kerül, a miniszter ur véleménye is azonos lesz-e az enyémmel. A méltányosság mindenesetre amellett szól, hogy Patek Bélának, aki a nyíregyházi szezonra mindenesetre előkészületeket telt és aki más állomással bizonynyára nem rendelkezik. megengedjék, hogy a szezonját Nyíregyházán töltse. — Mondom, ez a méltányossági szempont, a jogi helvzet azonban ezzel szemben másként áll. — Ha Nyíregyháza városának olyan szerződése van Patek Bélával, amely szerint a város minden esztendő végéig a következő évre felmondhatja a s'zerződést, akkor véleményem szerint a felmondás megszüntette Patek Béla dr. és Nyíregyháza közölt kötött szerződést és a városnak módja van hozzá, hogy a közgyűlési határozat ellen beadott felebbezés bevárása nélkül is pályázatot írjon ki a színházra. Itt azonban' helyre kell igazi tanom a Nyírvidék szerkesztőségének azt az értesülését, mintha én adtam volna Patek Bélának tanácsot, hogy a közgyűlés határozatát felebbezze meg. — A helyzet az, hogy a közgyűlési határozat után Patek Béla dr. hozzám fordult és engem kért meg. hogy a közgyűlés határozata ellen adjak be felebbezést Én erre táviratilag azt a választ adtam. hogy felebbezzen ő, hiszen ő a jogsértett fél. Ez alatt azt értettem, hogy annak kell felebbeznie, akit a sérelem ért, mivel pedig ez esetben Patek Béla szerint ől érte a sérelem, csak ő felebbezhet. Ez az ő saját magán érdeke. — Ami már most a Patek Béta dr. részére kiadott koncessziót illeti, erre megjegyzem, hogy mi kiadtuk Patek Bélának Nyíregyházára a koncessziót, mert mert nem tudtunk a szerződésnek az Ön által emiitett korlátozásáról és amikor a koncessziót kiadtuk, akkor Nyíregyháza még nem mondotta lel a szerződést. Tény az, hogy Patek Bélának koncessziója van Nyíregyházára, de ő ott csak az esetben játszhatnék, ha helyhatósági engedélye is lenne. Ezzel ő nem rendelkezik, tehát nem is működhetnék Nyíregyházán. — Végül utolsó kérdésére az a megjegyzésein. hogy. mi eddig mindig megadjuk az engedélyt annak az igazgatónak, akinek a város engedélyt ad, A minisztérium nem oktroyál senkii a városokra, a városoknak megvan az a joga. hogy azt engedjen be a színházakba, akit akar. Ha tehát pályázat hirdettetnék a Nyíregyházi színházra, akkor az én véleményem az lenne, hogy a minisztérium megadná a koncessziót annak az igazgatónak, akinek a város képviselőtestülete a színházat adja. Ez azonban ismétlem., csak az én véleményem. A báró útnak ez a nyilatkozata bizonyárá tisztázza a helvzetet. Paál Jób. Erőszakkal fö oszlattak az alkotmányozó gyűlést 8n«3apesi január 21 A dvirttidik twtáiKtójátisi.) Pétervárról jelentik: Az alkotmányozó gyűlés másfélórás tanácskozása után a központi végrehajtó bizottság ellen szavazott, erre a bolsevjkiek elhagyták az üléstermet. Az alkotmányozó gyűlés nem járult hozzá a szovjetek által folytatott béketárgyalások módjához, mire matrózok nyomultak be és föloszlatták az alkotmányozó gyűlést. A Reuter ügynökség jelenti Péter várról: Az alkotmányozó gyűlés megnyitása előtt íiéhány órával bolseviki osztagok — megtámadták az alkotmányozó gyűlés védelmére hivatott tűntető menetet és közéjük lőttek. Negyvenen meghaltak, sokan megsebesültek. Luganóból jelentik, hogv Péterváron nagy zavargások vannak. Több száz letartóztatás történt, a város sok helyén utcai harcokra került a sor. Nem egy helyen gépfegyverekkel tüzeltek az emberekre. A harcban résztvettek a névai matrózok is. Napok óta tüntető felvonulások vannak, amelyeken az alkotmányozó gyűlés mellett tüntetnek. A tüntetőkre a háztetőkről tüzeltek és bombákat dobtak. Stockholmból jelentik, hogy Trocldj és Lenin között az utóbbi időben nézeteltérés merült föl és közöttük a helyzet igen feszült. Pétervárról jelentik hivatalosan, hogy a munkások, katonák és parasztok szovjete rendkívüli ülésen kimondotta az alkotmányozó gyűlés gyűlés föloszlatását. Pélervárról jelentik, hogy a bolseviki kormány megszüntette a kötelező katonai szolgálatot. Az oroszok ío akarjak tartóztatni a román k rmányt stuöspesí, január 21. tA <Wf iffarirf.ij Pétervárról jelenti a Reuter-ügynökség: Megerősítik azt a hírt, hogy a népbiztosok tanácsa utasítást adott ki a románv kormány letartóztatására. Pétervárról jelentik: A kilencedik orosz hadserég ultimátumot intézett a román hadvezetőséghez, akitől két órás határidő alatt választ kér arra, hogy az orosz hadsereg átvágva a román frontot. Jassyba indulhasson. A központokról ós makszimálásról A Nyirvidék vasárnapi számában Nagy Ferenc államtitkár ur egy cikket adolt közre, a központok szükségességének igazolására. Elismerem, hogy az emberi kapzsiság fékentartására védőintézkedésekre van szükség, mert a háború sikerét veszélyezteti. ha közgazdasági Zavarok állnak elő s a belső nyugalom szenved, ha a termelő vagy kereskedéssel foglalkozó osztályok szabadon garázdálkodva a többiek kizsák raáuyolására tevékenykednek. Ennek ellenszere az áru értékének a megszabása, s ha az árut elrejtették, a feltárás és igénybevétel. Mindazon jóérzésű embertársai és hazája sorsát szivén viselő polgár szó nélkül veti magát alá a hatóság bölcs intézkedéseinek és jogtalan minden felszólalás és védekezés. Maga a gazdaközönség sürgette a makszimálást, többek közt csekélységem e lapok hasábjain már akkor, amidőn erről még szó sem volt, mert láttam, hogy a gazdáktól: az első háborús év május havában elővétel utján 20 koronán lekötött termények a kereskedők íuahináeiója folytán 45 koronáig szökött fel. A termelő ennek a magas árnak semmi hasznát sem látta, de itt lelt elvetve a féktelen garázdálkodás alapja. Ugyanakkor sürgettük mi gazdák. — hogy az egyoldalú rendszabályozás csak ugy állhat meg. ha a munkabérek, a gazdaságviteléhez szükséges cikkek is makszimálva lesznek, mert különben nagy eltolódások állnak elő, s a mezőgazdálkodás válságba kerül. Nem hallgatták ránk. A hatás kézen fekvő. A gyengébbek elbuktak, s olyan hirtokforgalom indult meg, ami egyáltalán nem kívánatos. A földbirtok nem termelő tényező, de spekulációs cikk lelt. Sajnos Magyarországon az emberek nem munkával, de üzérkedéssel szerzik a vagyonit s ezt csak a vak nem latja. Az ügyesebbje dacolt a nehéz "helyzettel s különleges növények termelésével állította'helyre az egyensuyt. Egy-jórésze túltette magát minden tisztességen, becsületen, félredobta a hazafias érzését, vagy talán sohasem is volt ennek birtokában, — titkos utakon rablóhadjáratot indított a társadalom védtelen polgárai ellen. Ezen a téren az ipar és kereskedelem vezet, amidőn 2—3000 százalékos áremeléssel sanyargatja a közönségei. A birtokos osztály kilenctizedrésze a hatósági áron ad tul az áruján, a legtöbb cikkre — kalászosok, olajnövények, dohány. cukorrépa — reáfizet és elégedetlenkedik s felháborodva kénytelen tűrni az uzsorás vádat. Becsületes, birtokos emberek, hacsak nem szőlőbirtokos, szeszfőző, vagy valamely különleges birtok tulajdonosa — káposzta, ciroktermelő, — a háború alatt előre nem ment, nemhogy birtokát nem gyarapithatta, rle adósságot sem törleszteti. tehát el lett zárva a békés évek megszokott boldogulásától is. Nem azért hozom ezt fel. mintha a háború azért lenne, hogy a gazda vagyonosodjék. de mert egy kiéheztetésre épített háborút viselünk, s a kiéheztetés a munkaerő megfogyatkozása, a képtelen időjárás következtében majdnem sikerült; ilyen körülmények közt a mezőgazdaság megerősítése, más sok valutáris szempontból is elsőrendű szükséglet lett volna. E helyett azt láttuk, hogy a mezőgazdát gyengítette a hadvezetőség, gépek, igás állatok, stb. rekvirálásával. — 400-