Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-27 / 23. szám

1918, január 27. Jfttmm&it —

—— ——^r-—^-.r

.i 5 A munkásbiztosifás háborús reformja Ismerteti Lakner Ödön, a nyiregyhá?i kerlileti mtrakásliizt03Ító pénztár igazgatója, V. II. Betegségi biztosítási járulékok. 7. §. A jelen rendelet 1. szakaszának első bekezdésében megjelölt személyek napibérosztályának és átlagos napibérének megállapításánál számításba kell venni az összes mellékjavadalmazásokat, különösen a természetben nyújtott járandóságoknak a kerületi munkásbiztositó pénztár alapszabálvaiban megállaptandó egyenértékét is, E szakasz szerint a jelen rendelet első szakaszának első bekezdésében felsoroltaknál mindenféle mellékjavadalmazás — természetben nyújtott szolgáltatás is — figyelembe veendő az átlagos napibérosztály megállapításánál. Az 1-ső szakasz 2-ik bekezdésében felsoroltaknál pedig a mellékjárandóság — lakbért is figyelembe véve — egyharmada levonható az összilletményből. Az átlagos napibérek utáu négyszázalékos betegségi biztosítási járulék fizetendő. Eddig három százalék volt. Az átlagos napibéreket és a járulékokat napibér-osztályok szerint a következő táblázat mutatja: 10. §. Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár, valamint a kerületi munkásbiztositó pénztárnak a betegségi biztosításba bevont üzemekre vo natkoző ipari egészségügyi óvintézkedések elrendelése iránt az 1907. XIX. t. c. 183. szakaszának utólsó előtti bekezdése alapján az ott megjelölt hatóságokhoz saját közegeik megállapításai folytán is előterjesztéssel élhetnek. E szakasz a balesetek megelőzését és elhárítását célozza. Az 1907. cvi XIX. t. c. annyira felismerte a baleset elhárításának közgazdasági szempontból való fontosságát, hogy a biztositásnak a kártalanításra alapított törvényes rendje mellett külön fejezetet szentel a baleset elhárításának s ezt a biztosítással való legközvetlenebb vonatkozásban is államköltségen, az illetékes állami szakközegek utján végzendő feladatnak nyilvánítja. A balesetek megelőzése ugj

ranis a balesetbiztosi tásnak is pénzügyi érdeke. A jó balesetvédelemmel a kártalanítások költségeit viselő munkaadókat a megtakarított járadék révén nagyobb költségektől is tehet menteni, mint amennyibe a jól szervezett. céltudatos baleseteihárítás, illetőleg az annek céljaira szolgáló védő berendezések és eszközök alkalmazása kerül. 'Most, amidőn a kormány az iparfelügyelet intenzív fejlesztését programmjába vette s meg van minden remény arra. hogy a népjólétet szolgáló reformok során az al kalmazottak egészségének és testi épségének közhatósági védelme is arra a színvonalra emeltetik, amelyet a közérdek megkövetel, a munkásbiztositó pénztárak részéről is fokozott súlya van annak, hogy a baleset elhárításban biztosított kezdeményező szerepöket betöltsék és a közhatóságilag bevezetett balesetvédelemben gyakorlati tapasztalataikkal és szakismereteikkel hathatósan, eredményesen közremunkálkodjanak. III. Betegségi biztosítási segélyek. E szakasz szerint a biztositolt tagnak és családtagjának megbetegedése első napjától kezdve 26 hétig jár az ingyen orvosi kezelés, gyógyszer, stb. Ugyancsak 26 hétig jár a keresétképtelen tagnak táppénz. még pedig átlagos napibér 60 százaléka. A táppénz azonban a betegség első két napjára nem folyósítható. Értékes részei e szakasznak azok az intézkedések, amelyekkel az anya- és csecsemővédelem eredményességét kívánják fokozni. A törvényben biztosított gyer mekágyi segélyek módosulnak azzal, hogy e segélyt a tébetegedés első napjától kezdve 8 héten át az átlagos napibér öszszegénelc 75 százalékában állapítja meg. Azoknak a biztosított nőknek, akik gyermeküket szoptatják, a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át szoptatási segély adandó, az átlagos napibér 50 százalékában. Ez a segély azonban legfeljebb napi két korona lehet. A nem biztosított családtagok részére, szülés esetén a szükséges szülészeti támogatás és gyógykezelésen kivül a gyermekágyi segély, a lebetegedés első napjától kezdve 6 héten át napi egy korona összegben folyósittandó. Ha a szülőnők gyermeküket szoptatni nem képesek, szoptatási segély helyett cseccsemőlápszerben részesülhetnek. Á gyermekágyi segély feltétele az. hogy a gyermekágyas nő kereseti foglalkozást ne űzzön 1 A temetkezési járulék az átlagos napibér harmincszorosa, az eddigi buszszoros helyett. IV. Munkásbiztositási járulékok és dijak beszolgáltatása. E szakasz az eddigi törvényes és alapszabályszerű rendelkezéstől lényegesen eltérő intézkedést tartalmaz. Kimondja ugyanis. hogy a pénztárak a munkaadókat terhelő tartozásról büntetőjogi következménnyel járó fizetési meghagyást bocsátanak ki. A fizetési meghagyás ellen 8 napon belül a munkaadó felszólalhat, amely felszólalás felett a pénztár elnöksége 15 nap alatt határoz. A határozattal meg nem elégedő fél előterjesztéssel élhet az I. fo-' ku iparhatósághoz. Az előterjesztésnek az árverésre halasztó hatálya van, egyébb végrehajtási intézkedések foganatosítását azonban az előterjesztés nem gátolja. Építési üzemeknél már az eddigi törvény is kimondja, hogy a pénztár járulékkövetelése a vállalkozótól be nem hajtható az illető üzemben vagy munkánál alkalmazottak után esedékes biztosítási tartozásokért az építtető, illetve a munkamegrendelője szavatol. Az építtető ellen a követelés érvényesítése ugyancsak fizetésimeghagyás kibocsátásával indul meg. Az itt megállapított szavatosságot a rendelet tovább viszi és szavatossá teszi a járulékokért az üzemtulajdonosnak vele közös háztartásban élő házastársát, a fővállalkozót az alvállakozó járulékáért, az üzem utódot az előző tulajdonos tartozásáért, még ha ez az üzleti berendezést árverésen vásárló vevőitől szerezte is meg, ha egyébként az üzem azonossága megálta pitható. V. A munkásbiztosltási járulékok és dijak behajtása. E szakasz a rendelet legfontosabb és a pénztárak anyagi szempontjából legéletbevágóbb részét képezi. Kimondja: hogy a munkásbiztositási járulékok és dijak közigazgatási uton közadók módjára hajlatnak be, azokkal az eltérésekkel, amelyeket a jelen rendelet megállapít. A pénztár által kibocsátott fizetési meghagyás és kirovó értesítés, úgyszintén a pénztárnak a betegségi biztosítási járulék, balesetbiztosítási díj. tagsági igazolványt díj, iletlőleg balesetbiztosítási járulék tárgyában hozoil határozata — 18.^ 20., 21.. szakímok. végrehajtható , közokirat. A járulékoknak közadók módjára való behajtása már az 1891 évi XIV t cben is ki volt mondva. Ezt a rendelkezést az 1907. évi XIX. t. c. is megtartotta. Minthogy azonban évek folyamán kitűnt, hogy a közigazgatási hatóságok a munkásbiztositási járulékok behajtására sok helyen elég gondot nem fordítanak s jó részben ennek tulajdonithaló, hogy a magyar mun kásbiztositó pénztárak működését megbénító óriási mérvű járulékhátralékok állanak fenn. a rendelet a munkásbiztositási járulékok behajtására szigorúbb intézkedéseket: ir elő. A járulékok poutos behajlásától lugg nagyrészben a pénztárak teljesítő képessége, amiért is ez a kérdés már évek óta állandóan foglalkoztatja ugy a felügyeleti halóságokat, mint a pénztárakat anban a tekintetben, vájjon miként lehetne a hátralékokat a minimumra redukálni. Legcélhözvezetőbbnek mutatkozott az ugynevezet kebelbeli végrehajtói rendszer, amidőn is a pénztár a hátrálékokat saját közegeivel hajtatja be. Ez a rendszer azonban csak a pénztár székhelyén volt rendszeresen keresztül vihető és mivel a hátralékoknak a pénztár székhelyén kivül saját közegeivel való végrehajtása az anyagi eszközök hiánya miatt akadályokba ütközött. Példa rá pénztárunk, ahol is a f.ennt emiitett rendszer bevezetésével a hátralék majdnem teljes egészében befolyik, a vidéken azonban dacára annak, hogy az alispán ur őméltósága a legnagyobb jóakarattal, igazi szociális érzéssel támogatta a felügyelete alá tartozó közigazgatási hatóságokat, miszerint saját hatáskörükben kövessenek el mindent, hogy a munkásbiztositási járulékok gyorsan és erélyesen hajtassanak be. a hátralékok apadása mégsem következett be a remélt módon s jelenleg is körülbelül 70,000 koronát lesz ki. Ennek okát legfőképpen a közigazgatási hatóságok nagymérvű elfoglaltságában találjuk, a mi természetesen érthető is. Innen van az. hogy dacára a munkaadók mindinkább fokozódó fizetési képességének, a járulék hátralék az egész ország területén körülbelül 10.0000 millió koronát tesz ki. E szakasz elrendeli, hogy a végrehajtást kis és nagy községekben a bíró és jegyző közbejöttével, it(előleg ezek felelelossége mellett, városokban a városi adó hivatali főnök felügyelete és ellenőrzése mellett kell teljesíteni.. A végrehajtási eljárás a pénztár megkeresése után azonnal foganatosítandó. A végrehajtó hatóság a munkásbiztositási járulékok és dijak befizetésére sem halasztást, sem részletfizetést nem adhat. Városokban a polgármesterek. községekben a főszolgabirák kötelesek a munkásbiztositási járulékok és dijak behajtását állandóan ellenőrizni. Ha pedig a városi adóhivatal, vagy a községi elöljáróság a munkásbiztositási járulékok behajtásánál hanyagul jár el, s ennek következtében területén nagyobb, igazolatlan hátrálék mutatkozik, a közigazgatási bizottság a végrehajtást kérő pénztár elő terjesztésére a mulasztásért íelelős közeget a mulasztás pótlására azzal utasítja, hogy amennyiben a megállapított' mulasztást a kitűzendő legfeljebb 30 nap alatt nem pótolják a hátralékban maradi munkásbiztositási járulékok és dijak. költségükre fognak behajtatni. Azonkívül a törvényhatóság első tisztviselője a mulasztó közegeket 5—50 koronáig terjedhető pénzbírsággal marasztalhatja el. A munkásbiztositó járulékok biztosítására a pénztár kimutatása alapján a végrehajtás a hátralékos ingatlanaira is vezethető. Ingatlan árverés csak akkor ren delhető el. ha a pénztár igazolja, hogy a követelés az adós ingóiból behajtható nem volt. Csőd vagy csődön kivüli kényszer egyezség megindítása alkalmából az illetékes munkásbiztositási pénztárt értesíteni kell.