Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-27 / 23. szám

ü IMS: ianuór §7. V rI. Eljárás a murikáshizíosHási járu­lékok és dijak behajthatatlansága őseié­ben E szakasz (szerint a heh aj Ihatatlan ként kimutatott járulékokat és dijakat öt éven át a pénztárak végrehajtásra évenként legalább egyszer kimutatják Vétkes mulasztás folytán bekövetke­zett behajthatatlanság esétében a kárt az tartozik megtéríteni, aki azt mulasztásával okozta VII. Büntető rendelkezések: A járulék befizetésiét előseg'li még a büntető rendelkezés is. A rendelet szerint az a munkaadó, aki a betegségi biztosítási járulékokat, balesetbiztosítási dijakat, já­rulékokat, vagy járadék előlegeket esedé­kesség szerint elfogadható mentő ok nél­kül jogellenesen be nem szolgáltatja, ki­hágást követ el és lő napig terjedhető el­zárással és 200 koronáig terjedhető pénz­hüntetéssel hü n tel endő. VIII. Záró rendelkezések. E. szakasz kimondja, hogy a rendelet hatálya alatt a munkásbiztositő pénztárak közgyűlést nem tarthatnak. A rendelet 1918. év január hó 1-ső napján lépett életbe. A 4790—1917. M. E. sz. rendele!tel egyidejűleg érkezett pénztárunkhoz a m. kir. Allauii MunkásbiztosiIási Hivatalnak 13100—1917. sz. 2 rendelete is. Az első munkásbiztositási járulékok és dijak behajtásánál követendő eljárást szabályozza. A másik a 1790—1917. M. E. szánni rendelet végrehajtásánál követendő eljá­rást szabályozza. E rendelet f. Szakasza a következő: A munkaadók kötelesek'mindazokat az alkalmazottaikat, akik az 1907. XIX. I <\ 1. és 2. szakasza, i-lletőleg a m. k'r. minisztérium 4.790—1917. M. E. sz. a ki­adott rendeletének 1. szakasza, és 7. sza­kaszának második bekezdése értelmében betegség esetére biztosításra kötelezettek, s az 1918. évi január hó 1-én alkalmazás­ban állanak, az illetékes kerületi munkás­biztositő pénztár felhívásától számított 8 nap alatt a kerületi munkásbiztostió pénz­tárhoz bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak megelőzőleg be voltak e jelentve vagy sem. Ennél az általános bejelentésnél az al­kalmazónak személyi adatait és az ál­taluk pénzben — fizetés vagy bér. lakbér, háborús, drágasági, családi, pótlék, beszer zési. ruházati segély, osztalék, jutalék stb. — és természetben — teljes ellátás, lakás élelmezés, mosás, fűtés, világítás, háló­hely, ruházat, termények, élelmicikkek, föld- vagy kerthasznáial. állattartás, stb. — élvezett összes javadalmazásokat kell a pénztárnál annak felhívásában részlete­sen megállapított módon közölni. A bejelentés a pénztár állal rendelke­zésre bocsátott űrlapokon teendő meg. A m. kir. Állami Munkásbiztositási Hi­vatalnak fenti rendelete, amely szerint a munkaadók alkalmazottaikat — tekintet nélkül arra, hogy már előzőleg be voltak e jelentve, vagy sem — a pénztárhoz ismé­telten bejelenteni tartoznak, súlyos fel­adatot ró a munkaadók összeségére. — Pénztárunk azonban a munkaadókat tör­vényszabta kötelességeik teljesítésében a legmesszebbmenő jóakarattal fogja támo­gatni és mindent él fog követni, hogy a bejelentések zavartalanul megtörténhesse­nek. Szolgáljon megnyugvásul számukra az a tudat, miszerint a bejelentések ezrei­nek átvétele és feldolgozása az amúgy is túlterhelt és redukált létszámú pénztári adminisztrációt oly nehéz feladatok elé fogja állítani, hogy a rendeletnek csakis energiánk legteljcseblmnegfesz!lésével le­szünk képesek eleget tehetni. Ezekben kívántam ismertetni niuukás­biztosatásunk háborús reformját. Hogy mennyiben fog megfelelni a rendelet a hozzáfűzött várakozásoknak, milyen vál­tozást és eredményi fog feltüntetni, azt ma még megállapítani nagyon nehéz. Ha­tározol! jóslásokba bocsájtkozni azonban mégis merészség volna. ínég akkor is, ha bizonyos reményeket füzünk azokhoz az erélvesebb és hatékonyabb intézkedések­hez, amelyeket a rendelet a járulékok beszedése "tekintetében kilátásba helyez. A biztosi toltak körének és napibérosztályá­nak eltolódásaiból olyan bevételi és ki­adási változások keletkezhetnek, amelye­ket minden részletében áttekinteni most még nem lehel E mellett nagy kérdőjelként áll elől tünk a háború bevégződése, amelynek e­redményeit előre jósolgatni nagyon hi­bátlan feladat, de annyi bizonyos, hogy a háborúból hazatérők' egészségi állapota nem kecsegteti a munkásbiztositási ked­vező megbetegedési arányszámokkal. Ne álltassuk tehát magunkat,'hanem nagyobb pénzbeli bajok felmerülésének bevárása nélkül tegyünk meg mindent, amit a fenn­álló törvényes keretek közöli lehet és ad­juk meg a munkásbiztositás zavartalan működéséhez szükséges anyagi eszközö­ket. Mindaddig semmi jelét nem látjuk annak, hogy maga az állam a nagy idők által megteremtőit rendkívüli feladatok, rendkívüli terheihez legkisebb méri ékben is hozzájárulni szándékoznék. Nem tarto­zik reánk, hogy az állam pénzügyi helyze­tének szakavatott mérlegelése nélkül, oda­vetett bírálat tárgyává tegyük ezt a tény!. Le kell vonni azonban azl a következtetési hogy ha az állam pénzt nem ad, adjon legalább megélhetési, létezési lehetőséget annak az intézménynek, amelynek léte és fennmaradása első rendű állami közérdek Ha nem is statisztikai adatokra tá­maszkodó pontos számítás, de -mégis a munkásbiztosi táshoz fűződő nagy közér­dekei féltő aggodalom azt mondja nekünk, hogy a járulékok félszázalékos emelése néni lesz elég a felemelt segélyek és a há­borús rokkantak és félig rokkantak terhei­nek fedezésére. Mi örülnénk leginkább, ha e fellövésünk csalódásnak bizonyulna. A gyakorlati férfiak állal sürgetett re­formok közül soknak a hiányát észleltük a háborús rendeletben, de azért mégis megelégedéssel fogadjuk a meglevét is. Abban a szociális szempontból sivár, ri­deg korszakban, amelyben Magyarorszá­gon élünk, ezt is elismeréssel kell fogadni. Mégis egy ujabb szociális alkotás. Mégis ismét egy lépés előre. Különösen abban az irányban, melyre ma, a háború okozta helyzet következtében legnagyobb súlyt kelt fektetni: a jövő munkás nemzedék megmentését illetőleg. Ebben a tekintet­ben egyenesen jelentős lépés: előfutárja a nemzetgyarapodási szempontból annyi­ra fontos, egyenesen életbevágó anyasági biztositásnak. Megvagyok győződve, hogy ezzel a reformmal, amelynek végrehajtásához az egymás kölcsönös támogatására és egyet­értő munkájára oly annyira szükségünk van, munkásbiztosi tó intézményünket népjóléti hivatásának arra. a magaslatára emelhetjük, amely a törvény alkotóinak szeme előtt lebegett. Körülöttünk tombol hat a küzdelem, de a munkásbiztositá's a polgári munkai harcának az a front mögöt­ti területe, ahol a betegek, sérültek, rok­kantak s a harcban elesettek gyámolitásra szoruló hozzátartozói sorakoznak. Akikre ezek gondozása vau bízva, csak a szív nemes érzéseivel léphetnek erre a terű­iéire. Ha vetélkedés van ilt közöttünk, ennek csak nemes vetélkedésnek szabad lennie, nem egyéni érdekeinkért, nem a munkáshízlosíláson kivul álló érdekekért, hanem kizárólag a numkásbizíositás érde­keiért. Azok a kedvezőtlen konjunktúrák', a melyek között munkásbiztosiló intézmé­nymik működésének közel egy negyed­százada lefolyt, megszűntek. A kormány, törvényhozás, s az egész társadalom jó : akarata, figyelme és ''érdeklődése velünk van s csak rajtunk okosságunkon, becsü­letes odaadó munkánkon midik, hogy munkasbizlos'lási intézményünket lehető leg minden megrázkódtatás nélkül átve zetve fi háború viszontagságainf; a jövő boldogabb, nemzetibb, demokratikusabb Magyarország egyik erős oszlopává te­gyük '.0 K(fi»t>ér«mm«! és dUzokíevéUsi kftnntstv* ÍV m §3 i g] Ossíi vlHsny.v re borsnd»7<stt ruhsfsstft, vegy­•ísZIU4, göjmas* és, p'Uasárosó ir.téssot* Nyir«9ybír». Vay Adáro-u. SS. TftUrfon 245$ Ruhákat vegyileg tisztit. Gyáweruhéket f|] 12 öra alatt fest. ~ Többféle nagyságban átió. | ^ éttekvS plissik et U2dr*elett plfssére? A t. 1 anniU:'-tiir tny pétiasftt U-nvcgesea niegkonnvi!; . a b!>úrntíriyl Javító aíatiadjitmíiíotl kukorica sti<"• j»">sji*jpeli (' " CM llíliírcH d;if. h'sk, w.ecmuv ropi»vftí:-ófi­neinlfilftnben mindrftffétt! gppfi:')lís gaztlaíáp? is raktáron kéji! :-ták Jchtniann Lukács Vilmos { f^pnftfv'.-c-i* 'redönfl Nyfrcgyb^zán, Széchenyi-tér ] ÜRVüo^tl o>v nagy uriwtlwOíi :•'•<« axnmw! 'kl-t&i. | T^íetonszái."" 201. " ?? t!>, V~I ADIU h V b BORS & fcc^Z, I használjunk test- és egészség­ápolásra. Nagy üveg ára .. .. K 12.— Közép üveg ára .. .. K 6.30 Kis iiveg ára K 2.20 tiif!iii}iiifiiffiniiiiiiiff!mvsiiiiámiiitiiifintfiiiiiTí;finnimmfi3fiiiiHfii[^^ ! A PESTER LLOYD I | l!!ll!llllfl!!!l!l!l[!llillllllllHIIÍII!llfilllll!lli!IIHHI8lli!lli|lllll!!ll)ir számonkint kapható a ^•Yl® kiadóhivatalában SK s 35 ^^|ifif?f«{|$iiiHfi4fKlllHirf#MÍiftHIIHfl<lli#fliitflll|IIIUlHHtHfffim» iHtffllí^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom