Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-10-10 / 223. szám

1917. október 10. Választások a vármegyén Bizalom a kormány iránt A törvényhatóság közgyűlése Nyíregyháza, október fi. ÍA Nyirvidék tudósítójától.. Rendkívül népes közgyűlés keretében iöltötte be a vármegye törvényhatósága a megüresedett főszolgabírói és egyéb állásokat. A mai választások a vármegye tiszti karában lényeges változásokat hozlak. így két főszolgabírói állásnak van uj betöltője és változás történt a központi tisztikarban is. A nyírbogdányi járás főszolgabírói állására egyhangúlag Kausay ödön másodfőjegyzőt, az ő helyére Gergely ITy Bél?, aljegyzőt, a nyírbaktai főszolgabírói állásra pedig Kubinyi Zoltánt válaszlotlák meg. Több politikai kérdéssel is foglalkozott a vármegye törvényhatósága. így egyhangúlag bizalmáról biztosította aWekerle kormányt, fölirat küldését határozta el a cseh politikusok támadásai ellen, föliratban kéri a helyes birtokpolitika — szervezését olyan alapon, hogy a hazaiérő hősök földhöz Jussanak, követeli a katholiküs autonomiái, az alsó papság fizetésének rendezését, a magáncégeknél alkalmazott hivatalnokok háborús segélyben való részesítését és bizottsági tagoknak. valamint a tisztviselőknek a gyűléseken elmondott beszédei miatt való fokozottabb véd el mél. Bizalom a kormány iránt. Délelőtt liz órakor nyitotta meg a vármegye törvényhatósági bizottságának őszi rendes közgyűlését Meskő László dr. főispán, aki meleg szavakkal üdvözölte a fölötte szép számban megjelent bizottsági tagokat, majd bejelentette, hogy a belügyminiszter általa mond köszönetet a vármegyének kinevezése alkalmából küldött üdvözletért. Az alispáni jelentés és a vármegyei költségvetések egyhangú elfogadása után foglalkozott a közgyűlés a miniszterelnöknek a lapunkban már közölt leiratával, amelyben bejelenti kinevezését, a kormány megalakítását és munkájához a vármegye közönségének a támogatását kéri. Ismertetlük már az állandó választmány javaslatát, amely szerint a vármegye biztosítsa bizalmáról a miniszterelnököt és helyezze kilátásba, hogy törvényes és hazafias munkájában készséggel támogatja. Az állandó választmány javaslatához Megyery Géza szólott hozzá és kijelentette, hogy elfogadja a javaslatot, de indítványozza, hogy a vármegye fejezze ki a111a kívánságát is, hogy a kormány a magyal" nemzet régi vágyának és óhajának tárgyát: az önálló magyar hadsereget a kormány valósítsa meg. Általános helyeslés fogadta az indítványt és a közgyűlés egyhangúlag elfogadja az állandó választmány javaslatát a Megyery indítványával együtt. Változás a kozélelmezés vezetésében. A vármegye törvényhatósága foglalkozott Kürthy Lajos bárónak, az Országos Közélelmezési Hivatal elnökének a bucíii iratával és saját tapasztalatai alapján meg állapítja, hogy odaadó buzgalommal oldot ta meg nagy és nehéz föladatát és nagy része van abban, hogy az ország és a hadsereg élelmezésében fönakadás nem történi. Hadik János grófnak közélelmezési miniszteri kinevezését örömmel fogadja a vármegye és amikor magas állásában üdvözli, reménnyel eltelve látja programját, egyben megnyugodva látja, hogy eréHyel veszi föl a harcol a fölburjánzotl visszaélések ellen. A választás 3 k Nagy izgalmak között kezdődtek meg a megüresedett állásokra a választások. — Elsőnek a nyirbogdányi járás főszolgabírói székét töltötték be.'Erre az állásra négyen pályáztak: Kansay üdön dr. másodfőjegyző,* Deme Andor dr. tb. főszolgabíró, * Kiss rhíndor főkapitány és Tompos Endre dr. tb,„főszolgabíró. Tompos Endre dr. a választás ipegejlése előtt viszszavonta pályázatát, igv csak három pályázó maradt, akik közül közfelkiáltással Kansay ödönt választották meg. rA' nyirbaktai főszolgabírói állásra bár rnan pályáztak: Kubinyi Zoltán árvaszéki ülnök, Deme Andor dr. és Kiss Sándor. Mivel busznál több bizottsági tag névszerinti szavazást kért. azt az elnöklő főispán elrendel tv és két bizottságot rendelt ki, amelyek egyike r nagyteremben, másika pedig a kisteremben működött. Összesen 209 szavazatot adtak le, amelyből 165 Kubinyi Zoltánra, 40 Deme- Andor dr.-ra, négy pedig Kiss Sándorra esett. így abszolúi'többséggel Kubinyi Zoltán lett a nyirbaktai járás főszolgabírója. A Kausay Ödön dr. megválasztásával megüresedett a másodfőjegyzői állásra 4 pályázat érkezett be. Pályáztak Gergelylfy Endre dr. aljegyző, Deme Andor dr., Mikecz László' árvaszéki jegyző és Dobos László aljegyző. Mivel Deme Andor és Mikecz László pályázataikat visszavonták, a másik két pályázó között pedig a névszerinti szavazást kérték meg, azt az elnök elrendelte. Százhatvan szavazatot adtak le, 'amelyből 114 Gergelyffy Endrére, 40 pedig Dobos Lászlóra esett. így tehát Gergelyffy Endrét választották meg másodíojegyzővé. Az ekképen megüresedett állásokra ej tették meg ezután a választást, még pedig a következő eredménnyel: árvaszéki ülnök lett Tóth Béla, aljegyző Garay Gyula dr.. árvaszéki jegyző Sarvay Viktor, szolgabirákká pedig Mikó Bertalant, Barkóczy Ala dárt és Kékv István dr.-t választotta meg a törvényhatóság. A megválasztott tisztviselők a közgyűlés szine elölt letették a hivatalos esküt. A csehek Támadása ellen. Néhány törvényhatósági átirattal foglalkozott azután a közgyűlés. Kassa város közönségének az átiratára kimondotta a közgyűlés, liogv fölíratban kéri á törvényhozást, részesítse fokozottabb büntetőjogi védelemben a törvényhatósági bizottság tagjainak és a tisztviselőknek a gyűléseken elmondott beszédeit. Erdőhegyi Lajos dr. másodfőjegyző re ferálta a közgyűlésnek azt a liptóvármegyei átiratot, amely a cseh politikusok részéről ellenünk intézett támadások ellen foglal állási. Kimondotta a törvényhatóság, hogy ezeket a perfid lámndásokal a legerélyesebben visszautasítja, azok ellen tiltakozik és elhatározta, hogy a magyar kormányhoz fölirattal járul aziránt, hogy az ország területi integritása ellen éppen a világháború fofyarááu a leghiíváuyabbui viselkedő nép faj nagyhangú, de rövidlátó politikusai részéről intézett támadásokkal szemben a keHő lépéseket tegye meg. Szabolcs vármegye közönsége ugyanis azon a véleményen van, hogy a három éves világháború folyamán a nemzet hősi erőfeszítései következtében súlyban megnövekedőit ezeréves Magyarország tekintélye megkívánja azt, hogy a kormány az ország területi integritása ellen következetesen ismétlődő merényletekkel szemben illetékes helyen a legerélyesebben tiltó szavát mielőbb fölemelje s tekintélyének teljes súlyával oda hasson — anélkül, hogy az osztrák állam belügyeibe avatkoznék — a testvér állam egyes, de mind nmei lett hangadó, bár felelőtlen po'itikusai részéről eme támadások történelmi alapot nélkülöző támadások megismétlődése az illetékes osztrák tényezők állal egyszersmindenkorra megakadályoztassák. Több törvényhatóság azt kéri, hogy a vármegye foglaljon állást a választói jog kiterjesztése ellen, azonban a vármegye mellőzi a határozatot, mert a törvényhatóság legutóbb állást í'oglall ebben a kérdésben. Birtokpolitikát sürget a vármegye A birtokpolitika kérdésével foglalkozott azután a törvényhatóság és az állandó választmány javaslala értelmében kimondotta, hogy föliratban fordul a törvényhozás mindkét házához és kifejti, — hogy a vármegye közönsége —- eltekintve áltól, hogy a harctérről majdan hazatérő hősök illő megjutalmazására egyik leghelyesebb módjának azt tartaná, hogy részükre hozzáférhetővé tétessék a föld, amelynek védelmében oly hosszú időn át •véreztek és szenvedtek — a jövő Magyar-, ország biztos megalapozását is helyes földbirtokpolitika szervezésében látja. Ugy látja a törvényhatóság, hogy a helyes földbirtokpolitika amellett, hogy a háború befejezése után elementáris erővel előtérbe lépő szociális kérdéseket legalább nagy részben megoldaná, együdejüleg egy hatalmas lépés egyrészt a világháború folyamiul reánk szakadt óriási terhek fedezése szempontjából oly fontos íöbbtermélés felé, másreszt pedig a magyar faj anyagi megerősödése felé. Eme a szociális, közgazdasági és nemzeti szempontok mellett figyelembe véve azt is, hogy a harctérről hazatérő fiainkkal szemben föntálló szent kötelességünket is akkor teljesili leghívebben az állam, ha a jogok adományozásával egyidejűleg helyes birtokpolitika szervezésével őket anyagi javakkal jutalmazza meg. Szabolcs vármegye közönsége azt a kérését terjeszti a törvényhozás elé, hogy a Magyar Gazdaszövetségnek már a törvényhozás elölt fekvő föliratában körvonalazol! szellemben készítendő birtoktörvény megalkotása iránt mielőbb tegye meg a szükséges lépésekel. A katholiküs autonomia. » A sopronvármegyei törvényhatóság átirata kapcsán foglalkozott a közgyűlés a katholiküs autonómia sürgős megvalósításának és az alsó papság illetményeinek rendezésével és az állandó választmány javaslata alapján kimondotta, hogy a katholiküs autonómia sürgős rendezését és valamennyi hitfelekezet alsó papsága illetményeinek mielőbbi rendezését a maga részéről is szükségesnek tartja, azonban eziránt föliratot nem intéz a kormányhoz, mivel ezek a hivatalos kormány programúiban benne foglaltatnak. Azután egész sereg községi ügyet tárgyalt a törvényhatóság alaposan megcsappant érdeklődés mellett.