Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-09-04 / 193. szám

2 ,KYÍR¥IDÉK 1917. szeptember 4 Uj millióknépjóléti célokra A Vörös-Kereszt millióiról nyilatkozik a főgondnok Budapest, szeptember 3 (Fővárosi munkatársunktól.) A Nyirvidék vasárnapi számában hirül adta már, hogy a Vörös Kereszt ügylet égisze alatt nagyszabású nyereménykölcsönt bocsájtaiiak ki. A jegyzés néhány nap múlva megkezdődik, szükségét lattam a jegyzés megkezdése előtt illetékes helyen érdeklődni aziránt, vájjon a sorsjáték révén összegyűlő milliók tényleg népjóléti, egészségügyi és hadsegélyezési célokra fordíttatnak-e. A Nyírvidék szerkesztőségének megbízásából ezzel a kérdéssel fordultam a Vörös Kereszt Egylet központi főmegbizott főgonclnokához, Wagner Ödön dr. cs. és kir. asztalitokhoz, aki a Vörös Kereszt Egylet igazgatóságának nevében a következő nyilatkozatokat tette előttem: — A magyar Vörös Kereszt Egylet vezetősége szükségét érezte annak, hogy a jelenlegi háborúban reá háruló nagy feladatok megoldását ujabb anyagi eszközök megszerzésével lehetővé tegye. — Bármilyen nagy mértékben nyilvánul is meg a magyar társadalom áldozatkészsége, a hosszura nyúlt háború és az ez által előidézett nagy feladatok nemcsak fölemésztették a közel tiz millió koronát kilevő gyűjtés eredményét, amelyhez Nyíregyháza polgársága is jelentős összeggel járult hozzá, — hanem az egyletnek a háborús célokra elkölthető mintegy három és fél millió korona vágyónál: is majdnem teljesen igénybe vették. — Az egyesület még tavaly tavasszal az akkori kormányhoz fordult azzal a kéréssel, hogy részére egy nyereménykölcsön kibocsátására adjon engedményt. A kormány a legnagyobb előzékenységgel teljesítette is ezt a kérést és pedig hoszszas tárgyalások alapján ugy határozott, hogy már a háború kitörését megelőző időben az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár, a Közművelődési Tanács és a Budapesti Poliklinikai Egyesület részére engedélyezett sorsjátékkal egybekapcsolva, az Országos Ha digondozó Hivatal, a Honvédelmi Minisz terium rokkant honvédtisztek, tiszti özvegyek és árvák segélyezésére, valamint a saját céljaira a magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egylete által egy nyeremény kölcsön bocsájtassék ki. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot az Esterházy kormány is elfogadta és az ía parlamenti tárgj^alás és a királyi szentesítés által törvényerőre emelkedett. — A nyereménykölcsönt a Vörös Kereszt Egylet bocsájtja ki és a sorsolási, törlesztési alap kezelését, valamint a sorsolások rendezését az államkincstár vállalta. — A rendkívül sikerült sorsolási tervezet, amely a Nyírvidék vasárnapi számában megjelent és amely a maga nemében egészen uj, lehetővé tette azt. hogy annak ellenére, hogy nyolcvan év alatt ily nagy- nyeremények fizettettek ki, a nyolcvan év leteltével a sorsjegyek névértéküknél, illetve kibocsájtási árfolyamuknál lényegesen magasabb összegben, darabonként nyolcvan koronával váltassanak be és egyszersmind lehetővé telte azt, hogy a jótékony intézmények olyan tekintélyes összeghez jutottak, amely az ő nemes emberbaráti működésük nagymérvű folytatását biztosítsa. — Egészen őszintén méltóztassék előttem nyilatkozni arról, vájjon a nyereménykölcsön névértékének megfelelő összeg valóban a megjelölt jótékony célokra fordittatik-e teljes egészében * — Mi sem bizonyítja jobban azt, — volt kérdésemre a felelet — hogv a sorsjáték tényleg milyen nagy mértékben szolgál jótékony célokat mint az, hogy nemcsak a teljes névértéket fordítjuk a törlesztési alapra és a megjelölt jótékonycélokra, hanem a névértéknél lényegesen nagyobb összeg jut erre a célra. Szívesen nyilatkozom arról, hogy ezekkel a milliókkal mi történik és őszintén örülök annak, hogy az erre vonatkozó részletesebb közlés elsőnek a Nyirvidék hasábjain lát napvilágot. — A törlesztés biztosítására az államkincstárnál letett összegen felül fennmaradó összeg teljes egészében jótékony célra jut és pedig a kormány által jóváhagyott szerződésben lefektetett kulcs szerint osztódik meg a jótékony intézmények közöött. Ezen intézmények a részükre jutó milliókat előre meghatározott népjóléti, közegészségügyi, hadegészségügyi és hadsegitési célokra fordítják. — A Vörös Kereszt Egylet a birtokába jutott tőkét, amely tíz millió koronának felel meg, elsősorban intézményeinek fönntartására és továbbfejlesztésére fogja fordítani. Ebből az összegből részesülnek az egylet által a hadtápterületen fenntartott tábori kórházak, tábori raktárak, valamint a központban fenntartott intézmények, tudósító irodák, sebesültszállító oszlopok, stb. — Az Országos Hadigondozó Hivatal a részére jutó milliókat elsősorban rokkant célokra fordítja, ebből a pénzből épülnek fel majd a rokkantházak és rokkanttelepek. A munkásbiztositó pénztár a tüdővész elleni védelemre használja fel a részére megállapított tekintélyes összeget, a poliklinikai egyesület pedig kórházat fog építeni és felszerelni. A Közművelődési Tanács alapítvány szerű leg kezeli részesedését, amely közművelődési célokat szolgál. A Szurmay Sándor alap közismert nemes intenciója nem szorul bővebb magyarázatra. A főgondnok ur nyilatkozatát ezekkel a szavakkal fejezte be: — Ismerve Nyíregyháza közönségének hazafias áldozatkészségét, megvagyunk győződve arról, hogy ezen általunk kibocsájtotl nyereménykölcsönnek jegyzésével támogatni fogja a nemes akciót, hozzájárul a felsorolt jótékonycélu intézmények anyagi eszközeinek gyarapításához annál is inkább, mert egyrészt befektetett tőkéjének biztos elhelyezését találja meg, másrészt pedig ezzel is bizonyságát adja szociális gondolkodásának. Paál Jób. iMIWI Nagyobbra kell épiteni_a városi szeszgyárat Százezreket kereshet a város a melléktermékek földolgozásával Nyíregyháza, szeptember 3. (A Nyírvidék tudósítójától.) A kormány jóvoltából Nyíregyháza vá rosa — mint ismeretes — engedélyt kapott központi szezfőző fölállítására és olyan körletet osztott be a kormány 'a nyíregyházi városi szeszgyárhoz, hogy több mint kétezer katasztrális hold egész szőlőtermésének minden törköly és seprőanyagát a gyár dolgozhatja föl, ami igen tekintélyes jövedelmet biztosit a városnak. A képviselőtestület természetesen örömmel fogadta a szeszgyár létesítésére ka pott engedélyt és fölhatalmazást adott a tanácsnak, hogy százezer korona keretén belül a lehető leggyorsabban építtesse meg a szeszgyárnak azt a részét, amely az üzem megkezdéséhez okvetlenül kell, a háború utánra hagyván a gyár teljes fölépítését és az üzemnek a gyümölcskonzerválására való kiterjesztését is. Most a kormány fölügyelete alatt működő szakintézmények, amelyek alá a nyír egyházi városi szeszgyár is tartozik, fölülvizsgálván a nyíregyházi gyár építésének és leendő üzemének terveit, azt a tanácsot adták a városnak, hogy a tervbevett épületnél nagyobbat építsenek, mert a tervezett gyárépületet nem lehet majd célszerűen belekapcsolni az építendő nagy gyártelepbe. De ezen fölül azt a propoziciót is tették ezeken a szakértői helyeken a városnak, hogy ne csak magát a pálinkafőzést vegye üzemi tervébe, hanem keressen módot arra, hogy a törköly kifőzése ütán a mellékterményeket is előállíthassa, ami nem jár jelentős többlettel az üzemi kiadásoknál és a városi szeszfőző jövedelmeit a legrigorózusabb számítás .mellett is mintegy kétszázezer koronával emeli évenként. A terv lényege az, hogy a város ne a kisüsti rendszert vezesse be a gyárban, amint tervezték, hanem szerezzen be gázzal dolgozó, folytonosan működő lepárolót, aminek az az előnye is megvan, hogy míg a kisüsti pálnikát még külön kell finomítani, ami ujabb adózást jelent, addig a iepárolón készített szesz 60—70 fokot is eléri. De meg a kisüstben megkozmálhat a szesz, a réziistőt el is rekvirálhatják, ami nem történik meg a lepárolónál. Sokkal rentábilisabb az üzem a lepárolóval már azért is, mert a kisüsti főzés mellett ugyanannyi sulyu fa fogy el, mint amennyi sulyu szén kell a másik módszer mellett és igy pusztán a fűtőanyagnál már az első évben megtakaríthatja a város azt az összeget, amibe a lepároló kerül. Ez a változott terv egyik része, ami maga is gazdaságosabb termelést mutat. A másik, amit a szakkörök ajánlanak a vá rosnak az, hogy a város a pálinka kifőzése után megmaradt törkölyből csináljon szárító készülékeken takarmányt, ami körülbelül negyedmillió korona bevételt jelent a nyíregyházi szeszgyár körzetében található 4400 hektoliter törkölyből. A melléktermékek földolgozásául ajánlják még a városnak a kifőzött törkölyből lebocsátott folyadék további földolgozása ut ján borkősavas mész előállítását, ami szintén százötvenezer korona bevételi több letet jelent. A törköly magvának a kiválasztása olajnyerés céljából szintén igen nagy jövedelmet jelent a városnak. A már földolgozott seprőből szintén lehet szép pénzt érő melléktermény eket előállítani. A város vezetősége erre több oldalról tájékozódott és mivd a szakférfiak mind egyike ugyanígy látja helyesnek a dolgokat, a tanács már a legközelebbi napokban bizottságot hív össze és az elé olyan értelmit javaslatot terjeszt, hogy a város vegye pro grammjába a létesítendő szeszgyárnál a melléktermények földolgozását is és ennek megfelelően építse meg már most a gyárat. A városnak a nagyobb építkezésre és a szükséges gépek beszerzésére a már megszavazott százezer koronán kivül még százezer korona kell és ennek az összegnek a megszavazását kérik a legközelebb a képviselőtestülettől, annál inkább, meri az az összeg már az első évben busásan megtérül. — A gyár fölépítését ezek az ujabb berendezések nem késleltetik és a gyár november elejére igy is megkezdheti működésié.