Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)
1917-05-13 / 101. szám
4 % JMY1R¥IDÉK. t y Í 7 május 13 Hát bizony az aféle ócska lomokban nem mindenki gyönyörködhetik. Ott van síz ócska piac ahol a rendőrség inkább gyanakodhatik lopott ócskaságokra. Kiss Lajos hiába rimánkodott, hogy tudakozzák meg a vármegyeházánál, hogy csakugyan Ö-e ()'?! vagy más valaki. Senki sem hederített reá, hanem bilincs nélkül 11 óráig — tehát három és fél óráig a rendőrszobában őrizték, míg végre egy katonával felkisérték a gvanus embert Mikecz István főjegyzőhöz, akinek hahotájára a katona haptákba vágta magát és Kiss Lajos megmenekült az agyohlör vetéstől. Hogy az ungvári és timári tanítókat milyen sors érte, arról hallgat a krónikás Kiss Lajos. — Hiába! Kiss szerencséje nagy! Nyíregyháza, 1917. május 11. Dr. Jósa András. k Haas Etelka-alapítvány kamatait már az idén kiosztják Ml van az alaplió levélben Nyíregyháza, május 13. (A Nyirvidék tudósítójától.) Most készítették el annak a nagyszerű alapítványinak, amelyet kedves, szép leányuk emlékére Haas Ignác és a felesége tettek, az alapító levelét a vármegyén. A százezer korona összegű kötvényeket az alapítók letették, sőt a nemesi el kü házaspár átadta az alispánnak a kötvények májusi szelvényeinek az értékét — háromezer koronái is és ezzel lehetővé váll. hogv az alapitó levélben foglalI föltételek mellett már ebben az esztendőben kiadhassa a vármegye az alapítvány legelső kamatait, amelyből három megyebeli szegény leány kap kiházasitási költségekre egyenként ezer-ezer koronát, a többit pedig már ebben az évben tanulmányi segélyekre fordítják. A legszélesebb körben keltett nagy és osztatlan elismerést ennek ;a kiválóan finom lelkű házaspárnak az elhatározása és éppen azért nagy érdeklődésre tarthat számot ennek a százezer koronás alapítványnak az alapitó levele, amelyet itt közlünk: 1. Az alapítvány keletkezése. Haas Ignác és neje Klár Malvin nyíregyházi lakosok, soha el sem muló gyászszal és fájdalommal siratott, élte virágában elhunyt Etelka leányuk feledhetetlen emlékét megörökíteni óhajtja, bejelentették Szabolcsvármegye alispánjának, hogy ez alkalomból 100.000 koronás alapítványt kívánnak Szabolcsvármegye törvényhatóságánál létesíteni azzal a célzattal, hogy ez az alapítvány a házasságok és gyermeknevelés elősegítése és megkönnyítése utján előmozdítsa Szabolcsvármegyében a családalapítást és családfenntartást s ez által pótolja némileg a világháború nagy vérveszteségeit. E célra letétbe helyeztek a vármegye alispánjánál 10 darab, összesen 100.000 korona névértékű 6%-ot kamatozó IV. kibocsátású hadikölcsön kötvényt. 2. Az alapítvány czime. H^as Etelka emlékezetére létesített, kíházasitást és gyermeknevelést támogató alapítvány. 3. Az alapítvány czélja. Az alapítványi tőkét képező 100.000 korona névértékű hadikölcsön kötvény évenkénti szelvény jövedelme egy irányú, de kettős czélt szolgál. a) Elősegíteni van hívatva szabolcsvármegyei jóhirnevü és jóerkölcsii, arra reáutalt házasulandó párok házasságát. b) Megakarja könnyíteni azt, hogy arra érdemes és ráutalt szabolcsvármegyeí gyermekek kellő iskoláztatásban s felsőbb kiképeztetésben részesülhessenek. 4. Az alapítványi vagyon állaga. Az alapítvány állagát ÍOO.OOO korona azaz Egyszázezer korona névértékű, 10 darab IV. kibocsátású 211870-211873, 227102— 227105, 227108, 227109 számú 6%-OS m. kir. járadék államadóssági kötvény (hadikölcsön kötvény) képezi 1917. november 1-től kezdődő szelvényivekkel, mely megőrzés és kezelés végett a nyíregyházi m. kir. adóhivatalhoz utaltatík be. Az alapítványi tőke biztosítása pedig akként történik, hogy Szabolcsvármegye törvényhatósága az ez irányú teljes vagyoni felelősséget, közgyűlési határozattal magára vállalja. 5. Az adományozásra jogosult személy. Szabolcsvármegye mindenkori alispánjának jogát fogja képezni, hogy az alapítvány évi jövedelméből, az alábbi rendelkezések értelmében, kik részesüljenek. 6. Az alapítványban részesülő személyek. A) 1000—1000 korona kiházasitási segélyben részesül évente három jóhirnevü és jó erkölcsű, arra ráutalt, Szabolcsvármegyében lakó menyasszony felekezet különbség nélkül, kik közül — ha van ilyen, egyébként is igényjogosult pályázó — évente felváltva, egy segélydíj egy Kemecsén s egy segélydij egy Nyíregyházán lakó menyasszonynak adandó, mig a másik két segély a pályázók közül a legérdemesebbnek ítélendő oda, kik azonban esetleg fenti két községből valók is lehetnek. Idegen vármegyében lakó menyasszonyok csak kivételesen s attól feltételezetten részesíthetők segélyben, ha házasságuk által Szabolcsvármegyében települnek át. Előnyben részesítendők a háború folytán árván maradt, vagy elszegényedett leányok, valamint a háborúból rokkantan, vagy front szolgálat után hazakerült ifjak menyasszonyai. B) 300—300 korona évi neveltetési segélyben részesül, iskoláztatási célokra és az iskoláztatás lehetővé tételéhez szükséges egyéb kiadások fedezésére, 10 Szabolcsvármegyében lakó, erre ráutalt és arra érdemes gyermek, vallás és nemi különbség nélkül, 10 éves korától kezdve, felső tanulmányai befejeztéig. Amennyiben kiváló tehetségű s egyébként is igényjogosult gyermek magasabb kiképzése céljára folyamodnak segélyért, részükre e magasabb kiképzés évei alatt két egyesitett, összesen tehát 600 koronát kitévő segély is adományozható, azonban két ily felemelt segélynél több nem állapitható meg egy év folyamán. Előnyben részesítendők általában a hadi árvák és oly gyermekek, akiknek atyja a háború folytán rokkanttá vállott, vagy családja a háború következtében elszegényedett. Előnyben részesítendők ezenkívül azok, kiknek szülei ez alapítványból annak idején kiházasitási segélyben részesültek, valamint a közalkalmazottak erre ráutalt gyermekei. Felsőbb kiképzéshez adott magasabb segély adománozásánál elsősorban az orvosi, mérnöki és felsőbb ipari kiképzésben részesülők veendők figyelembe. A nevelési segély több éven át, egészen tanulmányai befejeztéig adományozható ugyanazon gyermeknek, azonban arra az illető évről-évre újból pályázni s pályázati kérvényénél igényjogosultsága változatlan voltát igazolni köteles. C) Ugy a kiházasitási, mint a gyermeknevelési segély iránt minden év augusztus hó elsejéig adandók be a pályázati kérvények a vármegye alispánjához s e kérvényeknél az igényjogosáltság helyhatósági bizonylattal, a tanulmányi előmenetel iskolai bizonyitványnyal igazolandó. _ A nevelési segély minden év augusztus havában, a házassági segély minden év második felében osztatik ki az arra érdemesnek talált pályázók között. A házassági segély csak a házassági anyakönyvi kivonat bemutatása ellenében utalható ki s ha a házasság az adományozás évében létre nem jött, a pályázó segélyhez igényjogosultságát elveszti. Az alispán elfogadható indok esetén a házasságnak a következő évben leendő megkötéséhez halasztást- adhat. A házassági segély kiutalásával egyidejűleg minden segélyben részesülő megkapja az alapitó levél egy teljes másolatát, az alapítók, vagy jogutódaik megbízottja pedig minden ily esetben értesitendők a segélyezésről s az illető segélyezett házaspár személyi adatairól. Az egyik évben ki nem adható házassági, vagy nevelési segélydij a következő év folyamán kerül kiosztás alá. 7. Vagyoni felelősség. Szabolcsvármegye törvényhatósága kinyilvánítja, hogy ezen alapítványt és annak kezelését teljes felelősség mellett elfogadja, azt mindenkori alispánja által gyakoroltatni fogja, felelősség mellett gondoskodik az alapítvány mindenkori megőrzéséről s az alapitó levélben reá ruházott jogokat gyakorolni és kötelességeket teljesíteni kész 8. Felügyeleti jog. A kormányt megillető felügyeleti jog gyakorolhatása végett, az alapítvány jövedelmének mikénti felhasználását feltüntető számadási kivonat minden év végével a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. 9. Képviselet. Az alapítványt ugy a peres, mint a perenkivüli ügyekben Szabolcsvármegye mindenkori alispánja fogja képviselni. mL fmmm «m w m nwMww wt .mim ., » i i • Takarékoskodjunk a rézgálíccal A rézgálic beszerzésének a háború okozta nehézségei következtében, a mult évhez hasonlóan a folyó évben is csak korlátolt mennyiségben kaphatnak a szőlőbirtokosok rézgálicol és mint a jelekből látni lehet, nem kapunk többet, mint az elmúlt évben. Okulva az előző év tapasztalatain, a legmelegebben ajánlom mindenkinek, hogv azzal a kevéssel, amit kapni fogunk, minden lehető módón takarékoskodjunk, amire két mód kínálkozik. Egyik az, hogy soha sem használjunk a permetezéshez erősebb oldatot mint 1 százalékost. Komoly kísérletek alapján kitűnt ugyanis, hogy erősebb oldatra semmi szükség, mert a szőlő levelét a peronospora fertőzéstől épen ugy megvédi az egy százalékos oldat is, mint az erősebb. Másik módja a takarékosságnak az, hogy a permetező gép diójában levő kis kerek nyílás, amelyen át az oldat a levegőbe jut, minél szűkebb legyen, hogy ezáltal minél finomabb cseppek alakjában jusson a permetező oldat a szőlő leveleire és összes zöld részeire. E mellett természetesen a munkást is meg kell tanítani arra, hogy a permetezéskor a csövet nem kell addig a tőkéhez tartani, amig az oldat a leveleken összefolyik, mert ez nagv anyagpazarlás, és nem is használ, mert nem véd ugy, mint a rendes permetezés, amikor ugyanis az oldat finom porhoz hasonló apró cseppek alakjában egyenletesen borítja a szőlő leveleit. .S/irányi Jenő, m. k. .szol. és bor. ker. felügyelő.
