Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-05-13 / 101. szám

5 9 í 7, május 13 JVyíryibéx Nyíregyháza ésj_Pol|árszöveís Bárczy István dr. budapesti polgármester nyilatkozata a Nyirvidék számára — Nyíregyházi kiküldöttek a Polgárszövetség Országos bizottságában Buriapest, Május 12 {Fővárosi munkatársunktól) A városi polgárság szervezkedéséről több izben küldöttem' már tudósítást' a Nyírvidék szerkesztősége számára, legu­tóbbi cikkemben pedig közöltem azt is, hogy a magyar városok országos kongres­szusa május 18-án egyetemes gyűlést tart amelyen kimondják a szervezkedés szük­ségességét és a kongresszusi gyűlést köve­tő napon — tehát május 19-én megalakul az uj szervezet is. Tekintettel arra, hogy néhány nap vá­laszt el bennünket ennek az uj szervez­kedésnek a megalakulásától, szükséged­nek láttam, hogy a Nyirvidék szerkesztősé gének megbízásából felkeressem Bárczy István doktort, Budapest székesfőváros — polgármesterét, aki elnöke a Magyar vá­rosok kongresszusának és aki alkalmasint elnöke lesz ennek az uj szervezetnek is, amelyet most már végérvényesen Polgár­szövetségnek neveztek el. A polgármester úrtól azl kérdeztem meg, hogy a polgári pártok, testületek és egyesületek országos szervezésénél minő szerepe lesz Nyíregy­háza polgárainak és hogy Nyíregyháza mi­képpen folyik bele a városokat érintő or­szágos kérdések elintézésébe. Elsőnek azt kérdeztem meg a pol­gármester úrtól, hogy a Polgárszövetség alakuló ülésén kik vehetnek részt. Erre a kérdésemre Bárczy dr. így felelt: - A magyar városok országos kon­gresszusának egyetemes gyűlésén termé­szetesen csak annyi kiküldöttel képvisel­tethetik magukat a városok, amennyit az idevonatkozó szabályok előírnak. A kon­gresszus egyetemes gyűlésétől függetlenül alakul meg azonban a Polgárszövetség, a­m elv külön tartja alakuló gyűlését a Vi­gadóban. és amelyen a kongresszus tagi­jain kivül részt vesznek Nyíregyháza pol gári szervezeteinek kiküldöttei is. Már ed­dig is nagyon sok bejelentés érkezett a vi­dékről, az addigi jelek szerint a polgárság manifestációja ünnepélyesnek ígérkezik. A Polgárszövetség alakuló ülésén előreláthatólag megállapítjuk, illetve prok­lamáljuk a Polgárszövetség programmját és intézkedést fogunk kérni a szervezés hátralévő munkájának az elvégzésére. — Ennek a szervezeti munkának első része lesz megalakítani a Polgárszövetség or­szágos bizottságát, amely megalakulása ti­tán határozni "fog a vezetés és irányítás részleteiről is. — Ebbe az országos bizottságba ki­küldötteket küldenek azok a polgári szer­vezetek, amelyek bejelentik a Polgárszö­vetséghez való csatlakozásukat. — A szervezkedés további munkájáról már az országos bizottság határoz, amely­ben, — mint említettem — Nyíregyháza polgársága is képviselteti magát. Termesze tesen azok lesznek hivatva megalakítani a Polgárszövetség ottani fiókját, akik a pol­gárság bizalmából az országos bizottság 1­ixak a tagjai. A helyi bizottságok általáí­nosságban az országos bizottságok mrnir kásságának megkezdése után alakulnak — majd meg, de semmi akadálya nincs an­nak, hogy közben is megtörténjenek a szervezet megalakítására vonatkozó elő­készületek, sőt annak sincs akadálya, hogy a nyíregyházi szervezet működését már a Polgárszövetség megalakítását követő — legrövidebb időn belül meg is kezdje. — A Polgárszövetség egyébként mű­ködését a szövetség megalakításával meg is kezdi már és a Polgárszövetségnek el­ső munkája az lesz, hogy felszólításokat fog intézni a szövetséghez csatlakozó szer­vezetekhez, amelyben ezeket felhívja ar­ra, hogy kiküldötteiket az országos bi­zottságija nevezzék meg. Az országos bi­zottság megalakulása után haladéktalanul megtörténnének a szükséges munkálatok a vidéki szervezetek megalakítása érdekében Megkérdeztem a polgármester úrtól, mi lesz a nyíregyházi fiók feladata és vájjon a nyíregyházi szervezetnek mód­jában áll-e majcl tevékeny részt venni or­szágos jelentőségű kérdések intézésénél is. - A nyíregyházi szervezet program m­ja mondotta a polgármester ur — ter­mészetesen megegyezik a Polgárszövetség programúi jávai. A nyíregyházi szervezet célja előmozdítani a Polgárszövetség prog­rammjának a megvalósítását. Ettől füg­getlenül azonban a nyíregyházi szervezet­nek igenis módja lesz ahhoz, hogy orszá­gos jelentőségű kérdésekben kezdeménye ző lépéseket tegyen és javaslatait országos propagálás céljából az országos bizottság­nak megküldje. A központ életre való és a polgárságra nézve üdvös eszméket a leg­nagyobb örömmel honorál és mi hisszük, is. hogy Nyíregyháza mindig agilis pol­gársága munkásságával gyakran hozzájá­rul majd a városi polgárságra nézve üd­vös mozgalmak megindításához. Egyebek ben pedig a nyíregyházi szervezet a ma­ga szűkebb működési területén' igyekszik végrehajtani az országos bizottság hatá­rozatait. Végül, elmondotta még a polgármes­ter ur, hogy a főváros vállalta magára a Nyíregyházáról érkező kiküldöttek elhe­lyezését és ezért kívánatos, hogy a ki­küldöttek neveit a kongresszusi irodával minél előbb közöljék. Május 17-től kezdve egy külön iroda is működik az uj város­háza első emeletén és éltől az időtől kezd­ve minden, a szervezkedésre vonatkozó ügyet ennél az irodánál kell bejelenteni. Ugyanez az iroda a legnagyobb készség­gel áll az érdeklődők rendelkezésére. Pa ál Jób. Vasúti menetrend Nyíregyházáról indul: Szersncs-iélé reggel 7 1 0, este 9 ]J>. Debrecen-felé reggel 5Ü. ,d. u. 2 0 0. Csap-feléd. u. 355 . Mátészalka-felé este 8& Yásárosnamény-feié este s™ Polgár-felé este 5 3 9. Kyíradouy-felé este 71|. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felő! reggel 6 4 7, este 8^***. Debrecen-felől reggel 6 :3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől d. u. 130. Mátészalka-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamóny-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Kyiradöüy-felől reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csat­lakozása. Budapestre érkezik d. u. 1 óra 05 pkor. ** Csatlakozással Ungvár-felé. *"* Budapestről jövő gyorsvonathoz van csat­lakozása. Budapestről indul d. u. 2 órakor. Muzeumunkról és egyébről Emberbőrbe öltözött ördögök által fel idézett és még mindig szított borzalmas irtó háború minden kulturális mozgalmat háttérbe szoritván, három év óta muzeu­munk alig fejlődött tovább. 4 Mostani gyarapodásunkat is a hábo­rú egyik szerencsétlen áldozatának kör szönhetjük. Burián Tamás tiszapolgári fiatal nem nagyképűsködő, de nagy képességű, vég­telen szivjóságu minden szépért és jóért rajongó, linóm ,előzékeny modorú ügy­véd, mindenütt, ahol ismerték nagy tisz­teletben és szeretetben részesült. Pervesztes soha sem volt, mert csak igazságos ügyet védett. Gazembereket — megérdemelt büntetésük elől kibújni nem segített. Ember volt a szónak legszebb, és legnemesebb értelmében. Testileg nem le­vén oly erős, mint szellemileg, — a so­rozáson katonai szolgálatra alkalmatlané­nak találták - és Szabó nevű ezredes csak nagy rimánkodás után sorozta be a ha­zájáért lelkesülő fiatal embert. Ezév jan. 4-én esett el az ojtozi szorosnál, tehát — nem parancsoltak neki, hogy hősi halált haljon, hanem önként áldozta fel magát, hazájának védelmében. Áldás em­lékének. Burián nemcsak szakmájával, hanem a tudományoknak egyéb ágaival is ala­posan foglalkozott. Arról, hogy többnyire tudományos mü vekből álló könyvtára penészt íiem kapott a sok aláhúzott helyek és széljegyzetek tanúskodnak, tehát nem kötésüknek szép­ségében gyönyörködött, mint ezt a legtöb­ben teszik. Matasovszky Géza tiszapolgári gyógy­szerész és fenkölt lelkű neje csaknem "fi­ók nak tekintették és tetemes Vagyonukat haláluk után Buriánnak szánták. ők említettek a bánatsujtotta anyának, hogy fiának legszebb és legmaradandóbb emléket emel, ha könyvtárát és több száz darabból álló régészeti tárgyait a Sza­bolcsvármegyei Muzeumnak ajánlja fel. a­zon feltétel mellett, hogy egymástól szét nem választva, külön szekrényben őriz­tessék. A leletek kivétel nélkül Tiszapol­gár határában megejtett igen költséges és fáradtságos ásatásóknak eredménye. Tudományos szempontból rendkívül nagybecsű azért, mert igen sok festett cse­rép edénytöredékeket tartalmaz, melyek ü régi görög kultura előtti úgynevezett mü­kénéi sőt praemykenei korszakra valla­nak. Ezen korból csupán a sepsiszentgyör­gyi székely muzeum bír, gazdag gyűjtemén­nyel, mely az Olt völgyéből került. Hogy ugrott át ez a székelyföldről Polgárra — sötét kérdés. Mindenesetre fontos kiindur dulási pontja további kutatásoknak. Mi­kecz Dezső alispánunk is örömmel vette tudomásul a nagylelkű ajándékot, mely­re a nemzeti muzeum is büszke lenne. Ezek után rátérek az egyébre, ami komikumnak is ugyancsak beválik. Kedden jutottam az ajánlatnak tudo­mására. Tegnapelőtt Kiss Lajos muzeumi <>r Polgárra utazottt, hogy a nagylelkű a­dományt átvegye és haza szállítsa; mivel azonban annak óvatos becsomagolása lá­dákba több napot igényel, egy napi tájé­kozódás után, ma reggel félnyolc órakor a nyíregyházi vasúti állomásra visszaérke­zett. Innen azonban mint gyanús katona­szökevényt. két tanitó útitársával a város­házára kisérték, de hosszú lába nem levén — szökésétől nem félve, vasra nem ver­ték. A főkapitánynak hiába mondta, hogy ő Kiss Lajos muzeumi őr, szavának nem hittek, bizonyságául annak, hogy Kiss Sándor rendőrfőkapitány barátom muzeu­munkban soha sem volt, mert Kiss Lajos mindig a muzeumban tartózkodik és ná L la, vagy nálam nélkül tei muzeumba senki be nem mehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom