Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-04-08 / 73. szám

1917. április 8. JNlYÍRtflDÉK 3 Balla Jenő a Schwartzer-szanatoriumban Járossr Sándor lesz a polgármester-helyettes Nyíregyháza, április 7. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi városházán szomorú, nyomott a hangulat. Az emberek, akiknek dolguk akad a nagy, sötét épületben, szinte lábujjhegyen járnak, aggódva néznek körül és amint elvégezték a dolgukat, sietve hagyják ott a szomorú házat. A tisztviselők elmélyedve, elgondolkozva — jönönek-'mennek a folyosókon és alig tudnak elvonatkozni a legutóbbi napok drámai eseményeitől. Ezekben a napokban még mindenki mélyen a hatása alatt áll a történteknek és bizony napok kellenek ahhoz, hogy a Városházán ha nem is a rendes mederben, de legalább zavar nélkül menjen a munka. Akik Balla Jenő polgármesterrel a legutóbbi ottani tartózkodásnál érintkeztek, — szinte még ma is a megdöbbenés hangján beszélnek a túlfeszített munkának erről a szegény áldozatáról. Most, hogy a tények azt bizonyítják, hogy Balla Jenő az utóbbi dolgait öntudatának hijján cselekedte, sok mindent egészen más szemmel látnak az emberek és nagyon sok mindennek megtalálják a rugóit. Az évek óta tartó zavartalan béke ilyetén megzavarása is egószien más világításba került és a nyugtalanságot az egész városban a részvét váltotta föl. Városát nagyon szerette ez a boldogtalan ember, akinek megdöbbentő összeomlása még az utolsó órákban is olyan jelenségeket mutat, amely e város iránti rajongását, alkotni vágyását ós nagy koncepcióit bizonyítja. Még a legutóbbi napon is bejárta a Korona-szálló összes helyiségeit és átvizsgált tüzetesen mindent, mert — mint mondotta — előterjesztést akar tenni aziránt, hogy a Korona épületét háromemeletre emeljék. Ugyancsak emeleteket akart húzatni a városházára is és már a vá rosi mérnöki hivatallal is tárgyalt az előterjesztés részleteiről. A legkomolyabban és alapos indokokkal készítette el a történtek előtt közvetlenül fölterjesztését a kormányhoz aziránt, hogy Nyíregyháza ínég a háború alatt önálló törvényhatósági jogot kapjon, de már ez az irása is magán viselte a beszámithatatlanság jellegét. — Meglepő volt az a beadványa, amelyet szer dán délelőtt készített és amelyet a városházán gépeltek le. Ebben rámutat arra, hogy a napokban töltötte be a huszadik esztendejét a város szolgálatának és hogy eme husz év alatt minden erejével, igyekezetével, munkaerejével híven és a legjobb tudása szerint szolgálta a városát és különösen a háború alatt teljesített nagy és eredményes munkát. Ezeknek az indokoknak az alapján arra kéri a főispánt, hogy terjessze föl őt a királyi tanácsosi kinevezésre. Ebben a beadványában kiemeli, hogy nem a hiúság diktálta eme kérelmét, de ugy véli, hogy mint királyi tanácsos a felsőbb hatóságok előtt nagyobb súllyal és több eredménnyel képviselheti városa érdekeit. Akik ezt a beadványt, a mely a fölfüggesztése utáni napon került el postán rendeltetési helyére, látták, azokban már akkor megerősödött az a föltevés, hogy Balla Jenő súlyos idegbeteg. Most, hogy ez a dolog csaknem kétségtelen, természetesen városszerte, sőt az országos sajtóban is élénken kommentálják a történteket és a legszélsőbben elágazóák erről a dologról a vélemények. Természetes az, hogy kívülről és a dolgok teljes, alapos és minden részletre kiterjedő ismerete nélkül nehezebb tiszta, képet alkotni. Akik látták közvetlenül az eseményeket, azok tudják, hogy Balla Jenő lelki és szellemi összeomlása hosszú hetek, sőt hónapok alatt következett be anélkül, hogy erre kétségtelen bizonyíték lett volna. Az ő beadványai olyan hangúak voltak, hogy különösen eleinte nem látszott az másnak, mint a túltengő önérzet hangjának. Tudták róla fölöttes hatóságai, hogy túlságosan is ragaszkodó álláspontjaihoz és hogy eltérően a szokásos hivatalos hangtól, vélt igazai tudatában hajlilhatatlan volt. így aztán a beadványait is evvel a szemmel nézték és ha meglepődtek is ezek fölött a vármegyeházán, nem jártak el ellene, nem gondolhattak eíméjének megbomlására, inert ezek a dolgok az ő természetéből folyóak is lehettek. Csak a mikor egyre sűrűbbek lettek ezek az Írások és egyre nyugtalanítóbb a hangjuk, meg amikor aztán mindezekhez a legutóbbi hírlapi közlemény is járult, akkor látta az alispán, hogy most már hatósági beavatkozásra van szükség és hogy a polgármestert, akinek kétségtelenül súlyosan megviselte az idegeit a túlfeszített munka, el kell távolítani a város ügyeinek vezetésétől és időt adni neki arra, hogy gyógyíttassa magát. Természetes az, hogy az alispán csak fegyelmi uton járhatott el Balla ellen, mert hiszen azt, hogy beteg, csak sejtették, csak szimptomái mutatkoztak en nek, de ennek a megállapítása kívül esik az alispán hatáskörén. Még akkor különben sem voltak erre otyan bizonyítékok, mint amilyenek később mutatkoztak. Fővárosi munkatársunk ma korán reg gel fölkereste a Schvvartzer szanatórium igazgató főorvosát, aki a polgármester állapotáról a következő felvilágosítást adta: — Balla Jenő polgármester tegnap oete szállították be a szanatóriumba annak a . bizonyítványnak az alapján, amelyet Dohnál József dr. Szabolesvármegye tiszti főorvosa állított ki. A bizonyítvány ugy szói, hogy a polgármester állapotát a központi idegrendszer megrongálása idézte elő. Ennek alapján a polgármesternek bizonyos ideig zárt osztályon való elhelyezése okvetlenül szükségessé vált — Balla Jenő a szanatóriumban nyugodtan viselkedik és azt a benyomást tette rám, hogy a túlfeszített és megerőltető munka idézett elő lelki állapotában bizonyos rendellenességeket. Beszéde teljesen nyugodt, világos, hangoztatja, hogy igazának tudatában teljes nyugalommal várja be ügyének tisztázását és a belügyminisztertől kért vizsgálat befejezését. Az igazgató főorvos ezután elmondotta, hogy a szanatóriumban meglevő szabályok szerint az esetet bejelentették a járásbírósághoz és a járásbíróság a budapesti törvényszék orvosszakértőivel kedden fog kiszállani, hogy Balla Jenőt megvizsgálja. — Orvosi véleményt egyelőre nem mondhatunk, azonban bizonyos, liogy a polgármester idegrendszerének kimerülése miatt ápolásra szorul, remélem azonban, hogy állapotában rövidesen javulás áll be. Most mái-, amikor szegény Balla Jenő szanatóriumban van, amikor immár kétségtelen, hogy a polgármester súlyos idegbeteg, tehát a cselekedetei nem eshetnek elbírálás alá, minden valószínűség sze rint maga az alispán lesz az, aki a vármegye közigazgatási bizottságának a jövő héten tartandó ülésen propoziciót tesz aziránt, hogy Balla Jenő polgármester ellen elrendelt fegyelmi eljárást hatálytalanítsák és Ballát azontúl már mint beteget kezeljék, aki most mindenesetre gyógyulása végett szabadságon van. Mi szinte bizonyosra vesszük, hogy a fölfüggesztő határozat ebben az értelemben módosulni fog és az ilyetén formában való megoldásai a dolgoknak a város lakosságában közmeg nyugvásra talál. Ezekből folyóan. a helyettesítés kérdését is meg kell oldani. Trák Géza tanácsos, az alispán által megbízott helyettes polgármester igen nagy és fölötte fontos munkakört lát el és ebben a munkakörben szinte egy ember erejét meghaladó a tennivalója. Csák erejének a tulfeszité'sévei láthatja el a dolgok rendezéséig is a polgármester teendőit is. Emellett abban a helyzetben az a visszás, hogy Trák mint közigazgatási tanácsos és katonaügyi előadó saját magának egyben referense is. A polgármester helyettesítése kérdésében tehát mindenesetre intézkedni kell. Ugy értesülünk, hogy a helyettesítés valóban más uton nyer elintézést még pedig az eddigi verziók szerint ugy, hogy az alispán megbízza és fölkéri a polgármesteri teendők ellátására Járossy Sándor dr. ügyvédet. Ez a verzió teljesen plauzibilisnek is látszik, mert Járossy aki tagja a képviselőtestületnek, mindig élénk részt vett a város ügyeinek intézésében és nagy képzettségével, sokoldalú tudásával a város dolgainak gyakran nagy hasznára volt. A' mai, a városra nézve olyannyira nehéz napokban Nyíregyházának mindenesetre ilyen nagyképzettségü, erős akaratú, a város dolgait alaposan ismerő férfiura van szüksége, aki teljes munkaképességével, egész erejével lát hozzá ennek a városnak a dolgaihoz. És ennek a munkának, ennek a föladatnak Járossy — ha elvállalja ezt a nehéz megbízatást, — meg is felel. Iparművészeti kiállítás a nőipariskolában Nyíregyháza, április 7. Ma nyilt meg özv. Bazala Béláné iparmüvésznő kiállítása a helybeli nőipariskolában. Bizonyára élénk érdeklődést fog kelteni ez, különösen a hölgyközönség körében, amennyiben a kiállított batik festésű művészi munkák még itt Nyíregyházán, valószínű, hogy inég az újdonság jellegével is birnak. Bár maga a technikai kivitel és eljárás régi indiai keletű művészet, de a jelenlegi iparművészet keretében ma újra igen nagy lendülettel életre kelt. S ez nem is csoda. A finom könnyed selymek, a meleg tónusu bársonyok, Sőt a különböző szinü bőrök is alkalmasnak bizonyultak arra, hogy batikolással felületük a legpompásabb diszkrét színezéssel, mely amellett állandóan tartós is, — nyerjenek pompás külsőt s szolgálják rendeltetési céljukat. A hímzések és kivarrások ritkán oldják meg a célt oly jól — mint épen a bálik, mely így az anyag felületéből ki sem emelkedik, s az anyaggal egy síkba maradva, csak szinpompájával és rajzával lesz plasztikussá. A formák könnyedén, szinte rálehelve, azt (a csalódást is kelthetik, mintha azok a selyem szövetébe lennének szőve. Mesterien komponálja s szebbnél szebb térkitöltésekkel látja el a művésznő nagyobb szabású teritőit, átalvetőit, és sáljait; s nem is a technika bravúros és pontos kivitelét, mint azoknak megtervezését és pompás színskáláit kell itt megbámulnunk. Mi akik még

1 a batik munkákról keveset tudtunk örömmel és élvezettel szemlélhetjük ezt a kis kiállítást, mely hisszük, hogy a közönség osztatlan tetszését érdem li ki. A kiállítás négy napon át, délelőtt 9— 12-ig és délután 3—6-ig látható a női ipariskolában. Belépődíj 50 fillér a hadiárvák' felsegélyezésére.