Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)
1917-04-08 / 73. szám
4 JSfYfHITIDÉK 1917. április 8 A Émecseri tragédia Eltemették Odescalchi herceget Nyíregyháza, április 7. (A Nyirvidék tudósítójától.) Országosan nagy érdeklődés közepette hullámzanak a demecseri tragédia hullámai. Az országnak úgyszólván minden újságja hasábokon keresztül foglalkozik az öngyilkossá leit Odescalphi Jenő Zoárd herceg, főrendiházi tag ügyével és zavaros, tapogatózó cikkek jelennek meg arról, hogy mik a herceg bűnei. Mindaz, ami ebben a dologban napvilágot látott, természetesen nem egyéb kombinációnál. Az a vizsgálat amelyet a hadügyminisztérium indított, még ma is folyik és egyáltalában nem volt eddig mód a vizsgálat anyagának az ismertetésére. Az most már kétségtelen, hogy a herceg a most folyó vizsgálatnál történtek miatt fogott fegyert maga ellen. Ugyanis megállapítást nyert, hogy a .katonai bizottság tagjai közül többen a hercegnek szokatlan hangon, erélyesen és nyersen intéztek hozzá kérdéseket, ami annyira elkeserítette a herceget, hogy a demecseri telepen levő szobájába ment és ott halántékon lőtte magát. Az öngyilkossága előtt több levelet irt, köztük a feleségének, akihez ezt a megszólítást intézte: Kedveseim! Most már a becsületemre mennek ezek a dolgok. Én tisztának és ártatlannak ér zem magamat. Sohasem akartam rosszat cselekedni és nem tettem semmit, amiért ezt a zaklatást megérdemelném. Bennetek szerettelek és értetek éltem. Hazámat és királyomat becsülettel szolgáltam Egy másik levele az ügyvédjének szól és ebben azt írja a . szerencsétlen herceg, hogy korábban telt végrendeletét hajtsák végre. Fővárosi tudósítónk telefonálja ma, hogy a fővárosi államrendőrség is nyomozást indított az Odeschalchi-féle ügyben. Czövek és Pintér rendőrkapitányok, Nánássi és Paksy detektivék kíséretében ma megjelentek a Vámos és társa féle husnagyüzletben és a nagyvágó iroda helységeiben és lefoglalták az összes könyveket és levelezéseket. Az ügynek — előreláthatólag — Budapesten több szenzációs letartóztatás lesz a folytatása. A herczeg családja a következő gyászjelentést adta ki: Szerémi Odescalchi Zoárdné hercegné szül. vásárosnaményi és nagylónyai Lónyav Pálma grófnő a saját, valamint gyermekei: Miklós és Margit, továbbá szülei, testvérei, anyósa és rokonai nevében mélyen elszomorodott szívvel tudatja, hogy a felejthetetlen férj, illetőleg, apa, fiu, testvér, vő és rokon Főméi tóságu Szerémi Odescalchi Jenő Zoard herceg, főrendiházi tag, a 10. cs. és kir. huszárezred kapitánya, a Signum laudis tulajdonosa f. hó 3-án életének 41-ik, boldog házasságának 16-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. A boldogult liült tetemei f. hó 6-án d. u. 3 órakor fognak Tuzséron a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint beszenteltetni és a helybeli sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. A megboldogult lelki üdvéért az engesztelő szent mise Fényeslitkén, f. hó 7-én szombaton d. e. 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Tuzsér, 1917. április 5-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! A herceget tegnap temették el Tuzséron. Horváth dr fényesliíkei plébános nagy segédlettel végezte a gyászszertartást és mondott fölötte gyászbeszédet. A temetésen igen sokan voltak elen. A család tagjai közül Odeschalehi Lóránt herceg, továbbá a Forgách grófi család tagjai jelentek meg. A temetés után a herceg kastélyának azt a részét, amelyben a herceg magánirószobája volt, a katonai hatóság lepecsételte. Bevonulás miatt zárva Az ipartestület nyilatkozata Nyiregyhaza, április 7. Fővárosi munkatársunk tollából pár nappal ezelőtt szóvá tettük azt az országos mozgalmat, amelyet az Országos Iparegyesület indított meg, a kisipari munkaadók talpraállitása érdekében, mert tudvalevő, hogy számos és számtalan olyan ipari üzem van, amelynek tulajdonosa — hadbavonult, itthagyván műhelyét, léténekegész alapját. A hadból visszatérőknelk á békés ipari munka körébe visszavezetése egyik igen súlyos feladata lesz az átmeneti időnek és (erről a feladatról nyilatkozott a Nyirvidék tudóisitója előtt, az Országos Ipar egyesület igazgatója. Ebben a tárgyban kérdést intéztünk a helybeli ipartestület vezetőségéhez, hol is a következő választ nyertük: Olvastuk az Országos Iparegyesület igazgatójának a Nyírvidék számára telt nyilatkozatát. Valóban ugy van, hogy a hadból visszatérő ipari munkaadók számára minden eszköz megragadásával módot kell nyújtani, hogy a békés ipari munka keretébe visszahelyezkedhessenek. Hogy a gazdasági háborúnak idehaza már vége lenne, abban erősen kételkedhetünk. Abban a részében vége van ugyan, amely az ellenségeink által tervezett kiéheztetésre vonatkozik. De — nincs vége abban a tagadhatatlanul igen fontos részében, amely az áruk árának emelése leküzdésére törekszik. Az árdrágítók ellen még nem végeztük be a gazdasági harcot, amely pedig van olyan fontos, mint az ellenségeink ellen folytatott gazdasági háború. Szinte be láthatatlan prespektiva tárul elénk, ha la hadból visszatérők ruházkodására is* gondolunk, miből, hogyan szerezhető — csak ez is be? Nem szólok a pénz nélkül vissziatérők élelmezéséről. A' megszűnt ipari üzemek kataszterének összeállítása kétségtelenül fontos a teendők megítélése nézőpontjából. Itt azonban figyelmen kívül nem hagyható azoknak üzeme sem, akik .hadbavonulás nélkül is kénytelenek voltak üzemük — megszüntetésére. Az épitő- és rokoniparok terén működők üzemeit értjük ezek alatt, akik kevés kivétellel, a teljes üzemszünetet voltak kénytelenek átszenvedni. • A kisipari hitel kérdésének megoldása szintén sürgős. Az Ullmann Adolf által említett hitelképesség ínegállapitás nem uj, mert hiszen az Országos Központi Hitelszövetkezet vidéki tagjainak megalapításakor is mindig azt az elvet hangoztatták, hogy nem azt kell nézni hogy az illető hitelkérőnek van-é hitelképessége, hanem, hogy milyen az életképessége ipari szempontból. Ez máirégi elv. Helyes volna a hitelkérdés mellett nagy súlyt helyezni a nyersanyagok rendelkezésre bocsátására is. Mert vájjon mit kezdjen a készpénztőkével az üzemtulajdonos, ha anyaga nincs, vagy azt a mai méregdrága uzsoraáron kényszerül beszerezni? Lchet-é életképes az olyan kézműipari üzem, amely a nyersanyagokat szerzi be azon az áron, amelyen a gyáripar talán a kész portékáját adhatja? A kisipari hitel kérdését teljesen felborithatja az anyagbeszerzés szervezetlen volta. A kettő együtt volna megoldandó, mert külön alig választható. Nem kevésbbé fontos a lakásügy. A bezárult műhelyek nemcsak bezárultak, hanem igen tekintélyes részben meg is szűntek. Hol nyissa meg műhelyét a hadból visszatérő, ha a lakásügy nincs megoldva? Különösen azok, akiknek a hozzátartozóik még kicsi házukat is eladták időközben? Á lakásügy tehát szintén megoldást vár. Örvendetesnek mondható, hogy az országos mozgalom oda is céloz, hogy még a legkisebb műhely is, az államtól nyert gépekkel szereltessék fel, s hogy az ezek hajtásához szükséges hajtóerőt, nálunk a villanyt, az első időkben teljesen díjtalanul kapják a hadból visszatértek. Itt azonban felmerül a kérdés, hogy vájjon liem-é lenne racionális a gépüzemeket csoportosítva, közmühelyeket létesíteni, ahol szövetkezeti módon történnék az anyagok feldolgozása, miáltal a kisipar és gyáripar között álló üzemi munkát létesíthetnénk. Ezt azonban az érdekeltek meghallgatása mellett volna helyes elbírálni. Sok — ilyen rövid nyilatkozatban fel sem említhető lcérrdés várna megoldásra, amelyek nem csupán az -érdekelt iparosok érdekeit hivatottak szolgálni, hanem nagy általánosságban a fogyasztók érdekeit is, ugy, hogy á megindítóit országos mozgalomban részt kel lene vennie az ipari cikkeket fogyasztó nagyközönségnek is, hogy a várt megoldás minden irányban kielégíthető lehessen. Az ipartestület ezekben vázolta ennek a nagyjelentőségű mozgalomnak a helyi viszonyokat is érintő célját, amelynek eszközeit a húsvéti ipartestületi országos kongresszus fogja tárgyalni, melyen a hely beli ipartestület is képviselteti magát. —r —s. wwwwwwaurnM^mm H t^ m ia etaic'ti /tmfMni fs em vi Május 1-én megnyílik a Sóstó Becsukják a gőzfürdőt Nyíregyháza, április 7. (A Nyirvidék tudósítójától.) A város legutóbb tartott képviselőtestületi ülése tudvalevőleg elhatározta: — hogy a melegebb idők beálltával megnyit ja a Sóstó gyógyfürdőt és erre az évre a szállodába és vendéglőbe megfelelő bérlőről is gondoskodott. Egy bizottság a napokban aztán ki is ment a Sóstóra, megvizsgálta az épületeket a gépeket, sőt a tó és a kut vizét is vizsgálat alá vette és kimondotta, hogy mivel a szezon megkezdését semmi nem gátolja, a Sóstót május elsején megnyitják. Azonban egy meglehetősen nagy és komoly akadály merült fel a megnyitás ellen, ugyanis tudvalévő, hogy az Országos szénbizottság Nyíregyházát a harmadik osztályba sorozta és éppen ezért a gőz fürdőnek is oly fukarul juttatott szenet: hogy a füi'dő hónapok óta hetenként csak három napon át lehet nyitva. A Sóstónál pedig mégis mindenkor első volt a fürdő és éppen ezért komoly aggodalmat kel tett, hogy vájjon sikerül-e szénbizottsággal olyan megállapodásra jutni, amely a Sóstónak elegendő mennyiségű szenet juttasson. Ugy oldották meg aztán a kérdést, hogy a nyári szezon tartamára a városi gőzfürdőt becsukják és a gőzfürdő szenét is a Sóstó céljaira használják fel. — Ez jelentős- mennyiségű szén, mert mig a Sóstónak naponta csak 15 métermázsa szén a napi szükséglete, addig a gőzfürdő 25 métermázsa szenet emésztett fel nap'onta. Fentebb emiitettük, hogy a bizottság megvizsgálta a tó és a kut vizét is. Régóta
