Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)
1917-04-08 / 73. szám
2 J^YÍRiriDÉK 1917. április 8. Az uj kerületi beosztás szerint mondotta informátorom, — a városi lakosságnak több képviselője lesz a parlamentben, mint volt eddig. — A képviselők tartozhatnak bármelyik párthoz, bármelyik politikai irányzathoz, a városi polgárságnak azonban előrangu érdeke, hogy csak olyan jelöltet válasszon meg képviselőnek, aki a városi polgárság évtizedes bajaival és jogos kívánságaival tisztában van és kötelezettséget vállal arra, hogy a képviselőházban mindenkoron annak a programúinak az alapján képviseli a városok érdekeit, amely programmot az uj városi párt magáénak elfogad. Ennek a programmnak sarkalatos tétele lesz: egy részt megvédeni a fogyasztó polgárság érdekeit, másrészt lehetővé tenni, hogy a magyar városok megromlott pénzügyi egyensúlya a háború után helyreállittassék, de ugy, hogy az uj városi jövedelmek ne az adózó polgárságot sújtsák, hanem egyrészt az állam által a városoknak átengedett állami jövedelmekből ke rüljenek ki, másrészt pedig a pótadók lelhető leszállításával olyan uj városi adók kreál tassanak, amelyek igazságossága ellen kifogás nem emelhető. — A háború után az államnak szük sége lesz uj bevételi forrásokra és egy erős városi pártnak kell alakulnia akkor ha azt akarjuk, hogy az uj állami adók ne vegyék el a lehetőségét annak, hogy a magyar városok pénzügyi egyensúlyukat helyre tudják állitani. Én nem mondom azt, hogy ennek a pártnak ellenzéki pártnak kell lennie, sőt talán használ az ügynek, ha a kormány emberei között is akadnak, majd számosan, akik szivükön viselik a városi polgárság érdekeit," mindenesetre azonban kívánatos, hogy ez a párt olyan férfiakból kerüljön ki, akik a városi élet kellős közepéből kerülnek a parlamentbe és megakadályozzák a városi polgárság elnyomását. A mezőgazdák körében szintén sokat beszélnek erről a pártalakulásról és talán ez tette itt-ott viszont aktuálissá az agrárblokk kérdését. A városi párttal szemben ugyanis az agráriusok ezt a blokkot akarjak megszervezni, itt is erősen készülődnek, hogy azonban miképpen alakul tényleg a helyzet azt csak a jövő mutatja majd meg. Annyi bizonyos, hogy a városi párt erősen kíván szerrvezkedni a vidéken is és igy el lehetünk készülve arra, hogy a közel jövőben Nyíregyházán is aktuálislesz már ennek az uj pártnak a megalakulása. Paál Jób. Fővárosi munkatársunknak ezek a kétségkívül érdekes értesülései mindenesetre alkalmasak arra, 'hogy ezekkel a dolgokkal és az elkövetkezendő alakulásokkal komolyan foglalkozzunk. Mi, akik az eseményeket Nyíregyháza város érdekeinek a nézőpontjából figyeljük, csak öröm mel látjuk ezt az alakulást, amely a városok fejlesztését tiizi ki célul. Bizonyos azonban, hogy kizárólag merkantil, vagy pláne agrárellenes pártalakulás Nyíregyházán keresztülvihetetlen, de célszerűtlen is, mert ennek a városnak a nagyszámú és fejlődőképes gazdaközönsége jogosult is, de meg mindenképpen alkalmas is a városfejlesztési politikában való részvételre. tC3a- -II II MI MII . ^. W H •»»»«.,<i n. n— H» I Wi l|M m»i » l »<MI» — Fontos gazdáknak, iparosoknak, kereskedőknek, hogy a reájuk vonatkozó hatósági rendeleteket ideje korán és egész terjedelemben eredeti szövegében megismerjék. Ezt csak ugy érhetik el, ha előfizetnek a «Nyírvidék» kiadóhivatalában a «Szabolcsvármegye Hivatalos Lapjá»-ra egynegyed évre 4 koronával. Megalakul Nyíregyházán a Stefánia-szövetség Madzsar dr. nyilatkozata Budapest, április 7. (Fővárosi munkatársunktól) Régóta szüksége mutatkozott már annak, hogy Magyarországon erős kezekkel lássanak hozzá a csecsemőmentés és az anyavédelem nagy és nemes munkájához. Ezeknek a mozgalmaknak első és látható eredménye volt a Stefánia Szövetség megalakulása és most jelenthetem a Nyirvidék olvasóinak azt is, hogy a Stefánia Szövetség kitűzött céljainak megvalósításához már hozzáfogott és mindössze hónapok választanak el attól az időtől, amikor az országos mozgalom szervezése, — egységes vezetés mellett megkezdi már a működését. Alább részletes nyilatkozatot közlök arról, hogy ennek 'az országos munkának a keretében minő szerepe lesz — Nyíregyházának, most csak röviden vázol ni akarom, hogy minő lesz a formája az országos mozgalom központjának és hogy a Stefánia Szövetség céljai elérése érdekében minő munkásságot óhajt kifejteni. Ugy tudom, hogy íaz ősszel hozzáfognak már Budapesten egy központi intézet megépítéséhez. Erre a célra társadalmi hozzájárulás révén már ötödfél millió korona gyűlt össze. Az összegnek majdnem a léiéi két millió koronát Weiss Manfréd adományozta, a többiL a bankok adták. Ebből a pénzből építik meg a központi intézetet, amelynek a rendeltetése több részből áll. Az egész intézetnek a feladata, hogy egyrészt mintaszerűen mutassa be az anya és csecsemővédő intézeteket és pedig necsak abban a formában, ahogy azt a nyugaton a legmodernebb felszereléssel megcsinálták, hanem megkívánja mutatni azt is, mint lehet olcsón és egyszerűen is létesíteni mintaszerű intézményeket. Létesítenek itt például egy csecsemőkorházat, melynek egyszerű lesz a berendezése, amellett azonban kitűnően meg fog felelni a céljának. Azt akarják ezzel elérni, hogy a vidéki városok ne riadjanak el a nagy kórházak építésével járó költségektől, hanem példát lássanak maguk előtt arra, hogy miként lehet olcsó pénzen szépet teremteni. Célja az intézménynek másrészt az, hogy tanítson és megfelelő személyzettel lássa el az országban mindegyre szaporodó anya és csecsemővédő intézményekel. Fölkerestem Madzsar József doktort, a Stefánia Szövetség kitűnő igazgatóját, akihez a Nyíregyházát speciálisan érdeklő részletek felől intéztem kérdést. Madzsar dr. a következő választ volt szives adni: — Nyíregyházán, ahol Groák Ödönné szakszerű vezetése mellet már működik egy igazán mintaszerű tanácsadó intézet anyák részére, a Stefánia Szövetség megkezdte már a szervezés munkáját. — Itt az elismerés legőszintébb hangján kell megemlékeznem Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságáról, amely az első volt az országban, amely az anya- és cseesemővédelem ügyében határozatot hozott és azt hasonló szellemű határozathozatal céljából megküldte a többi lv.-hal.-nak is. — Szabolcsvármegye ós Nyíregyháza közönsége volt az első, amely felismerte a kérdés nagy fontosságát és az anya- és csecsemő véde 1 mel jelölte meg a közel jövő legsürgősebb faladatának. Nyíregyházán az ottani szakorvosok igen nagy eredmények mellett tartottak előadásokat és a nyíregyháziak tervbevették egy gondozó intézet és egy tejkonyha felállítását is. — Jelenthetem most, hogv Nyíreg; házán legközelebb megalakul a Stefán Szövetség nyíregyházi osztálya, amel; nek működése elé igazán nagy remi nyéket füzünk az eddigi eredménye: nyíregyházi munkásság után. Én azt 1 szem, hogy a 'nyíregyházi szervezet ige könnyen lesz belekapcsolható az orsz; gos mozgaloihba és olyan munkásságí lesz képes felmutatni, hogy példát st; tuálhat vele az egész országnak. Wl —Wi HK Ul B WWi aW W IW.W III " .I»» U »I .» H Sz ipartestület helyébe iltözil a rendőrség Felmondanak az ipartestületnek Nyíregyháza, április 7. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az a modern szellem, amelyet Kis Sándor rendőrfőkapitány körülbelül eg? esztendővel ezelőtt hozott a rendőrségre napról napra mindjobban érezteti hatá sál. — A rendőrség működése alkalmaz kodott ahhoz az igényekhez, amelyet egj olyan nagy városnak, mint Nyíregyháza — a lakossága fel szokott lépni a rendőrség gel szemben és az utolsó egv év alatt ren dőrségünk valóban olyan eredményeket ért el, amelyek igazolttá tették azokat í reményeket, amelyekkel a város lakossá ga Kiss Sándort a főkapitányi székben fogadta. Akár a bűnügyi nyomozások, akár a közigazgatási, illetve kihágási ügyek elintézését vesszük figyelembe, akár azi nézzük, hogy a város közbiztonsága meny nyire emelkedett az utóbbi időben, cl kel! ismernünk, hogy igen nagy munkát vészelt az elmúlt esztendőben rendőrségünk. Kiss Sándor főkapitány hivatalbalépése után nem sokkal már látta, hogy a rendőrség elhelyezésére szolgáló épületrész szük, kicsiny, a kapitányok, tisztviselők és detektívek össze vannak zsúfolva és a pontos, gyorsmunkát nem egyszer ez gátolja. így például a kihágást kapitány két írnokkal egy olyan kis szük szobában dolgozik, hogy ha abba még két három fél bemegy, — mozdulni sem lehet a szobában. Ugyanígy van ez a rendőrségi irodákban ,sőt a detektív szobában is, ahol pedig nem egyszer bizalmas jelclgü megbeszéléseket kellene folytatni, — de ez is lehetetlen a helyiségek kicsisége miatt. A rendőrlegénység elhelyezésére szolgáló szoba a legutóbbi időkig szintén szük volt, úgyszintén a fogdák is rég szűknek bizonyultak. Mindezek alapján már régebben elhatározta a főkapitány, hogy a rendőrségi helyiségek kibővítését kéri és legutóbb beadványt is intézett ebben az ügyben a városhoz. A beadvánnyal a tanács legutóbb tartott ülésén foglalkozott és olyképen határoztak, hogy mivel a rendőrség további elhelyezésére szolgáló helyiségnek is a városháza épületében kell lenniók, azokat a helyiségeket engedik át a rendőrségnek, ahol most az ipartestület van. Az eddigi tervek szerint augusztus l-re felmondják a szerződést az ipartestületnek és augusztusban - kisebb átalakítások után beköltözik a rendőrség az ipartestület helyiségeibe. Az ügy legközelebb á közgyűlés színe elé kerül, amely dönteni fog az ügyben. Hogy az ipartestület augusztus elseje vitán hol nyer elhelyezést, azt ma még nem tudni. Mindenesetre bevárják a közgyűlési határozatot és csak azután határoznak uj elhelyezésük dolgában. R a f f i » t h H \ elterítő szüiőiötözésre alkalmas gyékény jnt: nv<>N ftrhun kapható ! Cim a kiadóhivatalban. 357-3 1
