Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-04-08 / 73. szám

Nyíregyháza, 1917. április 8. * Vasárnap XXXVIII. évfolyam * 73. szám. előfizetés: Egész évre 18 K, féiévre ... 9 K, negyedévre 4.50 K. Egyes szám 6 f. : Tanítóknak félévre 6 korona. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsvármegyei Tanitóegvesület hivatalos közlönye. Az energia megmaradásának törvénye szerint a természetben semmi sem vész­iét cl nyomtalanul és hatástalanul. Min­lennek eljön a maga ideje, ha nem vá­-unk is rá, vagy nem érjük is meg, s nincs alyan bűn sem, amelyet ilyen vagy olyan alakban utói ne érne a bűnhődés. Az er­kölcsi törvények igazsága épp oly meg­dönthetetlen, mint a természeti törvények okozatisága. Az igazságszolgáltatás kérlelhetetlen következetességének vagyunk tanúi nap­nap után válságos közviszonyaink egész vonalán. Nagy. erényeink diadalának nap­fénye mellett ott van a nagy bűnök sötét árnyéka is, különösen a telhetetlen kapzsi­ságnak megdöbbentő ós elszomorító pél­dáiban, s bíró sem kell hozzá, hogy a társadalom megállapítsa az igazságot ás büntetés kiszabására sincs mindenkor szükség ahhoz, hogy végrehajtásra kerül­jön az ítélet Újra és újra a lelketlen árdrágításnak és jogtalan haszonszerzés 1 ü el­meiről van szó, amelyeket nem lehet e­léggé ostoroznunk, még kevésbbé lehet e­léggé megtorolnunk. A közérdek szempont­jából a legsúlyosabb beszámítás alá von­ható bűnök ezek, mert amellett, hogy mérhetetlen erkölcsi és anyagi károkat o­koznak s mindenkép gyöngítik ellenálló erőinket, a dolog természeténél fogva o­lyan jellegűek, hogy velük szemben szinte lehetetlen a védekezés. A zsidó-keresztyén erkölcstan alapjául szolgáló tízparancsolat mindegyikében vét­kesek az úgynevezett konjunktúrák ügyes felhasználásának e mesterei. Vétkesek az elsőben, mert idegen is­tent imádnak, mikor egyedül a mammon előtt borulnak le buzgó szolgálatkészségük­kel és teljes odaadásukkal. Vétkesek a másodikban, mert hiába veszik fel istennek nevét, amikor lelkiis­meretük üzleti könyvét Isten nevében me­rik megkezdeni és vezetni. Vétkesek a harmadikban, mert nem ismernek pihenő ünnepnapot, hogy üzel­meik teljes lebonyolításáig csak egy kevés szünetelésre is gondoljanak. Vétkesek a nagyedxkben, mert életük hosszúságát nem a szülők és ősök tiszte­letével, hanem a könnyen szerzett vagyon­nal akarják biztosítani. Vétkesek az ötödikben, mert megölik az emberek becsületességébe, a tiszta er­kölcs szentségébe s az erény megjutalma­zásába veteti őszinte hitet. Vétkesek a hatodikban, mert nincs na­gyobb paráznaság, mint a bűnre csábítás a vagyon csillogtatásával és a rossz példa megmételyező hatásával. Vétkesek a hetedikben, mert meglop­ják a közvagyont, meglopják a harctéren küzdő véreinket, meglopják honfitársaik megélhetésének lehetőségét. Vétkesek a nyolcadikban, mert mun­kájuk sikere érdekében minden pillanatban készek arra, hogv bárki ellen hamis tanú­bizonyságot tegyenek. Vétkesek a kilencedikben és tizedik­ben, mert nemcsak megkívánják, de el is veszik felebarátaik házát, feleségét, be­csületét, minden vagyonát. Végtelenül sajnálatos dolog, hogy mindeme vétkeik enyhitő körülményéül jóhiszeműségükre hivatkoznak, ami telje­sen. kizártnak tekinthető, s- mentségükre legfeljebb annyit mondanak, hogy mások is ugyanezt cselekszik a legtöbb esetben minden következmény nélkül. Ha ebben igazuk van, s ők bizonyára Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACWEQUE 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. BMkw. • in < wWftii jól tudják mennyire van igazuk, annál inkább kötelessége minden tisztességes em­bernek, hogy necsak figyelemmel kísérje és észrevegye a jelenségeket, hanem igye­kezzék közre is működni azok földeríté­sében és közérdekű elintézésében. A templom szent csarnokából az Üd­vözítő ostorral verte ki a kufárokat; a há­ború nagy idején a nemzet testéből éles késsel kell kivágni a kelevénveket. * * * pártalakulások küszöbén Megalakult a városi párt — Tanácskozások az agrár blokkról — Nyilatkozat azuj pártalakulások lényegéről — Nyíregyházán is szervezni készülnek az uj pártot Budapest, április 7. (Fővárosi munkatársunktól) A háború után elkövetkező uj közgaz­dasági beredezkedés előre veti már ár­nyékait a politikai életben is. Jóllehet, még mindig nem vagyunk tisztában en­nek a nagy gazdasági átalakulásnak a kon­túrjait illetőleg, annyi azonban máris bi­zonyosnak látszik, hogy a háború után meginduló nagy gazdasági és politikai har­cokat már nem a mai politikai keretek kö­zölt alakult pártok vívják meg egymással. Politikai körökben máris uj páríalakulá­sokról beszélgetnek és a figyelmes szem­lélő észreveszi azt is, hogy bizonyos kér­dések tárgyalásánál a pártkeretek nem vá­lasztják el olyan élesen egymástól az em­bereket, mint ahogy elválasztották ennek­előtte. Gazdasági kérdések szőnyegre kerü­lésekor könnyen támadnak ma már éles ellentétek az egy és ugyanazon párthoz tar tozó politikusok közölt, mig ellenben u­gyanezen kérdések tárgyalásakor nagyon könnyű az együttműködés a különböző pártokhoz tartozó emberek között is. En­nek az állapotnak természetes megmagya­rázója az, hogy a régi közjogi ellentéteket háttérbe szorították ma már a gazdasá­gi ellertétek és a ma politikusai sok te­kintetben közjógi vitatkozásoknál sokkal fontosabbnak tartják a praktikus megoldá­sokat. Széltében, hosszában, klubbokban, és pártkörökben, a parlament folyosóin so­kat beszélnek arról a mozgalomról, amely nem uj keletű ugyan, de a legutolsó idő­ben erősen aktuális lett. Szó van ugyanis arról, hogy a meglévő pártkeretek meg­bolygatása nélkül egységes pártot kell al­kotniok a magyar városoknak. Olyan pár­tot, amely a parlamentben is. sikra tud szál Jani a városok polgárainak, a nagy fogy asz tó tömegeknek az érdekében, olyan pár­tot, amelynek tagjai ismerik a városi köz­igazgatás bonyolult útjait, és minden ak­tuális kérdésnél szakértelemmel és meg­felelő tudással képesek megvédeni a vá­rosi polgárságnak egyre jobban megvé­désre szoruló eminens érdekeit. A városi párt megalakításának gondo­latát, ha nem is ebben a formában, leg­utoljára Budapest polgármestere, Bárczy István dr. vetette fel, aki rövid időközben három helyen is tartott beszédet ebben az ügyben és ezekben a beszédekben hang súlyozta, hogy a városi polgárság tömörü­lése most már elodázhatatlan. Hogy ezek­nek a felszólalásoknak élénkebb vissz­hangja nem támadt eddig, azt csak ugy tudom megmagyarázni, ha bepillantást en­gedek az olvasóközönségnek a kuliszák mögé. A városi párt megalakítását kez­detben az ellenzéki részről forszírozták, mivel azonban a kormányhoz közel álló körökben is rokonszenvvel kisérték ezt a mozgalmat, az akciónak ellenzéki színben való feltűntetése abbamaradt, épen azért, mert a pártalakulástól nem akarták elide­geníteni azokat a kétségkívül súlyos be­folyással rendelkező politikai tényezőket, akik belpolitikai kérdésekben egyébként a kormány programmjának hivei közé tar­toznak. Kétségtelen, hogy a Városi párt eszmé­jének vannak hívei az ellenzéken épen ugy mint a kormánypárton és a vezető po­litikusok az utóbbi időben nemcsak ke­resték a közeledést, hanem tényleg voltak is tanácskozások ebben az ügyben és e­zekeh a tanácskozásokon megállapodás is történt oly irányban, hogy alkalmas idő­ben és megfelelő módon publikálni fogják ennek a tisztára közgazdasági alapon meg­alakuló pártnak a programmját is. Könnyen érthető, hogy ma, a belpo­litikai kérdésekben is exponált politikus nem szívesen nyilatkozik az uj pártról, a­me ívnek megalakulása tényleg még nem történt meg. Legalább is nem szívesen nyilatkozik ugy, hogy a nyilatkozattal kap­csolatban a nyilatkozó neve is publikál­tassék. Informátorom, aki előttem az a­lábbi nyilatkozatot volt szives megtenni, a Nyírvidék számára, hangsúlyozottan kér­te nevének elhallgatását. Anélkül tehát, hogy megnevezném az országos kérdések­ben gyakran szereplő politikust, közlöm alábbi" nyilatkozatát, amely fölötte érde­kes és ezért méltán tarthat igényt az ér­deklődésre. Ara 6 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom