Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-11 / 25. szám

JS[YÍE¥IDÉK. 1917 február It A város idei költségvetése Hét percenttel emelkedik az idén a pótadó NyiregyháEa, február 10. (.1 Nyirvidék tudósítójától ) Most küldte szél a város vezetősége Nyíregyháza erre az évre szóló költségvetési előirányzatát. Megkésett kissé a költségvetés, aminek egyfelől az az oka, hogy az eddigitől teljesen eltérő, áttekinthetőbb beosztása az nj költségvetés a réginél, a mi maga is igen nagy és fáradságos munkát igényel, de indokolItá teszi a késést az a tény is. hogy a városházán alaposan megcsappant a személyzet, amelynek viszont az elfoglaltsága a háromszorosára emelkedett. A költségvetés rengeteg számoszlopából kettő emelkedik ki. Az egyik az, hogy a város idei összes szükséglete 1.784.671 korona 65 fillér, a fedezetlen hiány pedig 625.787 korona 64 fillér, amely összeget pótadókból kell fedezni. Erre való tekintettel a községi pót adói erre az évre 116 százalékban javasolja megállapítani a tanács, amelynek ezt a javaslatát a szakosztályok is támogatják. Bármennyire nehezére esik az adózó polgárságnak a községi pótadó emelkedése, mégis meg kell benne nyugodnunk, mert ezt az emelkedést a háborús kiadások is fokozták, de meg a szükségletek áraiban is igen nagv ez emelkedés. Sokkal sdvesebben vesszük, hogy már most, a költségelőirányzat összeállításánál történik a pótadóemelés, mint ha évközben váratlanul kell egyszerre ujabb pótadót kivetni, amint tavaly is történt. Rigorozitással és előrelátással készítettnek látszik a költségvetés, amely mellett nem érhetik majd évközben meglepetések a polgárságot'. A költségvetés általános indokolása ez: Az 1917. évi költségvetésbe a pótköltségvetés lehető mellőzése szempontjából ezidő szerint minden szükségleti és fedezeti összegek beilleszlettek sígy a rendes szükséglet 1522639 IC 05 f., a rendkívüli szükséglet 160532 K 60 f., az átmeneti 101500 K." az összes szükséglet 1784671 K 65 fillér, a rendes fedezet 1031222 K 01 f., a rendkívüli fedezel 26162 K, az átmeneti 101500 K, összes fedezel 1158884 IC 01 fillér s így a községi pótadóból fedezendő költségvetési hiány 625787 K 64 fillér. Ezen költségvetési hiány fedezetére a földadó után 110 százalék, a többi adónemek után szintén 110 százalék községi pótadó megállapítása és kivetése szükséges. Á községi pótadó százaléka tehát emelkedik az 1916. évi költségvetéshez képest, minek oka a nagyobb költségvetési hiány, mely abból állott elő, hogy a bevételekel a háborús viszonyokból nyert tapasztalat szerint csökkenti, a kiadásokat pedig a magas árak és a háborús viszonyoknak megfelelőleg emelni kellett. A költségelőirányzattal a jövő hét péntekjén tartandó közgyűlésen foglalkozik a képviselőtestület. Villamos szerencsétlenség a főváros határában Budapest, február 10. (A Nyirvidék tuióntójótól.) Ma délelőtt Pestszentlőrinc és Rákosszentmihály között két zsúfolt villamos kocsi egymásba szaladt. Az utasok közül 16 könnyen, hat súlyosan megsérült. Egy katona az utasok közül meghalt. A belügyminiszter az árdrágítók ellen Jóváhagyja a* alsófobu liat< sígok ítéleteit Nyíregyháza, február 10. (A Nyirvidék tudósítójától) Ismeretes az a szigor, amelylyel ugy a nyíregyházi rendőrkapitányság, mint a járási főszolgabirák az árdrágítókat üldözik. Nem múlik el hét, hogy ne hoznának szigorú ítéleteket árdrágítás, árufeimalmozás, termény eltitkolás stb. ellen, akik bizony a legtöbbször nem a legjobb képet vágják az ítélethez, amelyben igen gyakran szerepel a pénzbüntetésre át nem változtatható hosszabb vagy rövidebb elzárás. Az elitéltek a legtöbb eselben nem nyugszanak meg az elsőfokú hatóság ítéletében, hanem másodfokon az alispánhoz felebbeznek. Mivel pedig az alispán szintén az árdrágítók ellen tör pálezát, és rendszerint jóváhagyja az elsőfokú ilélette, az elitéllek tovább felebbeznek a belügyminiszterhez. Mivel a felebbezés elintézéséig a büntetést nem kell kitölteni, időt mindenesetre nyernek vele a felebbezők, hanem ahhoz bizony nem sok reményük lehet, hogy a belügyminiszter megváltoztatja az ítéletet. Tegnap vagy egy lucatnyi árdrágító ítélet aktája érkezett le a belügyminisztertől a vármegyéhez. Valamennyi akla felebbezés volt az első és másodfokú ítéletek ellen és valamennyi akta azzal az elintézéssel jött le, hogy a belügyminiszter kivétel nélkül jóváhagyja az első- és másodfokú ítéleteket, sőt még meg is szigorítja azokat. így tehát hiába felebbeztek, hiába reméltek a terményeltitkolók, árdrágítók s mindazok, akik valamilyen háborús kihágást követtek el. A belügyminiszter nem védi meg őket, eliléli kapzsiságukat, mohó pénzvágyukat, megbélyegzi őket azzal, hogy jóváhagyja az alsóbb hatóságok ítéleteit. Hivatalos jelentések Budapest, február 10. (Minisztereinikség tajtóosstálya.) A főhadiszállás jelenti: Keleti harctér: Az arcvonal egyes szakaszain élénkebb tüzérségi tevékenység és reánk nézve kedvező járőr vállalkozás. Olasz és délkeleti harctér: Kincs fontos esemény. Höfer altábornagy, a vezérkar főnükének helyettese. Budapest, február 10. (Mimuterelnökség sajtóowtálya.) Berlinből táviratozák, hogy a nagyföhadiszállás jelenti Nyugati harctér: Ipern és Witscháte hajtásban valamint az Ancréiől Sommeig élénkebb tüzérségi harc folyt.Delelőtt az angolok a Serrénél támadtak, visszavertük őket. Az Ancré északi pariján rövid megszakítás után uj támadások következtek amelyek folyamán tíaillecourtnál némi területet vesztettünk, a Stipiere wast erdőtől északra egy maga egészében meghiusult előretörés után az angolok kezén maradt egy keskeny betörési hely amelyet elrekesztettünk, a Maas és a Mosel között hatásos tüzelési előkészítés után egyik századunk Flireynél behatoltak a francia állásba egész a harmadik vonalig és kis veszteséggel 128 foglyot hozott vissza. Keleti harctér: A Dünától a Dunáig nem volt nagyobb harci tevékenység. Mmcedon arcvonal: Nincs újság. Januárban repülőink a szigorú hideg dacára tejesitették fontos megfigyelő, felderítő és támadó feladataikat, az elmúlt hónapban 34 repülőgépet vesztettünk, az angolok franciák és oroszok légiharcban vagy a földről való lelövés folytán 55 repülőgépet vesztettek, melyek közül 3 1 megfigyelésünk szerint a vonalak mögött lezuhant, 26 pedig birtokunkban van. Azonkívül 3 ellenséges kötött léggömböt felgyújtottunk és ennek következtében lezuhantak, mi egy léggömböt sem Teszteltünk. Ludendorff, első főszállásmester. T k őrték-inaadazáseiről Ezen a helyen megkíséreltük már képet adni arról, hogy a házbirtok értékében minő változást okozott a háború és a lakbérremielet. Ezekben a sorokban tegyük vizsgálat tárgyává a földbirtok értékekben valószínűnek látszó változásokat, előrebocsátváu azt, hogy e téren a megállapítások nagyobb kilengéseket is megbírnak, mint aminőt a házbirtoknál feltételezhetünk. A földbirtokos osztálynak ujabban elhangzóit panaszai, alábbi megfigyeléseink során beigazolást nyernek; ki kell azonban jelentenünk, hogy e panaszok csak az 1914. évi eredményekkel szemben beigazolható fokozatos jövedelemcsökkenésben találhatnak magyarázatot: nem bírják azonban meg a kritikát akkor, ha a vagyoni viszonyokat tekintjük. Vizsgálódásunk körébe vonjuk be a következőket: a földbirtok kai. holdankénti értékét vegyük a békében 500 koronára. A béke idejében jövedelmezett ez a birtok kereken 7 százalékot, tehát kai. holdanként 35 koronát. Kat. holdankénti átlagtermésül és búzában vegyük az 18931912. évek 20 éves átlagát, 7 mm-t amelynek 18 Ií-ás eladási és 13 K-ás önköltségi árát számítsuk, amely önköltségi árban minden költség bennfoglallatik; igy adódik a 35 K tiszta jövedelem kai holdanként. Tekintsük a kat. holdankénti béke értéket olyannak, amely a fölös jövedelemmel amortizáltatik. A tulajdonos megélhetésére nem csupán a termények értéke szol gál, hanem ama melléktermények és gazda sági állatok-é is, amelyek a birtokon neveltetnek és most, szépen növekedett értékekben juthattak eladásra, sőt nagy keresletnek is örvendettek. Vizsgálódásunk búzatermésre vonatkozik. 1913. évben a jövedelem 7 mm. után % 5 K, 35 K. 1914. évben a jövedelem 7 mm. után (40—13) á 27 K, 189 K. Ebből levonjuk a birtokérték 7 százalékát normál jövedelemként 35 K. Birtokérték amortisatióra maradt 154 korona. Ekkor a birtok kat. holdankénti bekerülési értéke megváltozott és lett: (500 K-ból levonva a fenti 154 K-t) 346 IC. 1915-ben a jövedelem 7 mm. (40—16' £ 24 K, 168 K. A 346 K birtokár 7 százaléka mint előbb levonva — kerken — 24 K. Amortizálásra maradt fölös jövedejövedelem: 144 K, melyet a 346 K bír tokárból levonva, marad birtokár 202 K. 1916-ban a tiszta jöv. 7 mm. (39—20) (á 19 K, 133 K. ' Az előző évi birtokárnak, 202 K-nak 7 százalékát ebből mint előbb levonva (felkerekítve) 14.50 K. Amortizálásra maradi fölös jövedelemként 118.50 K, melyet az 1915. évi 202 K birlokárból levonva, marad 83.50 K, mint a birtoknak 1916. év végén fennálló bekerülési értéke. 1917-ben valószínű jövedelem 7 mm. (40—24) á 16 K, 112 K. 1916. évben fennmaradt 83.50 K birtokár után számított 7 százalék mint előbb levonandó (kereken) 6 K. Amortizálásra, í 11. felmaradt fölös jövedelem: 106 K, amelyből, ha levonjuk az 1916. év végén mutatkozott 83.50 K birtokárat, akkor felmaradó felesleg lesz: 22.50 korona. Az eddig lefolytatott számításból azt láthatjuk, hogy a gazdáknak kat. holdankénti jövedelme az 1914. évben volt a legmagasabb: 27 K; innen csökkent ós volt 1915-ben 24 K, 1916-ban 19 K, 1917-ben valószínűleg 16 K. Ezt a folyvást csökkenő jövedelmet