Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-11 / 25. szám

1917. február 10. MimmÉK s megérzik és fel is panaszolják gazdáink. A jövedelemcsökkenést azonban némileg ellensúlyozzák a baromfi-, sertés-, ló-, marha-, stb. állatáraknál elért több bevé­telek, valamint a tej és ennek termékeinél továbbá az egyebeknél mutatkozott fölös jövedelmek, amelyek — ha talán nem is egyenlítették ki a föld terményeiben mu­tatkozó jövedelem csökkenést, de mé­gis elég tekintélyesek voltak. Ha azonban a vagyoni állapotban be­következett változásokat vesszük szemügy­re, akkor a fennebb kimutatott és amorti­zálásra számba vett összegek egybevetésé­hői azt látjuk, hogy ezek együtt: 154 -j- 144 f-118.50 4- 106 összesen 522.50 K-t adnak, vagyis a gazdák földjein felül, megmaradt még ez az összeg, amihez még a földbirtok békeértékét 500 K-t ha hozzáadjuk, akkor a vagyon ma, kat. holdanként tulajdon­képen 1022.50 K összeget ér, földben és a megtakarított pénzértékben. Amikor ezeket a számokat igy, meg­közelítőleg valószínű értékekben egymás mellé állítottuk, akkor magyarázatot nye­rünk arra is, hogy miként erősödött meg gazdatársadalmunk tőkeerőben; egyben ar­ra is, hogy a földbirtokokat terhelt kölcsö­nök, miként nyertek törlesztést. Általában tehát azt mondhatnók, hogy a tehermentes földbirtok, az 1917. évi termés értékesítése után talán teljes értékében megkétszerezi önmagát. Megmarad a föld és megmarad annak békeértéke még ezen felül készpénz­ben. Ha most azt vizsgáljuk, hogy a ter­ményárakból elért jövedelmek szerint mi­ként alakult a földbirtok értéke, akkor azt találjuk, hogy az 1913. évben 500 K-t ért föld, az 1914. évben egyszerre felszö­kött (7 százalékos jövedelemnek megfele­lő tőkét véve,) 2700 koronára. Ugyanis 189 K tiszta jövedelemnek ennyi felelt meg. Innen azután állandó csökkenés mutatko­zik. Már az 1915. évben az érték: 2400 K; 1916 évben 1900 K; és az 1917. évben len­ne: 1600 K. A jövedelmet mindenkor a tőke 7 százalékának tekintve! El kell ismernünk a fenti számitások alapján, hogy a gazdatársadalom pana­szainak van némi alapja. Van; mert hiszen a merkantilisták üzletkörének területéi hasonló számitások ejthetők meg, amelye­ket ha elkészítenénk, talán még nagyobb jövedelem és vagyon szaporodás lenne megállapítható. Ilyen számitások mellett azután az is világossá válhatnék, hogy az agráriusok és merkantilistáknak egymás ellen szóló szemrehányásai nem bírhatnak jogos alappal, azok mellőzhetők volnának. Az ily számitások azt is kimutathat­ják, hogy a németek által már hangozta­tott vagyonmegterhelés, a birtok értéknek egészen feléig terjedhető mértékéig, nem is lenne a háborús költségek szétosztá­sának igazságtalan módja, ha az ily irányú megterheléseknél az elmaradhatatlan fi­gyelemmel fognak számolni. De az is ki­tűnik, hogy a nemzeti vagyonosodást nem segítette eíő a köz rovására előállott sok vagyonellolódás és hogy az állam, a köz­terhek nagy növekedését a közre vissza­hárítani kényszerül, mert ebből eredt. Ami az államháztartás «követel» olda­lán van a köz «javára» elkönyvelve, azzal a köz «taYtozik Bármiként csürjük-csa­varjuk is: ezt a tartozást valahogy mégis ki kell egyenlíteni! Pisszer János. Az összes angol fakészlete­ket lefoglalták Budapest, február 10. (J. Nyirvidék tudósítójától ) Rotterdamból jelentik, hogy az angol kormány lefoglalta az Angliában található összes fakészleteket. A felmentettek szigorú felülvizsgálása A bizottságok megkezdték in üköd ősüket Nyíregyháza, február 10. (A Nyirvidék tudósítójától). Megemlékeztünk róla, hogy a katonai szolgálat alól fölmentett összes egyének legszigorúbb felülvizsgálása rövid idő múlva bekövetkezik. A felülvizsgálatot a közös hadügyminisztérium megbízásából összeállított katonai és polgári bizottság végzi, melynek határozata ellen nincs helye fölebbezésnek. — E komisszió jogo­sítva van a fölmenteit egyéneket azonnali bevonulásra utasítani, vagy a meghatáro­zott időre történt fölmentést bizonytalan időre meghosszabbítani, esetleg azt is ja­vasolhatja, hogy a hadvezetőség gondos­kodjék a bevonult személy pótlásáról. A bizottságok bejárják azokat a helyeket, ahol a fölmentett egyének tartózkodnak, megvizsgálják műhelyeiket, ipari és üzleti telepeiket, hogy a közvetlen tapasztalat alapján hozzák meg megdönthetetlen hatá­rozataikat. A bizottság mellé egy ezredorvos van kirendelve, aki a fölmentetteket újból sorozás alá veszi, hogy megállapítsa, kik alkalmasak front- vagy segédszolgálatra? A komissziónak ugyanis egyik föl­adata az, hogy elsősorban a segédszol­gálalra alkalmas egyéneket adja vissza a hadseregnek az esetben, ha polgári foglalkozásukban nélkülözhetők. A bizottság már megkezdte működését és a fölmentettek közül többeket azonnali bevonulásra utasított. Amennyiben a bi­zottság tagjai között véleményeltérés me­rül föl, szavazással döntenek afölött, hogy mily egyének fölmentését kell megszüntet­ni. A bizottság általában humánusan tel­jesiti föladatát. Természetesen elsősorban a katonai szempontokat veszi figyelembe, de nem hagyja figyelmen kívül a jelentős közgazdasági érdekeket sem, mert a had­ügyminsztcriumnak is az az álláspontja, hogy a gazdasági szempontból nagy hord­erővel biró vállalatok üzemének még a háború utolsó stádiumában sem szabad­szünetelnie. A felülvizsgálat elsősorban a hadsereg számára dolgozó iparvállalotk fölmentett főnökeire, illetve alkalmazottaira fog ki­terjedni. A magáncégek — kereskedők, ipa rosok, pénzintézetek — fölmentettjeinek felülvizsgálása csak ezután veszi kezdetét. Egész évre 18 K. Fél évre 9 K. Negyedévre '4 K 50. Tanítóknak félévre 6 kor. Egyes szám ára 6 fillér. Telefon 130. A pénzügyigazgató az uj adókról Nyíregyháza, február 10. (A Nyír»idik tud óit játéi). Az év elejével életbe lépett uj adótör­vények fölötte sok munkát rónak a pénz­ügyi tisztikarra, amely a hatóságok tá­mogatása nélkül nem képes megfelelni a nagy föladatnak. A közönség jóakaratá­ra első sorban van szüksége a pénzügyi igazgatásnak, de igen nagy mértékben elő­segítheti ezt a munkát a közigazgatás is. Ez indította Sefcsik József kir. taná­csos pénzügyigazgatót arra, hogy a vár­megye közönségének segítségét kérje mun­kájukhoz. Az egyenes adóügyekről refe­rált a pénzügyigazgató a közigazgatási bi­zottságnak és ennek során jelentette, hogy a pénzügyigazgatóság megkezdette részben a fent álló régi adótörvények, részben pe­dig az ez évi január elsejével életbelépett és egész modern alapra fektetett négy üj adótörvény végrehajtásának fontos és ma­gas állami érdekekre nézve jelentős mun­káját. Most lépett ugyanis életbe a nyíl 1 vánosan számadó pénzintézetek kereseti és hadi nyereségadójáról, továbbá a jövede­lemadóról és vagyonadóról szóló uj tör­vény és ha az adóköteles állampolgárok — mondta jelentésében a pénzügyigaz­gató — maguk is fölismervén azokat a nagy állami célokat, miket ezek a törvé­nyek hivatva vannak szolgálni és maguk is elfogadható vallomásokkal támogatni fogják a pénzügyi hatóságokat és a mel­lettük működő adófölszólamlási bizottsá­gokat, akkor kétségtelen, hogy annak a hatalmas és céltudatos adómegállapitási műveletnek eredményes sikere lesz. Súlyos felelőssége tudatában arra kérte a pénzügyi«azgató a közigazgatási bi­zottságot, hogy hivatalos működése köz­ben főképpen a községeknél esetleg elő­fordulható lanyha, vagy helytelen eljárás esetén is részesítse őt hathatós támoga­tásában, amit a bizottság — mérlegelvén a pénzügyigazgató szavainak komolyságát és fontosságát — kilátásba is helyezett. Bejelentette még a pénzügyigazgató, hogy az elmúlt esztendőben ál ami egye­nes adóban 3,103,247 korona, közvetett a­dókban és egyéb címeken pedig 11 648.120 korona folyt be és az 1916. év az adófizetés szempontjából 2,970,091 koronával volt kedvezőbb az előző esztendőnél. A király utazása Budapest, február 10. (A Nyirvidék tudósítójától.) Bécsből táviratozzák, hogy a király ma reggel elutazott Badenből. — Olvassa «Az Est»-et, ha mindenről informálódni akar. Az Est riportjai mindig kimerítik a nap eseményeit, mert Az Est mindent megir és mindenről tud, ami köz­érdekű. Az Est munkatársai mindenütt ott vannak, ahol esemény történik, hogy a lehető leggyorsabban és a személyes meg­győződésen alapuló pontossággal írhassák meg tudósításaikat, az ország minden ré­szében és a külföldön pedig olyan szerve­zett tudósitógárda látja el a hírszolgálatát, amellyel szemben a világ legelső lapjai is elismeréssel vannak. Ez a magyarázata annak, hogy az egész világ sajtója sok­szor hivatkozik Az Est-re, mint forrásra, közli tudósításait és táviratait, azzal a biz tos tudattal, hogy Az Est citálásával már a hitelesség bélyegét is rányomta a köz­leményre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom