Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-09 / 23. szám

ISIT. február 9. JSIyírvidéic. Vájjon azok közül, kik az 1914-ik é­vet szorongó szívvel látták átváltozni az emberiség életútjának a legborzalmasabb mérdföldkóvéyé, hányan lettek azóta né­ma tanúi e szörnyű évfordulónak s há­nyan gondoltak annak idején arra, hogy megnehezedett életutainkon igy megfog­nak szaporodni ezek a gyászos mértföld­jelző kövek. Nem mi akartuk igy! Becsületes bé­kejobbuni elfogadása helyeit, fájdalma­san és megrendült lélekkel halljuk, hogy uj harcokra hangoznak a parancsok. — Megdöbbent szivvel fájlaljuk, hogy a gyű­lölet most is erősebb volt a megértésnél és szeretetnél, melynek folytán harcban lévő fiaink immár a harmadik téli had­járat minden kinját, veszélyét és borzal­mát szenvedik át a különben is kemény, zord időjárás közepette. Magunk részéről az elmúlt hónap­ban ismét ujabb tetemes vér és pénz ál­dozatot hoztunk a haza oltárára s nagy mennyiségű élelmiszert szolgáltattunk be. Az alispáni jelentés azután a mult hó­napban megtartott népfölkelési bemutató pótszemle eredményéről, továbbá a fiata­lok bemutató szemléjéről tett jelentést. Szabolcsban 74 milliót jegyeztek A vármegye lakosságának hazafias ál­dozatkészségét ecsetelte az alispáni jelen­tés további része, amely a hadikölcsön­jegyzések itteni eredményeiről ad számot és amelyből kiderül, hogy hetvenkét mil­lió koronánál nagyobb a Szabolcsban jegy zett hadikölcsönök végösszege. Azt mond­ta erről az alispán: A január hó 8-ik napján lezárult 5-ik hadlkölcsönre a vármegye terüle­tén a beérkezett jelentések szerint — 21,053,030 korona badikölcsön jegyez­tetett. Maga a törvényhatóság alapjá­ból 489,080 koronát, az árvaszéki gyám­E énzlárl tartalék alapból pedig 330.809 oronát jegyzett. ^legemliteni kívánom e helyütt, hogy a vármegye területén az első hadlkölcsönre 6 millió $00 ezer korona, a második hadikölcsönra 8 millió 170 ezer 350 korona, a harma­dik Iiadikölesönre 15 millió 643 ezer 800 korona, a negyedik hadikölcsönre 21 millió 833 ezer 515 korona, vagyis aa öl hadikölesönre 74 millió 101 ezer 280 korona jegyeztetett. A rekvirálás sikere. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke által elrendelt rekvirálás befeje­zést nyert és a kivetett 80000 mm. ter­ménnyel szemben 80487 mm. termény rek­viráltatott és pedig: 17924 mm. buza, 44439 mm. rozs, 2173 mm. árpa, 1243 mm. zab, 358 mm. kétszeres, 9041 mm. tengeri, 2 mm. borsó, 3121 mm. bab, 55 mm. liszt, 2109 mm. köles, 1 mm. lencse, 5 mm. kö­leskása és 12 mm. tatárka. — Bejelentette az alispán, hogy amikor ar eredményről jelentését felterjesztette, egyben kérte, — hogy a lefoglalt terményből 3243 mm. ta­vaszbuzát és rozsot vetőmagnak, nemkü­lönben 3609 mm. rozsot és búzát mun­kásjárandóságnak oldjanak föl. A tengerillszt A lakosság liszttel való ellátásánál, ha bár a leszállított adag miatt panaszok hallhatók is, nagyobb zavarok nem for­dultak elő. Tekintettel arra, hogy a Köz­élelmezési Hivatal elnöke az ellátandók részére kiutalt lisztmennyiség egy részét tengeri lisztben utalja ki, elrendelte az alispán, hogy a tengeri liszt keverés nélkül a kiadott buza és rozs iisztmennyiséggei arányban egyenlően osztassék ki. A kiőrlési százalék Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke elrendelte, hogy a malmok tech­nikai berendezése szerint a gabona kiőr­lési legalacsonyabb százalékát, nemkülön­ben a vámszázalékon felül az elporlási szá,­lékát megállapítsák. Erre való tekintettel az alispán a vár­megyei vámmaimókat három osztályba so­rozta. Az első osztályba sorozott malmok a 2 százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó hektoliterenként 76 kgr. suly­minőségü búzát 78 százalékra, a 2 száza­léknál nem több idegen keveréket tartal­mazó hektoliterenként 71 kgr-os sulymi­nőségü rozsot 76 százalékra, a második osztályba sorozottak pedig a fenti minő­ségű búzát 77, a rozsot pedig 75 százalék­ra tartoznak kiörleni. A harmadik osz­tályba sorozott malmok őrléssel egyálta­lában nem, csakis darálással foglalkoz­hatnak Az elporlási százalékot az elsőosztály­ba sorozott vámmalmoknál a vám levoná­sa után a tényleg őrlés alá vett buza 2 és fél, a rozsnál 3 százalékában, a második osztályba sorozott vámmalmoknál pedig a búzánál 3, és a rozsnál 3 és fél százalé­kában állapította meg az alispán, aki mind ezek szigorú ellenőrzésére a járási főszol­gabirákat, községi elöljáróságokat, Nyír­egyházán a város polgármesterét és rend­őrkapitányát utasította. Kétezer pár lábbeli Az erdélyi menekültek nagyrésze u­gyan már elhagyta a vármegyét, de még mindig több ezer az ittmaradottak száma. Ezeknek részben az államsegélyből, rész­ben társadalmi gyűjtésből befolyt pénzek­ből az alispán 300 pár csizmát, 1200 pár cipőt és 600 pár fatalpu cipőt vásárolt és osztott ki a menekültek között. Beszámolt az alispán azután Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspöknek a Sza­bolcsba menekült erdélyieknél tett látoga­tásáról rendkívül meleg és szives szavak­ban A petróleumhiány megszüntetése. Különösen december és január havá­ban nyomasztó súllyal nehezedett a vár­megye lakosságára a petróleum hiány. Az alispán több izben tett fölterjesztést a ke­reskedelemügyi miniszterhez, mig végre az tán e hó 2-án és 3-án 75 hordó petró­leum érkezett Szabolcsba a december ha­vi 856 méterzázsa kontingens terhére. Eb­ből a mennyiségből, ha nem is sikerült teljesen kielégíteni az igényeket, legalább a nélkülözhetetlen szükséglet kielégítése si­került. Árvédelmi munkálatok A tavaszi időjárás beálltával várható a Tisza évenként való, szokásos megára­dása és az alispán már most megtette a i szükséges árvédelmi intézkedéseket, kiren­delte a felügyelő közigazgatási tisztviselő­ket, a felső tiszai községek védelmére pe­dig, —- mivel azok nem tartoznak az ár­védelmi társulat kötelékébe, — megfelelő munkaerőt és védőanyagot biztosított. A szakelőadók jelentései következtek ezután. Ezek némelyikével lesz még alkalmunk foglalkozni. Itt csak annyit említünk meg, hogy a közegészség­ügy terén panaszra nincs ok, továbbá, hogy a kir. tanfölügyelő jelentése szerint rendkívül fontos és szükséges az óvodák fejlesztése. Érdekes még a tenfölügyelő ie­! lentésében az, ho^y több tanyai iskolá­1 hoz kinevezett tanítónő nem fogadta el a ) kinevezését, mert nem kaptak a tanyán ei­' látást. A pénzügyigazgató jelentésében az a legkiemelkedőbb, hogy tavaly nagyobb a­rányban folytak be az adók, mint az elő­ző esztendőben. Az államépitészeti hivatal vezetőjé­nek jelentése kapcsán történtek jelentős fölszólalások és intézkedések, amelyekről a postáról és a vasút bajairól írott cik­künkben számolunk be. Az előadók jelentéseit egyébként min­det egyhangúlag vette tudomásul a bizott­ság. A vármegye Nyíregyházáért A vasúti forgalomban mellőzik Nyíregyházát — Távirati segítséget kér a vármegye Nylregyhaza érdekében. — A postai mizériák. — Vizsgálat a nyíregyházi posta­hivatal bajai miatt. Nyiregyháaa, február 8. A vármegyeházán heves, de komoly szavak hangzottak el ma délelőtt Nyíregy­háza város lakosságának érdekében. Fe­lelősségteljes állásban levő és közszeretet­ben álló férfiak emeltek szót e város mel­lett azért a sok és mindenképpen indokolat­lan mellőzésért, amelyben egyfelől a vas­úti forgalomnál, másfelől a posta terén Nyíregyháza részesül. A nyíregyházi pub­likumnak, amely szereli hangoztatni, hogy a vármegye nem tudja igazán szeretettel kezelni a város dolgait, bizonyára jól­eső megnyugvást hoz ez a híradás, amely éppen a legmélyebben életébe vágó sebei­nek gyógyításáról ad hirt. A két nappal ezelőtt történt vasúti forgalmi korlátozással kapcsolatos a ma történt események egy része. Nagyon is jól tudja már Nyíregyháza város közönsé­ge, hogy az államvasút beszüntette többek közölt a reggel Szerencsre induló személy­vonatot és csak egy vonatunk van a sze­rencsi irányban, a délutáni, amellyel elin­dulva — egy Szerencsen töltött isszonya­los féléjszaka után — másnap későn dél­előtt érkezik a jámbor nyíregyházi Buda­pestre. Ez ellen emeltek szót ma a közi­gazgatási bizottságban, amely táviratban kéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy segítsen ezen a bajon annál isit kább, mert a szerencsi gyorsvonat Budapest felé még ma is közlekedik A postaigazgatóságnak egy limoná­dés leirata adott alkalmat egy másik föl­iratra ugyancsak a kereskedelemügyi mi­niszterhez, akitől a postai mizériák meg­szüntetését kéri a bizottság. Mindkét fölirat sikerében elég okunk van bizni, inert a közigazgatási bizottság sokkal komolyabb szerv, semhogy felsőbb helyen meg ne hallgatnák panaszait és ne orvosolnák azokat. Okunk van hinni, hogy a mai ülésből küldött két nagyon fontos fölterjesztésnek meg lesz az eredménye és orvoslást nyernek azok a komoly bajok, a mely annyi kellemetlenséget, kárt és kín­lódást okoztak Nyíregyháza közönségének. Gyorsvonati csatlakozást Nyíregyházának A legutóbb beállott menetrend válto­zást Járossy Sándor dr. hozta szóba a közigazgatási bizottság mai ülésén. Bá­mutatott arra, hogy ugyanakkor, amikor reggel Szerencsről Budapestre kényelmes gyorsvonat közlekedik, beszüntették a Nyíregyházáról ehhez a gyorsvonathoz — csatlakozó személyvonatot, hanem meg­hagyták a délutáni szerencsi vonatot, a mellyel csak 6—7 órai veszteglés után le­het tovább jutni Budapestre. Indítványoz­za, hogy a bizottság fölterjesztéssel for­duljon a kereskedelmi miniszterhez, aki­től kérjék létesítsen gyorsvonati összeköt­tetést Nyíregyházának Budapesttal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom