Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)
1917-02-09 / 23. szám
4 Mikecz Dezső alispán kijelentette, hogy helyesli Járossy indítványát, és neki magának is szándéka volt ilyen irányú propoziciót tenni, mert lehetetlen állapot az, amely be Nyíregyháza a reggeli szerencsi vonat megszüntetésével jutott. A délutáni vonatra a mai menetrend szerint semmi szüksége nincs Nyíregyházának, amelynek — reggeli vonatot ha kap — gyors és kényelmes összeköttetése marad Budapesttel Animozitással kezelik a várost Geduly Henrik beszélt azután és élénken ecsetelte azt a sok mellőzést, a mely Nyíregyházát a vasúti forgalom terén érte és éri. Ez a mostani változás sok és minden vonalra kiterjedő érdekeltésgeet és minden vonalra kiterjedő érdekeltséget érint. Békében is elhanyagolt volt a nyíregyháza—szerencsi és egyáltalában az itteni közlekedés. Információi szerint Nyíregyházát a debreezeni üzletvezetőségnél anlmozitással kezelték békében is és most a háború alatt is mostoha elbánásban részesitinek a nyíregyházi érdekek egyes személyek részéről. Semmi komoly érdek nem parancsolja, hogy a reggeli, kényelmes vonatot szüntessék be és a délutánit hagyják meg, amelylyel kínszenvedés Budapestre jutni. A fölterjesztésre vonatkozó indítvány elfogadása mellett szükségesnek tartja, — hogy a miniszter megismerje a helyzetet Rá kell mutatni azokra az óriási szenvedésekre, amelyben eunek a nyíregyházi közönségnek része van egyes személyek szeszélye miatt. Nem kívánja, hogy ezek a föliratban benne legyenek, de szükségesnek tartja, hogy a bizottság kérje meg a főispánt, — Nyíregyháza közönsége érdekében informálja ezekről a minisztert. Az alispán az elhangzottak értelmében mondta ki a határozatot avval, hogy — bár szokatlan a közigazgatási bizottság határozatát táviratban közölni — a dolog sürgőssége miatt az ülésből távirati felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez aziránt, hogy a délutáni szerencsi vonat helyett a délelőtti gyorsvonathoz csatlakozó vonatot indíttasson .Nyíregyházáról Szerencsre. A postai mizériák. Alig pár évvel ezelőtt adták ál a nagy közönség használatára az uj nyíregyházi postapalotát, amelyről akkor azt nitték, hogy modernsége és nagysága folytán hosszú évtizedekre teljesen meg fog felelni a nyíregyházi igényeknek. Közbejött azonban a háború, de már előzőleg is olyan föllendülést vett Nyíregyháza kereskedelmi élete, hogy hamarosan szűknek bizonyult az uj, modern épület. Különösen a nap bizonyos óráiban olyan torlódás áll elő egyes feladási osztályoknál, hogy negyedórákig kell várni, mig az emberre rákerül a sor. Ezen a bajon pedig csak egyféleképen lehet segíteni, még egy, vagy két fiókpostahivatalt kell felállítani a város más részein, amivel nemcsak a központi postahivatal munkája csökkenne, hanem a közönség is kényelmesen, a lakásához legközelebb eső hivatalnál adhatná fel postaküldeményeit. Régi kívánsága ez a nyíregyházi publikumnak és hogy mennyire jogos, mi sem igazolja jobban, hogy a közigazgatási bizottság egyik legutóbbi ülésén is szóba került a dolog és egész komoly formában szó volt arról, hogy átiratban kérik a nagyváradi postaigazgatóságot, hogy Nyíregyházán egy vagy két fiókpostahivatalt állítson föl. Kállay Rudolf dr. fölszólalására ebben az értelemben meg is kereste a vármegye a postaigazgatóságot. Ennek a felszólalásnak érdekes visszjtóimmtK hangja érkezett most Nagyváradról, Siket Traján posta és távírda igazgatótól. Az igazgató valamiképen tudomást szerzett a közigazgatási bizottságban elhangzott fölszólalásról és arra mintegy válaszképen egy hosszabb átiratot küldött az alispánhoz. Az átiratban az igazgató jogosnak és méltányosnak ismeri el Nyíregyháza kö zönségének igényét, annál is inkább, mert Nyíregyházánál kisebb és kevésbbé forgalmasabb városokban ,is két három postahivatal van. Rég tervbe is vette az igazgatóság, hogy Nyíregyházán még két fiókpostahivatalt, illetve postamesterséget állit föl, a liáboru azonban megakadályozta a terv kivitelét. Amig a háború tart, semmiféle uj beruházást nem tehet a posta s igy Nyíregyházának is várnia kell a békekötésig a két uj postahivatalra. Békekötés után azonban rövidesen és hamarosan felállítanak Nyíregyházán két fiók pos tahivatalt, még pedig olyan részein a városnak, hogy az a legteljesebb mértékben szolgálja a közönség érdekeit. Ugyancsak ebben az átiratában a nagyváradi postaigazgató foglalkozik Kállay " Rudolf dr. fölszólalásának ama részével is, amelyben a nyíregyházi postának az uj fajta, C. B. (központi telep) rendszerű telefonkapcsolóberendezéssel való el látását kérte és ezt is a háború utánra ígéri a postaigazgató. Ehhez az átirathoz is többen szóltak hozzá, köztük maga az alispán is és a fölszólalók valamennyien élénken hangsúlyozták, hogy a bizottság nem elégedhetik meg evvel az átirattal, ahnem állandó és erélyes lépésekkel igyekszik megszabadítani Nyíregyháza városának a publikumát a folytonos postai mizériáktól. Vizsgálatot kérnek a posta ellen. Az elhangzott fölszólalások alapján a bizottság az ülésből ma a következő föliratot intézte a kereskedelemügyi miniszterhez : M. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák Budapest A nyíregyházi postahivatal távbeszélő és postaszolgálata az utóbbi időben, de különösen a háború folyama alatt mindig több és több jogos kifogásra ad okot. A távbeszélő kapcsolások igen lassan és folytonos zavarok közt eszközöltetnek, a posta hivatal helyiségében pedig oly hagy a tolongás, hogy a pontos és gyors kiszolgálat jóformán kizártnak tekinthető. Közigazgatási bizottságunk, foglalkozva e folyton megujuló panaszokkal, a bajok okát egyrészt abban látja, hogy ugy Nyíregyháza és a vármegyében levő községek egyre növekvő kereskedelmi és ipari forgalma, mint az erősen kifejlesztett vármegyei telefon hálózat oly súlyos szolgálatot ró a postahivatalra, melyre az — mai személyzete és berendezése mellett — képtelen: másrészt abban, hogy ez a berendezés az idők folyamán nem fejlesztetelt egyenlő arányban a megnövekedett forgalommal s a 40000 lakosságú Nyíregyháza város egész forgalmát ima is egyetlen postahivatal látja el, s a távbeszélő központnak berendezése meg mindig nincs az újfajta C. B. — központú telep — rendszerű kapcsoló berendezéssel ellátva, holott a város bán magában 371 előfizető van bekapcsolva. Amidőn ezen körülményt Nagyméltóságod előtt feltárjuk, szabadjon reá mutatnunk arra is, hogy értesülésünk szerint az ország legtöbb "nagyobb városában, sőt a Nyíregyházánál kisebb forgalmú Szatmáron is modernül berendezett távbeszélő központ s kisegítő postahivatalok állanak a közönség rendel1917. február 9. kezésére és igy joggal kérhetjük és remélhetjük mi iSj hogy a nállunk levő és hovatovább mindinkább elviselhetetlen távbeszélő és postai zavarokat a többi nagyobb városokhoz hasonló módon megszüntetni méltóztatik. E célból bizottságunk azon kérelemmel fordul Nagy méltóságodhoz, miszerint a jól felfogott köz érdekében kegyeskedjék az itteni posta ós távbeszélő szolgálat hiányait sürgős vizsgálat tárgyává tenni, s az itteni, igazán tarthar tatlan állapotokon a távbeszélő központ átalakítása, s legalább 2 postahivatal létesítése által segíteni. Nyíregyháza, 1917. évi február hó 8-án Mikecz Dezső, alispán, h, elnök. <iiiiiii-iinrirriiirii iHiTrnnnnnHimr wi ii iw>»»iin>0»Mw un n ii nui Tibori vasutak a gazdaságban A Gazdasági EgyisQlet akciója Nyíregyháza, fámii/r S. (jL Nyirvidék UÜs*<iMl). Rendkívüli fontossággal biró akciót inr ditott meg a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület, amely akció óriási mértékben van hivatva föllenditeni békekötés után a magyar mezőgazdaságot. Az egyesület ugyanis fölterjesztést intézett a földmiveI és ügyi miniszterhez, akitől azt kérik, hogy legyen segítségére a hadügyminisztériumnál az egyesület oly irányú kérelmének, hogy a tábori vasutak a békekötés után a termelő gazdaközönségnek adassanak át. A nagyfontosságú fölírat, amelyet pártolás végett megküldöttek az összes társegyesületeknek is, a következőkép szól: Közismert dolog, hogy a mostani borzalmas világháború folyamata alatt hadvezetőségünk a szükség és lehetőséghezképestnagymennyiségü keskenyvágányu és lóvonlató eiőre berendezett oly vasutakat épített, melyeknek rendeltetése a háború után megszűnik, s igy mint feleslegesek előreláthatólag eladás utján lesznek értékesítendők. A mezőgazdasági kulturális fejlődés és haladás előreláthatólag különösen a háború végeztével rohamosan fog előre tömi, melynek előjelei gazdaközönségünknél már is észrevehetők. Mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy hathatós befolyását illetékes helyen — hadügyminisztérium vagy hadvezetőségnél — már is oly irányban érvényesíteni kegyeskedjék, hogy a hadvezetőség tulajdonában illetőleg kezelésében lévő kisvasutak a háború végeztével közvetítő kereskedelem kizárásával közvetlen a termelő gazdaközönség részére vétel utján már is biztositassék, nehogy kulturális hajlamú gazdáink törekvése a közvetítő kereskedelem kapzsiságán megtörve az annyira kívánt mezőgazdasági intenzivitás ezúton is megakasztassék. Kedvező kilátások esetén egyesületünk előre kipuhatolva gazdaközönségünk erre vonatkozó igényeit, a meglevő készlet könnyű szerrel volna a jelentkezés arányában szétosztható. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület nevében mély tisztelettel: Szikszay Sándor s. t, Magyery Géza s. k.. t. titkár. e. elnök.
