Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-03-23 / 23. szám
23-ik szám. A dadai felsőjárás hadi segéiyző egyletének alakuló közgyűlése. A dadai felsőjárás ugy ünnepelte meg március 15-ét, hogy alakított egy igen nagy szükségei pótló jótékony egyesületet, a háború rokkantjainak, özvegyeinek és árváinak gyámolitására. Az igaz honszeretet s március 15-nek, a nemzeti érzés és öntudat e simbolikus ünnepének megszeli telesét méltóbb alakban nem is eszközölhette, — minthogy megmozdította a társadalom szivét s könnyen repülő szavak helyett a könyörülő szeretet nagyobb sulyu tényeivel ünnepelt. Olchváry Pál főszolgabíróé a kezdeményezés dicsősége, ő vetette fel az eszmét alig pár héttel előbb egy járási gazdasági értekezleten s ime már meg is alakult több száz taggal az egylet s az alapszabályokat is megalkották, elfogadták s felterjesztették az illetékes minisztériumhoz jóváhagyás végett. Tisztikarát a következőleg váalsztotta meg az uj egylet: Elnök Olchváry Pál, alelnök Okolicsányi Lajos, jegyző András sy Béla, pénztárnok Bakovszky József, — számvizsgálók Andó Sámuel és Baráth Imre. Választmányi tagok: Veress Ferenc, An drássy Kálmán, Pethő Antal, Szikszay Anrás, Kohut István, Tomory Pál, 'lomory Dezső, Halász János, Korocz József, Nagy Sándor, Kutka Izidor, dr. Csepela Lajos, Barta József, Horlolányi Antal. Elnök bejelentette, hogy idáig 1200 koronán t elüli tagdij és adomány folyt be, holott a laggyüjtés csak még ezután fog tel jes erővel megindulni. A Bakamazon, Paszabon, lbrányban, és Nagyfaluban mindenütt az elöljáróságok buzgólkodására elért szép eredmények elismeréssel honoráltattak és örömmel vétettek tudomásul s közgyűlés teljes bizlommal tekint a többi községek elöljáróinak buzgó működése ele is. Oly nagy lelkesedést támasztoltak a már felmutatott szép gyűjtési eredmények, hogy azoknak hatása alatt mindjárt még a gyűlés folyamán 13 alapító tag jelentkezett 100 K befizetésére kötelezéssel. Ezek pedig a következők: Okolicsányi Lajos, Okolicsányi Lajosné, Lonovics Ilona urnó Tiszabercelről, Veress Ferenc, ifj. Veres Perenc, Veres Gyula, Szabó Antal, Tóth Mihály és Kerülő Mihály Balsáról. Szikszay András, Ibrány község, Ibrányi hitelszövetkezet. Klein Lajos terménykereskedő Vencsellőről és Tomory Dezső Szabolcsról. A nemes célú egylet támogatására meg fognak kerestetni a községek lélekszámaik (utáni 3 filléres évi adományokért, úgyszintén a járási területén működő pénzintézetek és erkölcsi testületek is adományok tételére. Sok könnyet akarunk letörülni, Ínséget, nyomorúságot enyhíteni! Istenes cél! 0 áldja meg a fáradozókat és adakozókat egyaránt. * Az alakuló közgyűlésen Szikszay András elszavalta Kozma Andor «Bapsodia» c. gyönyörű költeményét s elénekeltük a Hymnust. Ha a lelkes kezdethez méltó lesz a folytatás, a nemes célt elfogjuk érni bizonnyal. Elnökünk szívélyes üdvözlésévei o;szlottunk szét. Nótárius — Köszönet. Gyermekkonyhánk részére Hofier Bertalanná 20 K, Meisels Lajosné 10 K-t adott. — Hoffer Bertalan és Bosenthal Perenc a nekik szakértői díjban megítélt 20—20 K is szívesek voltak e célra hozzám juttatni; Klein Benedekné káposztát, Bosenbaum Jenőné almát és diót küldtek a konyhánknak. Szives gondolkodásukat hálásan köszönöm. Dr. Flegmann Jenőné, izr. nőegyleti elnök. JStYÍRVIDÉF k nyírvíz csatorna mélyítése. Általános a vélemény, hogy ha a nyírvíz csatornának a várost át szelő szakaszát lemélyitenék, nagyobb lenne a talajvíz beszivárgás és igy csökkene a talajvíz állása. Több ízben hangoztattuk ezt mi is és erre vonatkozólag kaptuk a Nyírvíz Társulat érdemes igazgatójától Kálnay Zoltántól a következő felvilágosító sorokat: Nyíregyháza, 1910. márc. 17. A Nyirvidék tekintetes szerkesztőségének Helyben. Tisztelettel kérem a következők közlésére: A Nyirvidék március lö-iki számában dr. Jósa András Jirfazt mond ja, hogy «A talaj vizet levezető és a városon végig folyó nyírvíz csatorna, mely 1888-ban készült, azóta ugy feliszaposodott, hogy a csatornának feneke magasabban áll, mintsemhogy abba a talajvíz beszivároghatna és azt levezetné.» Ugyanebben a számban az újdonságok között az a megjegyzés foglaltatik, hogy: «Egyiedjüleg gondoskodni kellene azonban a főcsatorna vízlevezető képésségének fokozásáról, mert abban a víz igen magas, ami azt eredményezi aztán, hogy a város egyes részein az épületeket rongálja a talajvíz®. Mind a két állítás téves, mert a városon keresztül vonuló nyirviz csatorna feneke ma is jóval lejebb áll, mint 1888ban. A vasuti-uti hidnál például 80 centiméterrel. Természetes az is, hogy a téves állításból levont következtetés sem állhat meg; s hogy a város egyes részein az épületeket rongálja a talajvíz, annak nem a nyírvíz csatorna az oka, hanem az, hogy a város nincs kellőleg csatornázva, mert a város csatornázási tervei elkészültek ugyan, de még kivitelre nem kerültek. Tisztelettel Kálnay Zoltán, a Nyirviz Szabályozó társulat igazgatója. A háború. (A < Nyirvidék » eredeti távirata.) Budapest, március 21. — Hivatalos. — Nyugati hadszintér: A Maastól nyugatra bajor ezredek és württembergi landwehr-zászlóaljak szorgos előkészítés után rohammal elfoglalták az Avocourttól északkelelre elterülő erdőben és ez erdő mellett erősen kiépített összes francia állásokat. Az ellenség igen véres veszteségein kivül eddig sebesületlen foglyokban 32 tisztet — köztük két ezredparancsnokot — és 2500 főnyi legénységet, valamint sok, még számba nem vett hadianyagot vesztett. Az ellenség megkísérelt ellentámadásai mit se használtak neki, sőt további súlyos kárával jártak. A Maastól keletre a harci tevékenység képe változatlan maradt. Keleti hadszintér: Az oroszok támadásaikat a legszélső északi szárnyra is kiterjesztik. Bigátóldél re véresen visszavertük őket. Ugyanez a sors ért erős földeritőosztagokat a Düna-fronton és Jakobstadttól nyugatra. A német arcvonal ellen Postavitól északnyugatra és a Naroc és Visniec-tavak közt éjjel-nappal különösen erős, de hiábavaló támadásokat intéztek. Az ellenség veszteségei megtelelnek harcbavitt nagy embertömegeinek. Arcvonalunk egy messzire kiugró, keskeny kiszö1916. március 23. 3 gelését a Naroc-tótól közvetlenül délre az ellenség átkaroló tüzelésének elkerülésevé gett pár száz méternyire a Blisneki melletti magaslatokra vontuk vissza. Balkán hadszintér: A görög határon folyt jelentéktelen jár őr csatározásoktól eltekintve, a helyzet változatlan. A legfőbb hadvezetőség. Orosz hadszintér: A harci tevékei^ség helyenként, különösen a Pflanzer-Baltin hadseregnél fokozódott. Olasz hadszintér: A helyzet általában változatlan. Az ellenségnek a Bombonon és a Mrzli Vrhen elfoglalt állásaink elleni támadásait visszavertük. A Bombonon egy ujabb vállalkozásunk alkalmávral 81 olaszt fogtunk el. Délkeleti hadszintér: Bepülőink az éj folyamán megjelentek Vlora — Valona — fölött és eredményesen doblak bombákat a kikötőre, valamint az ott levő csapattáborra. Elénk tüzelés ellenéer sértetlenül tértek vissza. A helyzet Montenegróban és Albániában változatlanul csendes. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszter-elnökség sajtó osztálya.) wi nr nr i vi n ur nr vo n wn — it f M w nM w n i n m ni ii^uww ÚJDONSÁGOK. Az új főkapitány. Április elsején fogja elfoglalni a Kertész Bertalan elhalálozásával megüresedett főkapitányi állást: Kiss Sándor, tb. főszolgabíró, a nyirbaktai járás szolgabirája. A széles látókörű, erélyes kezű, pontos szorgalmas minta hivatalnok — kétségtelenül nyeresége lesz Nyíregyháza város társadalmának. A nagy gyakorlati és elméleti tudásu férfiú vezető állásba való kinevezését örömmel fogadjuk, s jóleső érzéssel tölt el bennünket, midőn vármegyénk szülöttét kinevezése alkalmából üdvözölhetjük. Majthényi Kiss Sándor 1882-ben, Nagy halászban született. Tizenkét esztendővel ezelőtt, mint közigazgatási gyakornok vármegyénknél kezdte pályáját. Csakhamar Gávára rendeltetett ki, mint tb. szolgabíró. Innen Nyírbátorba helyeztetett át, és 1911ben a ksivárdai járásba szolgabiróvá választották. A mult év utolsó hónapjaiban a nyirbaktai járás szolgabírói teendőinek ellátásával bízta meg Dr. Ujfalussy Dezső, vármegyénk szeretett főispánja, ki most innen őt Nyíregyháza város rendőrségének élére állítva, főkapitányá kinevezte. Az uj főkapitány az április havi képviselő testületi közgyűlésen teszi le a hivatalos esküt, ami után a rendőrség szervezetét és tennivalóit tanulmányozó kőrútra indul Budapefctre s az ország nagyobb városaiba, hogy innen visszatérve, városunk rendőrségi ügyeiben gyümölcsöztesse majd tapasztalatait — megelégedésére és hasznára az őt uj állásában tisztelettel körülövező és működése elé szép reményekkel néző városi polgárságnak. — HalSIozás. Mély gyászba borította városunk egyik köztiszteletben álló családját gecsei Kovách Izabella halála akit a gondviselés évtizedekig tartó súlyos betegséggel látogatott meg. A megboldogult urnő fenkölt gondolkodásáról, nemes lelkéről s áldásos jótékonyságáról volt ismeretes a mi kis társadalmunkban, s hiányát gyászoló környezetén kivül különösen nőegyletünk fogja megérezni, a melynek körében a kézimunka-ügynék
