Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-23 / 23. szám

23-ik szám. A dadai felsőjárás hadi segéiyző egyleté­nek alakuló közgyűlése. A dadai felsőjárás ugy ünnepelte meg március 15-ét, hogy alakított egy igen nagy szükségei pótló jótékony egyesületet, a há­ború rokkantjainak, özvegyeinek és árvái­nak gyámolitására. Az igaz honszeretet s március 15-nek, a nemzeti érzés és öntudat e simbolikus ünnepének megszeli telesét méltóbb alakban nem is eszközölhette, — minthogy megmozdította a társadalom szi­vét s könnyen repülő szavak helyett a könyörülő szeretet nagyobb sulyu tényei­vel ünnepelt. Olchváry Pál főszolgabíróé a kezde­ményezés dicsősége, ő vetette fel az esz­mét alig pár héttel előbb egy járási gaz­dasági értekezleten s ime már meg is ala­kult több száz taggal az egylet s az alap­szabályokat is megalkották, elfogadták s felterjesztették az illetékes minisztérium­hoz jóváhagyás végett. Tisztikarát a következőleg váalsztotta meg az uj egylet: Elnök Olchváry Pál, alelnök Okolicsányi Lajos, jegyző András sy Béla, pénztárnok Bakovszky József, — számvizsgálók Andó Sámuel és Baráth Im­re. Választmányi tagok: Veress Ferenc, An drássy Kálmán, Pethő Antal, Szikszay An­rás, Kohut István, Tomory Pál, 'lomory Dezső, Halász János, Korocz József, Nagy Sándor, Kutka Izidor, dr. Csepela Lajos, Barta József, Horlolányi Antal. Elnök bejelentette, hogy idáig 1200 ko­ronán t elüli tagdij és adomány folyt be, holott a laggyüjtés csak még ezután fog tel jes erővel megindulni. A Bakamazon, Pa­szabon, lbrányban, és Nagyfaluban min­denütt az elöljáróságok buzgólkodására el­ért szép eredmények elismeréssel hono­ráltattak és örömmel vétettek tudomásul s közgyűlés teljes bizlommal tekint a töb­bi községek elöljáróinak buzgó működése ele is. Oly nagy lelkesedést támasztoltak a már felmutatott szép gyűjtési eredmé­nyek, hogy azoknak hatása alatt mindjárt még a gyűlés folyamán 13 alapító tag je­lentkezett 100 K befizetésére kötelezéssel. Ezek pedig a következők: Okolicsányi La­jos, Okolicsányi Lajosné, Lonovics Ilona urnó Tiszabercelről, Veress Ferenc, ifj. Veres Perenc, Veres Gyula, Szabó Antal, Tóth Mihály és Kerülő Mihály Balsáról. Szikszay András, Ibrány község, Ibrányi hitelszövetkezet. Klein Lajos terményke­reskedő Vencsellőről és Tomory Dezső Szabolcsról. A nemes célú egylet támogatására meg fognak kerestetni a községek lélekszámaik (utáni 3 filléres évi adományokért, úgyszin­tén a járási területén működő pénzintéze­tek és erkölcsi testületek is adományok tételére. Sok könnyet akarunk letörülni, Ínséget, nyomorúságot enyhíteni! Istenes cél! 0 áldja meg a fáradozókat és adakozó­kat egyaránt. * Az alakuló közgyűlésen Szikszay An­drás elszavalta Kozma Andor «Bapsodia» c. gyönyörű költeményét s elénekeltük a Hymnust. Ha a lelkes kezdethez méltó lesz a folytatás, a nemes célt elfogjuk érni bizonnyal. Elnökünk szívélyes üdvözlésé­vei o;szlottunk szét. Nótárius — Köszönet. Gyermekkonyhánk részé­re Hofier Bertalanná 20 K, Meisels Lajos­né 10 K-t adott. — Hoffer Bertalan és Bo­senthal Perenc a nekik szakértői díjban megítélt 20—20 K is szívesek voltak e cél­ra hozzám juttatni; Klein Benedekné ká­posztát, Bosenbaum Jenőné almát és diót küldtek a konyhánknak. Szives gondolko­dásukat hálásan köszönöm. Dr. Flegmann Jenőné, izr. nőegyleti elnök. JStYÍRVIDÉF k nyírvíz csatorna mélyítése. Általános a vélemény, hogy ha a nyír­víz csatornának a várost át szelő szakaszát lemélyitenék, nagyobb lenne a talajvíz be­szivárgás és igy csökkene a talajvíz állá­sa. Több ízben hangoztattuk ezt mi is és erre vonatkozólag kaptuk a Nyírvíz Tár­sulat érdemes igazgatójától Kálnay Zol­tántól a következő felvilágosító sorokat: Nyíregyháza, 1910. márc. 17. A Nyirvidék tekintetes szerkesztőségének Helyben. Tisztelettel kérem a következők köz­lésére: A Nyirvidék március lö-iki számá­ban dr. Jósa András Jirfazt mond ja, hogy «A talaj vizet levezető és a városon vé­gig folyó nyírvíz csatorna, mely 1888-ban készült, azóta ugy feliszaposodott, hogy a csatornának feneke magasabban áll, mintsemhogy abba a talajvíz beszivá­roghatna és azt levezetné.» Ugyanebben a számban az újdon­ságok között az a megjegyzés foglalta­tik, hogy: «Egyiedjüleg gondoskodni kel­lene azonban a főcsatorna vízlevezető képésségének fokozásáról, mert abban a víz igen magas, ami azt eredményezi aztán, hogy a város egyes részein az épületeket rongálja a talajvíz®. Mind a két állítás téves, mert a vá­roson keresztül vonuló nyirviz csatorna feneke ma is jóval lejebb áll, mint 1888­ban. A vasuti-uti hidnál például 80 cen­timéterrel. Természetes az is, hogy a téves ál­lításból levont következtetés sem állhat meg; s hogy a város egyes részein az épületeket rongálja a talajvíz, annak nem a nyírvíz csatorna az oka, hanem az, hogy a város nincs kellőleg csator­názva, mert a város csatornázási tervei elkészültek ugyan, de még kivitelre nem kerültek. Tisztelettel Kálnay Zoltán, a Nyirviz Szabályozó társulat igazgatója. A háború. (A < Nyirvidék » eredeti távirata.) Budapest, március 21. — Hivatalos. — Nyugati hadszintér: A Maastól nyugatra bajor ezredek és württembergi landwehr-zászlóaljak szor­gos előkészítés után rohammal elfoglalták az Avocourttól északkelelre elterülő er­dőben és ez erdő mellett erősen kiépített összes francia állásokat. Az ellenség igen véres veszteségein kivül eddig sebesületlen foglyokban 32 tisztet — köztük két ez­redparancsnokot — és 2500 főnyi legény­séget, valamint sok, még számba nem vett hadianyagot vesztett. Az ellenség megkí­sérelt ellentámadásai mit se használtak neki, sőt további súlyos kárával jártak. A Maastól keletre a harci tevékeny­ség képe változatlan maradt. Keleti hadszintér: Az oroszok támadásaikat a legszélső északi szárnyra is kiterjesztik. Bigátóldél re véresen visszavertük őket. Ugyanez a sors ért erős földeritő­osztagokat a Düna-fronton és Jakobstadt­tól nyugatra. A német arcvonal ellen Pos­tavitól északnyugatra és a Naroc és Vis­niec-tavak közt éjjel-nappal különösen e­rős, de hiábavaló támadásokat intéztek. Az ellenség veszteségei megtelelnek harc­bavitt nagy embertömegeinek. Arcvona­lunk egy messzire kiugró, keskeny kiszö­1916. március 23. 3 gelését a Naroc-tótól közvetlenül délre az ellenség átkaroló tüzelésének elkerülésevé gett pár száz méternyire a Blisneki mel­letti magaslatokra vontuk vissza. Balkán hadszintér: A görög határon folyt jelentéktelen jár őr csatározásoktól eltekintve, a helyzet változatlan. A legfőbb hadvezetőség. Orosz hadszintér: A harci tevékei^ség helyenként, kü­lönösen a Pflanzer-Baltin hadseregnél fo­kozódott. Olasz hadszintér: A helyzet általában változatlan. Az el­lenségnek a Bombonon és a Mrzli Vrh­en elfoglalt állásaink elleni támadásait visszavertük. A Bombonon egy ujabb vál­lalkozásunk alkalmávral 81 olaszt fogtunk el. Délkeleti hadszintér: Bepülőink az éj folyamán megjelentek Vlora — Valona — fölött és eredményesen doblak bombákat a kikötőre, valamint az ott levő csapattáborra. Elénk tüzelés el­lenéer sértetlenül tértek vissza. A helyzet Montenegróban és Albániá­ban változatlanul csendes. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszter-elnökség sajtó osztálya.) wi nr nr i vi n ur nr vo n wn — it f M w nM w n i n m ni ii^uww ÚJDONSÁGOK. Az új főkapitány. Április elsején fogja elfoglalni a Ker­tész Bertalan elhalálozásával megüresedett főkapitányi állást: Kiss Sándor, tb. főszolgabíró, a nyirbaktai járás szolgabi­rája. A széles látókörű, erélyes kezű, pontos szorgalmas minta hivatalnok — kétségte­lenül nyeresége lesz Nyíregyháza város társadalmának. A nagy gyakorlati és elmé­leti tudásu férfiú vezető állásba való ki­nevezését örömmel fogadjuk, s jóleső ér­zéssel tölt el bennünket, midőn várme­gyénk szülöttét kinevezése alkalmából üd­vözölhetjük. Majthényi Kiss Sándor 1882-ben, Nagy halászban született. Tizenkét esztendővel ezelőtt, mint közigazgatási gyakornok vár­megyénknél kezdte pályáját. Csakhamar Gávára rendeltetett ki, mint tb. szolgabíró. Innen Nyírbátorba helyeztetett át, és 1911­ben a ksivárdai járásba szolgabiróvá vá­lasztották. A mult év utolsó hónapjaiban a nyirbaktai járás szolgabírói teendőinek ellátásával bízta meg Dr. Ujfalussy Dezső, vármegyénk szeretett főispánja, ki most innen őt Nyíregyháza város ren­dőrségének élére állítva, főkapitányá ki­nevezte. Az uj főkapitány az április havi kép­viselő testületi közgyűlésen teszi le a hi­vatalos esküt, ami után a rendőrség szer­vezetét és tennivalóit tanulmányozó kőr­útra indul Budapefctre s az ország nagyobb városaiba, hogy innen visszatérve, váro­sunk rendőrségi ügyeiben gyümölcsöztes­se majd tapasztalatait — megelégedésére és hasznára az őt uj állásában tisztelettel körülövező és működése elé szép remé­nyekkel néző városi polgárságnak. — HalSIozás. Mély gyászba borította városunk egyik köztiszteletben álló csa­ládját gecsei Kovách Izabella halá­la akit a gondviselés évtizedekig tartó súlyos betegséggel látogatott meg. A meg­boldogult urnő fenkölt gondolkodásáról, nemes lelkéről s áldásos jótékonyságáról volt ismeretes a mi kis társadalmunkban, s hiányát gyászoló környezetén kivül kü­lönösen nőegyletünk fogja megérezni, a melynek körében a kézimunka-ügynék

Next

/
Oldalképek
Tartalom