Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-02-10 / 11. szám

2 11-ik szám. jMffiRtnnÉF 1916 február 10. nélkül számítják az abstinentia sikerének. Népünk valahányszor életbevágó mun­kába kezd, azonnal a pálinkás bütyköshöz folyamodik. Iszik ha jó kedve van, ha búsul, ha örvendetes családi esemény éri, ha gyász sújtja, ha fázik, vagy melege van s különösen ha vásárba megy. Rendsze­rint józan itélő képességének teljes hiá­nyával alkudozik azokkal, akik számítanak az ő gyengéjére s elképzelhető, minő üz­leti előny hárul ő reá ebből, akkor, mikor kifosztója hideg, józan ésszel áll vele szem ben. Feltéve, hogy józanul bonyolította le üzletét, ennek örömére a végén csak elő­kerül az áldomás pohár, hogy azután ha­zafele ténfergése közben a zsebtolvajok zsákmánya legyen s még szerencse, ha nem ott fagy meg az útszélen. Nem akarok az alkohol fiziológiai ha­tásáról megemlékezni, hiszen ezzel ma minden müveit ember tisztában van; cé­lom csak az, hogy a neveléssel a gyerme­keket egészen a testi megszokásig szok­tassuk a veszély megismerésére, másrészt agitációt kívánok indítani abban az irány­ban, hogy tőlünk telhetőleg minden úton­módon követeljük, miszerint a munkások javadalmazásánál a pálinka alkalmazása büntetés terhe alatt tilos. Az ipari üzemeknél ismeretlen foga­lom a pálinkával való fizetés. Ez két do­log mellett bizonyít: elsősorban azt bizo­nyítja, hogy a szociális műveltségben ma­gasabb fokon álló ipari munkás jólétével jobban törődnek, mint az arra inkább reá­szoruló s gyengébb mezőgazdasági mun­kással, másodsorban azt is bizonyítja, hogy az ipari munkást nem lehet egy-két korty itallal falhoz állítani. A gazdálkodóosztály szégyene marad, hogy a gondjaira bízott munkásosztály szociális nevelésével ennyire nem törődik, sőt egyenesen egészsége ellen tör, másrészt szégyenletes lekicsinylése s veszélybe dön­tése gyengébb tanulatlan embertársainak. Sajnos, az állami vezetők is rövidlátóbbak, semhogy arról a néhány millió, a szesz­ből eredő haszonról le tudnának mondani, jóllehet néhány év alatt az állam közvet­ve igen sokkal többet nyerne: vagyonos polgárokban, a közbiztonság megjavulásá­ban s kevesebb toloncházra, hülyék inté­zetére és börtönre lenne szükség. Ezen a téren csak egy módon érhe­tünk el kézzelfogható sikert, ha a társa­dalom vezető elemeit áthatja az a törek­vés, hogy nemzeti veszedelmünk elhárítása érdekében a legnagyobb akaraterővel agi­tálunk. Itt is a legjobb segítőeszköz a példa! Hiába prédikál vizet, aki bort iszik. A társadalom elitjének élete legyen olyan, hogy. követendő példaként hasson a kevésbbé müveitek előtt s a müveit em­ber kötelessége magához emelni alantabb álló embertársát s jóakaratú beszéddel, ta­nítással oktatni az őt környező veszélyről. Ha a nevelőmunkát mentől többen ve­szik kézbe, ha mértékletességi egyesülete­ket sürün alkotnak, ha a felnőttek okta­tását orvos, gazda, lelkész igaz lelkesedés­sel karolja fel, az eredmény el nem ma­radhat s a társadalom akkor fog igazi ke­resztyéni szellemben közeledni ahhoz a célhoz, amelynek elérése földi életünk vég­célja. Szomjas Gusztáv. A hadbavonultak felőli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító irodája (Iskola-utca 6. Feminista Egyleti helyiség. Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7 ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráig. írás-olvasás vizsgák. A választó jogosultságot igazoló írás-olvasás vizsgákat Szabolcsvármegyében február havában tartják meg az idén A vizsgáló bizottságok név­sorát a közigazgatási bizottság a következőképen állította össze: Az írni-olvasni tudást igazoló állandó bizott­ság elnökei Nyíregyházán a polgármester, járá­sokban a főszolgabíró, illetve a dadai alsó. és nyirbaktai járásban a főszolgabíró-helyettes. Alelnökökül az 1916—17. évekre a bizott­ság kijelöli a következő közigazgatási tisztvi­selőket : Nyíregyházán: Géczy Géza, Bencs Kálmán és Moesz Béla. Tiszalökön : Tompos Endre, Vadas József, Szőke Péter. Gáván: Nemes Ferenc, Andó Sámuel, Andrássy Gyula. Kemecsén: PolacsekfSándor, Kiss Ferenc dr. és Kállay László. Kisvárdán: Dr. Fráter Szabolcs, Kastaly Ferenc és Ébner Jenő. Mándokon: Kálnay Zoltán, Sziklássy Béla és Müller Hugó. Nyírbátorban: Dr. Kulcsár Barna, Elek Pál és Irinyi Szabolcs. Nagykálióban: Kállay Miklós, Seress'József, Eördögh Béla. Nyiracsádon: Kádár Béla, dr. Neumann Samu, Várady László. Nyirbaktán : Pakurar Miklós, Matos György és dr. Keresztessy Árpád. A bizottság tagjaiul szintén az 1916—17. évekre kijelöltetnek a következők: Nyíregyházán : Garay Kálmán, Sípos Lajos és Hudák Károly; Orsovszky Gyula, Ruhmann Andor, Szabó Pál. Tiszalökön: Dr. Harsányi Károly, Káposz­tás István, Bényi József, Pető Ferenc, Rácz János és Fekete Lajos. Gáván: Bihari Mór, dr. Fodor Sándor, Szikszay János, Bodó Endre, Havajda József és Térjék József. Kemecsén: Krasznay Péter, Kriston Mik­lós, Terhes József, id. Délczeg Sándor, Szom­bathy Imre, Puskás Antal. Kisvárdán: Lukács Vilmos dr., Balogh Béla, Katona Antal, Bán Lajos, Vargha János, Füredi Ármin. Mándokon: Reich Zsigmond, Csabay László, Laskay Endre, Répánszky Miklós, Tárczy Gyula és Friedlender Ignác. Nyírbátorban : Kende Miklós, Kandel Ödön, P. Makossy István, Harcsa Sándor, Kamond Ferenc és ifj. Mező Lajos. Nagykálióban: Herskovics Sándor, Sánta Béla, Sólyom Bálint, Magas József, Dudinszky Emil és Raveczky József. Nyiracsádon: Pergel Endre, Gsécsy Samu, Szabó Mihály, Marian János, Pásztor Mihály, Ferszigán József. Nyirbaktán: Balla Ferenc, Gsiha Kálmán, Komáromy Miklós, Vegheő István, Blaskó György és Stima Gyula. Nyiregyháza városára vonatkozólag Balla Jenő polgármester a következő hirdetményt bo­csátotta ki: K. 2360-1916. Hirdetmény. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. t.-c. azok részére, akik nem végezték el ugyan az elemi iskola hatodik osztályát, vagy ezzel a választói jog szempont­jából egyenlő más iskolai osztályt, de azért írni és olvasni tudnak, bizonyos előjogokat biz­tosit, szemben azokkal, akik sem írni, sem ol­vasni nem tudnak. Mig ugyanis azoknak, akik sem írni, sem olvasni nem tudnak, csak akkor lesz szavazati joguk, ha legalább 40 korona állami egyenes adóval vannak megróva, addig azok, akik leg alább irni és olvasni tudnak, szavazati joguk lesz akkor is, ha vagy: 1. legalább 20 korona állami egyenes adó­val vannak megróva; 2. vagy iparengedély, vagy iparigazolvány alapján önálló ipart, vagy kereskedést folytat­nak, ha legalább egy segédmunkást alkalmaz­nak állandóan ; 3. vagy olyan alkalmazottak, akik ipari vagy gyári vállalat körében nem csupán alkal milag felfogadott napszámosok, ha az illető iparostanonc volt és felszabadult, vagy az utolsó öt évben legalább három éven át ugyanegy ipari munkanemen dolgozott; 4. vagy őstermelési vezetőmunkás, vagy felügyelő; 5. vagy bármely foglalkozás körében legalább öt év óta van alkalmazva; 6 vagy valamely választónak mezei gazda­ságában, ipari üzletében vagy vállalatában mint segítő családtag működik; 7. vagy a katonai, vagy csendőrségi szol­gálatban altiszti fokozatot ért el. Az Írni-olvasni tudásról vizsgát lehet tenni az erre a célra alakított bizottság előtt. Alti a vizsgát hiállotta, erről bizonyítványt kap, mély az egész országban érvényes. Ugy a vizsga mint a bizonyítvány ingyenes. Vizsgára csak 24-ik életévét betöltött férfi jelentkezhet. Nyíregyházán a vizsgák folyó év február hó 27 ik napján délelőtt 8—12 és délután 2—6 óráig fognak megtartatni. Vizsgára csak azok fognak a jelentkezés sorrendjében bocsáttatni, akik erre február hó 26 ig jelentkeznek. Felhívom tehát mindazokat, akik a vizsgát letenni óhajtják, hogy a folyó évi február hó 26-ik napjáig a városházán a hivatalos órák alatt a főjegyző hivatalos helyiségében jelent­kezzenek. Megjegyzem, hogy akiknek olyan állásuk vagy foglalkozásuk van, melynél az irni-olvasni tudás nem nélkülözhető, azok az irni-olvasni tudás igazolása nélkül is felveendők a választók névjegyzékébe. Hasonlóképen felveendők a választók névjegyzékébe az irni-olvasni tudás igazolása nélkül továbbá mindazok is, akik eddig a választók névjegyzékében benne voltak. Mindezeknek tehát a vizsga letételére és a bizonyítvány megszerzésére szükségük nincsen. & napraforgómag. Az igen tisztelt olvasóközönség talán csodálkozni fog, mit keres e lap hasáb­jain jez a fczó: napraforgómag, melyről még a gazdasági lapokban is sajnos, keveset lehet olvasni. Hogy mi késztetett e sorok megírásá­ra, annak egyedüli oka a háború és az ezzel kapcsolatos nyersanyag hiány, mely legtöbb nyersanyagokban mondhatni nap­ról-napra ijesztőbb mértékben üti fel a fejét. Ha vitéz katonáink a harctéren meg­teszik kötelességüket, annál inkább elvár­ja a haza, hogy mindazok, akik itthon vannak — ki szóval, ki tettel, végezze a maga szent kötelességét. Az élelmezés — és az ipari nyers­anyag nagy részének produkálása az itt­honlevő gazdák vállaira nehezedik és hogy megismerjük, mik azok a hiányzó nyersanyagok, bátor voltam most kira­gadni egyet, mely ép eddig mellőzésénél fogva megvilágításra szorul és hogy be­lássuk, mily fontossággal bír a Nyírség­nek e mostoha termelési ága, a napra­forgómag termesztése is. Szinte már hallom, talán ép a teore­tikus gazdák «esetleges» elhamarkodott, elejtett megjegyzését, mit akarok én ép a napraforgómaggal, amikor annyi sok fon­tosabb termelési ág is elbírja a propagan­dát. Szerény véleményem, ma csak egy­forma fontosakról lehet beszélni, de más­részt, mivel a kenyérmagvak termelésé­vel már sokan foglalkoztak, állattenyész­tés és a nagy depekorátió bajainak or­voslása illetékes kezekben van — a nö­vényi olajok, mint egyik igen fontos nyers terményünk kérdése a Magyar Kereskedők Lapjában kifejtett propogálásom óta mind

Next

/
Oldalképek
Tartalom